Közel százezer diákkal tol ki a kormány azzal, hogy négy-öt héttel a felvételi jelentkezési lapok beadása előtt még mindig nincsenek pontos információk a felvételiről.
Tavaly 141 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, közülük 97 800 diákot vettek föl. Tavalyi statisztika az is, hogy 140 ezer fiatal tett érettségi vizsgát. A végzős középiskolások száma idén sem sokkal tér majd el az előző évitől, így vélelmezhető, hogy közel százezer diákkal tol ki a kormány azzal, hogy négy-öt héttel a felvételi jelentkezési lapok beadása előtt még mindig nincsenek pontos információk a felvételiről.
Az bizonyos, hogy a kormány 2012 szeptemberétől – a korábbi 53 ezer helyett – 33 ezer államilag finanszírozott helyet biztosít, az ötvenszázalékos tandíjkedvezményre jogosultak számát (ők a részösztöndíjasok) pedig 15 500-ban határozta meg. Azt is tudni, hogy a keretszámcsökkentés minden szakot érint, még a kormányretorikában olyannyira fontosnak nevezett természettudományos és műszaki képzést is.
Azonban a gazdaságtudományi és jogászképzésből szinte teljesen kivonul az állam (előbbiben 4900 helyett 250, utóbbiban 800 helyett 100 hely lesz ingyenes) – ezt tehát négy-öt héttel a felvételi lapok beadása előtt tudhatták meg az érintettek. Kisebb mértékben ugyan, de a bölcsész, társadalomtudományos szakok is nagy veszteséget könyvelhettek el.
Az új kormány felsőoktatási törvénye úgy szól, „a miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely a felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt”.
A kormány tehát saját jogszabályát sérti meg, mert bár megjelentette a felvételi tájékoztatót, azonban abban alig van olyan információ, amely alapján dönteni lehetne. A felvételi előtt állók eleddig például semmilyen tájékoztatást nem kaptak arról, hogy a január elején meghirdetett keretszámokat az oktatási államtitkárság hogyan osztja szét az intézmények között. Pedig ez nagyon nem mindegy, ugyanis a jogászképzésben nyolc intézmény érdekelt, míg közgazdászképzésben harminc.
A radikálisan megnyirbált bölcsész és társadalomtudományi szakok sem biztos, hogy bizonyos helyeken el tudnak indulni a következő tanévben. A diákok nem tudják kitölteni a felvételi lapot, mert nem tudhatják, az általuk megjelölni akart intézményben elindul-e a megjelölni kívánt szak. A legnagyobb a bizonytalanság azoknál a főiskoláknál, ahol tavaly is alig bírták feltölteni az államilag finanszírozott helyeket. Húsba vágó tehát ismerni az intézményekre lebontott keretszámokat.
De nem csak az intézményekre lebontott számokról nincs elég információ: a diákok azt sem tudják, hány forint lesz a tandíj a különböző intézményekben. És arról sincs még kormánydöntés, pontosan milyen feltételek mellett lehet hitelt felvenni az új Diákhitel II rendszerben.
Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a hitel kamata államilag garantált lesz-e, ahogy az sem, kapnak-e a munkaadók adókedvezményeket akkor, ha beszállnak munkavállalójuk diákhitelének törlesztésébe. Nincs kormánydöntés a hallgatókkal kötött szerződésekről sem: nem tudhatja a leendő felvételiző, röghöz kötik-e, és ha igen, hány évig köteles Magyarországon maradni állami ösztöndíjasként (vagy részösztöndíjasként) megszerzett diplomájával.
– Mélyen felháborít mindaz, ami az érettségiző gimnazistákkal történik, és mélységesen megalázónak tartom, hogy nekem kell a gyerekek és a szülők elé kiállnom, és képviselnem ezt a káoszt és átgondolatlanságot – mondja Goldmann Róbert középiskolai tanár, végzős diákok osztályfőnöke, aki megdöbbenten tapasztalta, hogy a decemberi megjelenésű, kétezer forintba kerülő továbbtanulási tájékoztatóban leírt keretszámok a megjelenést követő 3. héten már nem érvényesek.
A Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium tanára azt is mondja, a kilencezer forintba kerülő jelentkezési lapon mindössze három intézményt lehet megjelölni, minden további helyért plusz kétezer forintot kell a diákoknak fizetniük. – Az osztályomban 4-5 gyerek akarna jogra menni, és ugyanennyien közgazdasági pályára készülnek. Évek óta tudatosan, a választott szakjuknak megfelelően készülnek, többen pénzt és időt nem sajnálva, előkészítőre járnak.
Rengeteget beszélgettünk a pályaválasztásról, a diákok nyílt napokra mentek, és most, amikor célegyenesbe kerültek, a kormány bezárja előttük a kapukat – mondja Goldmann Róbert, hozzátéve: egy átlagos évben a gyerekek a jelentkezésekről a karácsonyi szünetben, a családdal együtt döntenek. Januárban már csak a felvételi lap kitöltéséhez szükséges adatokat gyűjtik. A pedagógus szerint a diákoknak stratégiát kell kidolgozniuk ahhoz, hogy pontjaikat maximalizálni tudják, és az áhított felsőoktatási intézmény áhított szakára bejuthassanak. Dönteniük kell például arról, milyen tárgyakat tanulnak, milyen szintű érettségit tesznek.
Az utolsó évben már attól is elzárkóznak, hogy az általános műveltség megszerzéséhez fontos tárgyakat tanulják, mert a választott szakuknak megfelelő órákat választják. – Mi lesz, ha a diákság mégsem megy a kormány által preferált természettudományos és műszaki szakokra? Hogyan fognak fennmaradni bizonyos intézmények, lesz-e elég fizetőképes diák ahhoz, hogy bizonyos szakok valóban elinduljanak szeptemberben? – kérdezi, hozzáfűzve: ezeket mind tudni kéne, hiszen a február 15-i határidő nagyon közel van. Az ő osztályában már több diák döntött: ők külföldön próbálnak szerencsét az érettségi után.
Goldmann Róbert szerint ez a helyzet a tanároknak is megalázó: azok a pedagógusok, akik tisztességesen dolgoztak, diákjaikat komolyan felkészítették, most szembesülnek azzal, hogy tanulóik továbbtanulása egy tollvonással meghiúsult. Goldmann Róbert azt mondja, a szülőket is kiborítja a helyzet. A döbbenettől az értetlenségen át az „ez van, peches nemzedék, mi is azok voltunk”-ig bezárólag elég széles spektrumon mozognak a reakciók.
– Tisztességtelen eljárás a felvételizőkkel szemben, amit a kormány tesz – fogalmaz Szüdi János oktatási szakértő. A korábbi közigazgatási államtitkár azt mondja, néhány héttel a jelentkezési lapok beadási határideje előtt 200-ról 240-re emelni a belépési ponthatárt, illetve drasztikusan csökkenteni az államilag finanszírozott keretszámokat, kiszúrás. Az ilyen nagy horderejű változtatásokat felmenő rendszerben kell meghozni, legalább két év átmeneti időszakot engedve. Ugyanis a felvételi pontokba a két utolsó középiskolai év tanulmányi eredményeit is beleszámítják, ezek az úgynevezett „hozott pontok”. (Ha a gyerekek tudják az érettségit megelőző évben, mit várnak el tőlük, akkor aszerint választják meg a továbbtanulási stratégiáikat.)
Arról, hogy gyakorlatilag kinyírták az államilag finanszírozott jogászképzést, Szüdi azt mondja: nem véletlenül nyílt meg a kormány által gründolt Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Szerinte ide terelik át a jogászokat, ez az egyetem képzi a jövő elitjét.
– A Fidesz létrehozta magának a saját janicsárképzőjét, átterelve ide a kormányhoz leghűségesebb oktatókat – véli. Az oktatási államtitkárság sajtóosztálya lapunknak azt a tájékoztatást adta, hogy az intézményi keretszámokat még ebben a hónapban ismertetni fogják.
