Kimaradt az alaptörvény angol nyelvű fordításából a Nemzeti hitvallás – preambulum – és más szövegrészek is hiányosak. A fordítás az Európai Parlament néppárti frakciójának nyilvános meghallgatására készült.
Magyarország új alkotmányának tervezetéről rendez nyilvános meghallgatást az Európai Parlament néppárti frakciója március 29-én Brüsszelben – derül ki a lapunk birtokába került angol nyelvű meghívóból. Az elektronikus levél az EP néppárti képviselőcsoportja alelnökének hivatalától származik, és azt Szájer József jegyzi. A „XXI. század szellemének megfelelő”, ugyanakkor immár „végleges alaptörvény” szövegét azonban – a médiatörvényhez hasonlóan – nem sikerült teljes terjedelmében lefordíttatni. Az uniós képviselőknek szánt dokumentumból ugyanis a Nemzeti hitvallás címet viselő preambulum egyszerűen kimaradt. Az emelkedett szöveget idegen nyelven valószínűleg képtelenség lett volna méltóképpen visszaadni – vélekednek jóindulatúan egyes forrásaink.
Mások úgy gondolják, ez a már-már szokásos kettős beszéd része: az alaptörvény dagályos és archaizáló bevezetése itthon jól hangozhat ugyan, de azt a modern nyugati demokráciák – esetleg egyes szomszédos államok – már fenntartásokkal fogadhatják. A magyar nemzet tagjainak és Magyarország polgárainak összemosása, a kereszténység nemzetmegtartó erejének túlhangsúlyozása, a nemzet egységét kifejező Szent Koronára vagy az „egyedülálló” magyar nyelvre történő hivatkozás egyaránt kelthetne némi megütközést.
Nem kevésbé súlyos gond, hogy aki az alaptörvény tervezetét átültette angol nyelvre, nincs igazán tisztában az uniós jogban kötelezően alkalmazandó formai követelményekkel és terminológiával – állítják forrásaink. Mindjárt az egyes szakaszok jelölésével gond van, mert a magyar „A. cikk” az angolban nem „A. Article”, hanem „Article A”. Amikor meg az alaptörvény azt mondja, hogy „a munkavállalók és a munkaadók (…) együttműködnek egymással”, akkor nem az egyszerű jövő időt kifejező „will”, hanem a kötelezésre utaló „shall” segédigét kellene használni, s ez a hiba folyamatosan visszaköszön. Problémát okozott még az olyan fogalmak, mint a véleménynyilvánítás szabadsága vagy a sajtószabadság, illetve a sarkalatos törvény angol megfelelőjének megtalálása is, emellett a fordításban nem sikerült különbséget tenni a törvény és a jogszabály között sem.
Az alaptörvény érdemi tartalmától függetlenül is kínos tehát az a dokumentum, amit az EP-képviselőknek szánnak –vélik profi tolmácsok. Azt senki nem vitatja, hogy aki az alaptörvény tervezetének angol változatát készítette, vélhetően jól beszélheti a nyelvet, de a jogszabályok fordításához szükséges speciális ismeretekkel bizonyosan nem rendelkezik.
A meghívóhoz több más dokumentumot is mellékeltek, s az egyik Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban címet viseli. Ebben azt magyarázzák, hogy miért van szükség új alaptörvényre. „Az alkotmány több kell, hogy legyen, mint a Magyar Köztársaság szervezeti és működési szabályzata; nem elég, ha alkalmas a közélet szabályozására, hanem társadalmilag is elfogadottnak kell lennie” – olvasható az Általános kérdések között. Kiderül az is: „az új alkotmány elfogadása nem kormányzati érdek”, és az ellenzéki pártok előtt nyitva áll a lehetőség arra, hogy annak elfogadásában részt vegyenek.
Az EP-képviselőket arról is tájékoztatják, hogy az alaptörvény előkészítését társadalmi és nemzetközi szakmai vita előzte meg. Például a nemzeti konzultáció keretében az emberek „12 olyan kérdésben fejthették ki a véleményüket, amely az alkotmányozás tartalmi kérdéseit érinti (…) A konzultáció keretében elsődlegesen a választópolgárokat közvetlenül érintő, mindennapi életre vonatkozó társadalmi és gazdasági kérdésekről kérték ki a választópolgárok véleményét.”
