Makovecz Imre 1992-ben akadémiát alapított jobboldali művészeknek, pedig akkor már megalapították az állami Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát. A Fidesz most belevenné az alkotmányba a jobbos szervezetet, amelynek örökös elnöke Orbán Viktor kedvenc építésze.
A Fidesz-KDNP belefoglalná az alkotmányba Makovecz Imre művészeti szervezetét, a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) [1], amely a rang mellett állandó és biztos állami juttatást is jelent. Ha a keretes írásunkban látható passzus bekerül az alaptörvénybe, lényegében Makovecz Imre is örökre az alkotmányunk részévé válik, hiszen ő az MMA „örökös és gyakorló elnöke”.
Ellenakadémia
Az állami művészeti akadémia, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, és a Magyar Művészeti Akadémia alapítási kálváriája még a rendszerváltás utáni szervezetalapítási láz idejére esik, amikor aki nem pártot alapított, az ligát, kört, összefogást vagy akadémiát hozott létre. Az MTA akkori elnöke, Kosáry Domokos az MTA reformjának keretében szerette volna, ha az Akadémia képviselné a különböző művészeti ágakat is. A Széptudományi Alosztály 1949-es megszüntetése után a szervezet csak az egzakt tudományokkal foglalkozott.
A Széchenyi István Művészeti Akadémia tervét hosszú, a művészeti élet ismert alakjait is bevonó előkészítés után 1991 szeptemberében terjesztették az Akadémia elé, az első sajtóhírek novemberben jelentek meg, a szervező bizottság 1992 január 7-én ült össze először. Január 31-én Makovecz Imre váratlanul bejelentette, hogy ők viszont megalapították a Magyar Művészeti Akadémiát.
A szervezet jellemzően a jobboldali beállítottságú művészeket hívta meg soraiba: Makovecz Imre mellett a vezetőségben kapott helyett többek közt Finta József, a jobboldali kormányzatok és Demján Sándor kedvelt építésze, Fekete György, MDF-es majd KDNP-s képviselő és belsőépítész, vagy Jankovics Marcell, akit a Fidesz most másodszor juttatott a Nemzeti Kulturális Alap élére.
Az MTA szervezete a kilencvenes években nyilatkozatokban határolódott el az ellenakadémiától. Kosáry Domokos elmondta, hogy a SzIMA már két ülést is tartott, és közben nem kapott semmiféle megkeresést, és csak sajtóhírekből értesült a Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról.
A Pesti Hírlap 1992. február 20-án pedig azt írta: „Miközben az Akadémián a szerveződés stádiumában van a Széchenyi Művészeti Akadémia, egy kis csoport, persze igazán neves művészekkel az élén, életre hívta a Magyar Művészeti Akadémiát. ... Vajon mi vezérelte az ellen-akadémia életre hívóit? Mert nem hiszem, hogy ok lenne a szépítgetésre, itt bizony írjuk le csak nyugodtan még egyszer, ellen-akadémiáról van szó.”
