Kormánykrónika

Aki gimnáziumot akar, fizesse!

Egyetlen közgyűlésen csaknem félmilliárd forintot vont el az oktatási ágazattól a fővárosi önkormányzat. Az intézményekben 131 álláshelyet számolnak fel az idén. Indoklásként kivétel nélkül a költségvetési megszorítások szerepelnek. Bár az iskolabezárás, illetve alapítványi, egyházi fenntartóknak való átadás lassan szokásos eseménnyé válik Budapesten, a lépés arroganciája sokakat meglepett.

A teher tagadhatatlanul nagy. A fővárosi önkormányzat működteti az ország legnagyobb nevelési-oktatási hálózatát. Összesen 129 intézmény –köztük 17-17 gimnázium és kollégium, 24 gyógypedagógiai fejlesztő és 12 térségi integrált szakképző központ – tartozik a felügyelete alá. Összesen 212 ingatlant foglalnak el, amelyekben több mint 12 ezren dolgoznak. Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a választások után alig néhány héttel bejelentette, hogy további hat- és nyolcosztályos gimnáziumok alapításához a főváros nem járul hozzá. A gyenge szakmai színvonalat produkáló intézményekben pedig megszüntetik a nulladik évfolyamokat. A többi iskolában folyó szakmai munkát is ellenőrzésük alá kívánták vonni a pedagógiai programok felülvizsgálatán keresztül.

Ugyanazon a napon hagyta jóvá a Fővárosi Közgyűlés Fideszes többsége további 73 álláshely megszüntetését is 18 gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben. A főváros 2012-től évente 116,5 millió forintos megtakarítást vár az intézkedéstől. Az idén viszont 87 millió forint extra pénzre van szükség a végkielégítések kifizetésére. Ezenfelül további 14,7 millió forintra a Fővárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ feladatcsökkentéséből adódó létszám-racionalizálásra – értsd: 22 alkalmazott elbocsátására –, illetve további 61,7 millióra a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben végrehajtandó feladatcsökkentésre: 36 ember elküldésére. A főváros ugyanis csak a kötelező feladatokat kívánja ellátni a jövőben.

Nem elég, hogy az idei évben meghatszorozódtak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogi tanácsadással kapcsolatos költségei, most egy újabb rekordméretű szerződést kötöttek a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodájával

Újabb nagy szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy ügyvédi irodával. Most a Weil, Gotshal&Manges LLP és a Siegler Ügyvédi Iroda kapott 33 millió forintot "jogi tanácsadás nyújtásáért a Nabucco Vezeték Projekthez kapcsolódó Projekt Támogatási Megállapodással összefüggésben".

Korábban már írtunk a Nefmi megnövekedett ügyvédi költségeiről. Fellegi Tamás minisztériuma az elmúlt évi keret hatszorosát költötte idén jogi tanácsadásra. Tavaly ez az összeg alig haladta meg a 30 millió forintot, idén viszont, a Weil szerződésével együtt, már körülbelül 200 milliónál tartanak.

A Weil, Gotshal&Manges LLP egyébként a világ egyik legnagyobb ügyvédi irodája, majd másfél ezer ügyvéddel világszerte. Ez az összeg pedig a legnagyobb, amit eddig egy szerződésre áldozott a Nefmi. A Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper kapott még hasonló mennyiséget, 50 millió forintot, a nemzeti légitársaság pénzügyeinek átvilágítására, ám ők ezt két év alatt szedték össze.

Az ügyvédeket még egy Bajnai Gordon kormánya idején elfogadott törvény alapján közbeszereztetni kellett, ezt szüntette meg a Papcsák Ferenc akkori elszámoltatási kormánybiztos által beterjesztett módosító indítvány, ami kivette a közbeszerzések hatálya alól a jogi szolgáltatásokat. Így most nincs szükség közbeszerzésre, akár milliárdos megbízásokat is lehet adni ügyvédeknek. Papcsák egyébként az első Orbán-kormány idején maga is adott jogi tanácsokat, méghozzá az akkori Informatikai Kormánybiztosságnak, s összesen 240 millió forintot számlázhatott ki munkájáért.

A Fidesz egykori pártigazgatójának felesége által tulajdonolt cég 17 milliós megbízást kapott Pécs önkormányzatától. Várhegyiéknek ez már a sokadik szerződése a baranyai megyeszékhely önkormányzatával, azóta lett kapós a szolgáltatása, hogy a segítségével Páva Zsolt lett a városvezető.

Újabb nettó 17 millió forintos szerződést kapott Pécs városától a Prestige Média Kft, amelyet Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatója irányít, tulajdonosa pedig a felesége és a Terror Háza-igazgató Schmidt Mária lánya, Ungár Anna. Várhegyiék cége azóta nyer rendszeresen megbízásokat Pécsett, hogy az ő segítségükkel nyerte el Páva Zsolt a pécsi városvezetői posztot.

Hajmeresztő összegért, nettó 480, bruttó 600 millió forintért biztosítja a jövőben a keretösszeg erejéig a hostesseket és a beléptető embereket a Művészetek Palotájába a Valton-Sec Kft. A társaság, amely a kormányváltás óta sorra nyeri állami megbízásait, ezúttal versenytárs nélkül kapta meg a lehetőséget.

A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a Valtonnal "szolgáltatási keretszerződés" kötetett a "Művészetek Palotája épületében megrendezésre kerülő kulturális műsorok és egyéb rendezvények biztosítására, jegyszedő- és ültető, host, és hostess szolgáltatás ellátására, valamint az arculathoz illeszkedő, megfelelő minőségű formaruha biztosítására".

A Valton Sec volt az a társaság, amely a tavaly augusztus 20-ai állami ünnepség biztosítási feladatait végezte, s nemrég elnyerte valamennyi állami ünnepség biztosításának a lehetőségét, de dolgoztak korábban Európa Kulturális Fővárosában, Pécsett is, s honlapjuk szerint már régebb óta partnerei a MÜPA-nak.

Idén az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest 27 százalékkal nőtt meg a különféle fizetésképtelenséggel kapcsolatos cégeljárások száma. A növekedés meghaladja a prognosztizált értékeket, amit a Coface Hungary hitelbiztosító azzal magyaráz, hogy a hazai gazdaságban várt trendforduló az exportra termelő szektorokon kívül nem következett be.

A leginkább kockázatos iparágnak stabilan  az építőipar valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek. Erősen érintette azonban az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozásokat a fizetésképtelenségi hullám – közölte a Coface friss elemzése.

Fizetésképtelenségi eljárások száma az első negyedévekben

Az esetek több mint 55 százaléka végelszámolás, ennek volumene közel hatvan százalékkal nőtt meg. Az ügyek másik nagy hányadát a felszámolások teszik ki, a legkisebb részét, az összes eljárás egy százalékát pedig a csődeljárások alkotják.

Az idén 2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos kafetéria keret összege, átlag 276.842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató Nexon Kft. legfrissebb felmérésében

A múlt év novemberében elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradtak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek, ami a gyakorlatban 19,04 százalékos költségszorzót jelent. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt.

A magas adókulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gyakorlatilag eltűnt, tekintettel a csoportba tartozó elemek elszámolásával összefüggő költségcsökkentésre. Ilyen juttatás a csekély értékű ajándék - a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész esetén -, amikor is a kifizető a szolgáltatás értékének 1,19-szorosa utána 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t fizet. A kultúra utalvány 2011-től már nem tartozik ebbe az elszámolási körbe - jegyzik meg az elemzésben.

A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Ha a felhasználást a kafetéria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vonuláskor az állami nyugdíj kiegészítéseként igényelhető nyugdíjjáradék összegén - hangsúlyozza az összegzés.

Orbán: nagy siker az elmúlt egy év

Nagy sikerként értékeli az elmúlt egy évet a miniszterelnök, mert - mint fogalmazott - Magyarország nem zuhant a szakadékba, ellentétben Görögországgal, Írországgal vagy Portugáliával. Orbán Viktor ezt a TV2 vasárnap sugározott, Frizbi című műsorában mondta, ahol arról is beszélt, "szamárságnak" tartja az előrehozott országgyűlési választásokról szóló híreket.

A kormányfő kifejtette: az elmúlt egy évet nagy sikernek értékeli, ám nem a kormány teljesítménye szempontjából, mert azzal sosem lesz elégedett, hanem az ország szempontjából, hiszen "a szakadék felé rohanó lovakat kellett megfékezni és visszafordítani, és ez sikerült". "Nem zuhantunk bele ebbe a szakadékba, holott ott már vártak ránk, Görögország, Írország, Portugália, tehát nem is lettünk volna egyedül" - mondta. Hozzátette, a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége gyors, alapos és átfogó döntésekre ad lehetőséget, és ezt jól használva Magyarország a "zavarosnak tűnő" európai helyzetből a legjobban szervezett államként kerülhet ki egy-másfél év múlva.

1. Elzavartátok az IMF-et, majd néhány leminősítés után az IMF-hitelnél jóval magasabb kamatláb ( 3% helyett 5-7%) mellett bírtatok hitelt felvenni, cserébe egy olyan durva megszorítási csomagért, amiről az IMF álmodni sem mert volna.

2. Ledaráltátok a balliberális köztársaság olyan csődbe ment intézményeit, mint az autonóm köztársasági elnök, az alkotmánybíróság vagy az OIT, helyette egy makogó majomsereg képviseli a magyar államot, akiken a nyugati sajtó harsányan röhög.

3. Egy húsvéti üdülés alatt megoldottátok a roma felzárkóztatást, a segélyezést, a közbiztonságot és az uniós romaügyi politikát. A közmunkaprogramotok már most garantált siker. Soha ennyi diplomás avargereblyézőt nem látott még az ország, mint amennyit ősszel fogunk.

4. Az egyszeri radikális adócsökkentéssel megvalósítottátok azt a bravúrt, hogy miközben milliók jártak rosszul, még az államnak is csökkent az adóbevétele, de legalább sem a foglalkoztatásra, sem a fogyasztásra nem sikerült pozitív hatást gyakorolnotok.

5. Au EU-elnökségünk legnagyobb eredménye, hogy nem szüntették meg miattunk a rotációs elnöki rendszert. Már félidőben mindent elvettek tőlünk, amit elbaszhattunk.

6. Matolcsy unortodox gazdaságpolitikája meghozta az első gyümölcseit:

• beragadt az infláció,
• lemondtunk euróbevezetésről,
• nő a munkanélküliség,
• veszteségessé válnak a gazdaság motorjainak számító ágazatok vezető cégei,
• romlik a bankok tőkehelyzete,
• rekordszinten az államadósság,
• már februárban megbukik a költségvetés, és
• csak hadigazdálkodást idéző állami beavatkozásokkal vagytok képesek uralni a hiányt.

Az Orbán-kormány átalakítja a foglalkoztatás szabályait, hat hónapra akarják növelni a próbaidőt, így a versenyszférában esetenként indoklás nélkül rúghatják ki a dolgozókat. Lehetővé teszik a heti munkaidő 44 órásra emelését túlóra fizetése nélkül, és felmerült, hogy esetenként legfeljebb két hét szabadság járjon a dolgozóknak. A kormány a tervek szerint a nyáron a konvergencia program részeként átalakítja a foglalkoztatás szabályait. Az új munkatörvénykönyve 2012. január elsejével léphet életbe. Székely Tamás a vegyipari szakszervezetének elnöke a tervezet kapcsán azt mondta a Klubrádiónak, hogy esetenként akár egy évre is nőhet a próbaidő. A szabadság kivételének korlátozása pedig tönkre vághatja a nyári családi programokat.

A gyöngyöspatai romák kimenekítéséről először az AP amerikai hírügynökség számolt be. "Félünk, és meg is van rá az okunk" - idézték Farkas Jánost, a gyöngyöspatai cigányság vezetőjét. Szerinte az elmúlt közel két hónapban Gyöngyöspata gyakorlatilag csatatér volt.

A tudósítást számos külföldi orgánum is átvette vagy közölt belőle részleteket, a Washington Post honlapján képpel jelent meg, míg egy részlet olvasható belőle a CBS News-on is. A Szabad Európa Rádió azt írja, hogy a Vöröskereszt kimenekített több száz romát, és beszámol a történtekről a Voice of America is.

A Reuters által péntek kora délután kiadott tudósítás szerint több száz roma menekült el Gyöngyöspatáról szélsőjobboldali polgárőrök lehetséges támadásaitól tartva. Idézik Horváth Aladárt, a Roma Polgári Jogi Mozgalom vezetőjét, aki azzal vádolta a kormányt, hogy túl keveset tesz a roma családok védelméért. "Felkértük a Vöröskeresztet, hogy segítsen kimenekíteni ezeket az embereket. Megijedtek, és biztonságban akarnak lenni a húsvéti ünnep alatt" - mondta.

A BBC News a Reuters és az AP tudósítósára is építve szintén címlapon közölt cikket a gyöngyöspatai eseményekről. Az AP-re hivatkozva idézik Eszes Tamást, a Véderő parancsnokát, aki szerint a cigány bűnözés "létező probléma, amelyet nem lehet tagadni." A cikk kitér a 2008 és 2009 közötti romagyilkosságokra is.

A brit Telegraph is beszámolt róla, hogy a Vöröskereszt közleménye szerint ez az első eset a második világháború óta, hogy a szervezet paramilitáris csoporttól fenyegetett civileket evakuál Magyarországon. Farkas János azt mondta, hogy a falu roma lakossága terrorizálva érezte magát a szélsjobboldali aktivisták jelenléte miatt, írja a lap varsói tudósítója. "A gyerekeket el kellett küldeni a hétvégére, mert nem tudnának aludni éjszaka" - idézi a Telegraph.

Szélsőjobboldaliak űzik el a kisebbséget a magyar faluból címmel számol be a gyöngyöspatai helyzetről a Spiegel internetes oldala. A cikk bevezetője szerint nyílt rasszizmus tapasztalható Európa közepén és az unió soros elnöki posztját betöltő ország nem elég határozottan lép fel a szélsőségek ellen, ezért a Vöröskeresztnek kellett több száz romát biztonságba helyeznie.

"Akik evakuációról, és menekítő akcióról beszélnek Gyöngyöspatával kapcsolatban, azok valami nagyon rosszat akarnak – mondta az Indexnek Balog Zoltán, miután meglátogatta azt a 170 gyöngyöspatai romát, akiket a Vöröskereszt szállított a Heves megyei településről az egykori csillebérci úttörőtáborba. A kormány romaügyi államtitkára szerint szervezett akció kellett ahhoz, hogy a gyöngyöspatai helyzetből nemzetközi sajtótémát faragjanak, mert szerinte a faluban „nincs helyzet”, és csak a szervezők „csinálnak úgy, mintha lenne”. "

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Simicska Lajos által vezetett Mahir Zrt. egyik leánycégére bízta kiállításainak megszervezését. A 362 millió forintért tendereztető állami szerv vezetője Petykó Zoltán, nemrég még a Simicska-érdekeltségek zászlóshajóján, a Közgép Zrt.-nél volt fb-elnök. A Magyar Turizmus Zrt. szintén a Mahir Kiállítás és Rendezvény Kft.-t találta alkalmasnak, hogy Kínában és Dubajban országreklám-standot építsen.

Miközben a kormány szerint nincsenek megszorítások, a konvergenciaprogramban még annál is brutálisabb kiadáscsökkentést vázolt fel Brüsszelnek, mint amit az Orbán-csomagban bejelentett. Ha a kormánynak sikerül megvalósítania tervét, a régiós összehasonlításban elhízott magyar állam a rendszerváltás óta először versenyképessé válhat a környező országokhoz képest. De nagyon fog fájni.

Magyarországon nincsenek és nem is lesznek megszorítások - ismételgetik a kormány képviselői a hivatalos álláspontot. Az új konvergenciaprogramban azonban világosan látszik, hogy a kabinet még annál is keményebb kiadáscsökkentési tervet vázolt fel Brüsszelnek, mint amit a Széll Kámán fedőnevű Orbán-csomagból megtudhattunk.

A márciusi tervek szerint két év alatt 902 milliárdos megtakarítást akartak elérni, hogy betömjék az adócsökkentés és a családi adókedvezmény miatt, valamint a válságadók eltörlésével keletkező lyukat. Emellett idén további 250 milliárd forintos kiadáscsökkentést hajtanak végre a sietősen összedobált stabilitási tartalékkal. A konvergenciaprogramból kiderül, erről az összegről jövőre is le kell mondaniuk a minisztériumoknak és az elvonással sújtott intézményeknek, és kiadásaikat már a stabilitási tartalékkal csökkentve fogják kiszámolni.

Ez azt jelenti, hogy a teljes kiigazítás 2013-ra - beszámítva a stabilitási tartalékot - 1152 milliárd forint, amit a tervek szerint döntő részben a költségvetési kiadások csökkentésével, és kisebb részben a bevételek növelésével ér el a kabinet. Ez azonban úgy tűnik, nem a teljes csomag: a konvergenciaprogramban még további, ezermilliárdos nagyságrendű kiadáscsökkentéssel számol a kormány.

A brutális vágás

A konvergenciaprogramban az állami újraelosztás szintje, (annak a mértéke, hogy mennyit költ az állam a társadalomra és a gazdaság szereplőire a befolyt adókból) az idei 49,7 százalékos GDP-arányos mértékről 2015-re fokozatosan 40,3 százalékra csökken. (Az idei kiadásokba a kormány a jelek szerint beleszámolta a MÁV és a BKV adósságának átvállalását, valamint a PPP-beruházások kiváltását is. Mivel ezek az egyszeri tételek GDP-arányosan 2 százalékponttal növelik a kiadásokat, ezeket leszámítva az újraelosztási arány valójában 47,7 százalékról csökkenne 40,3 százalékra 2015-re.)

A KSH legfrissebb adatai szerint a költségvetési szektorban a nettó átlagkereset februárban 128,536 Ft volt. 2009. decemberben, sőt még 2010. novemberben is - tehát az egyszeri rendkívüli adócsökkentés előtt - 133 ezer forint felett volt.

Ha csak a német és az osztrák sajtó volna… Ha csak a francia. De az, amit én – a tőlem telhető legnagyobb szelídséggel – a mi „húsvéti alkotmányunk” kedvezőtlen fogadtatásának neveznék, sajnálatos módon nem korlátozódik a német és a francia nyelvterület sajtójára, sőt egyáltalán nem korlátozódik a sajtóra.

Példa nélküli dolgok történnek itt. Az ENSZ főtitkára, a mindig ázsiai módra mosolygós, udvarias, hivatalából eredően dupla sztaniollal fogalmazó Ban Ki Mun éppenséggel Budapesten, első hivatalos látogatásán (melyet rosszabbul nem is időzíthettek volna) tette szóvá egy lélegzettel Orbánék médiatörvényét és új alkotmányát, fölidézve azt a „nyugtalanságot”, amelyet ezek a jogszabályok keltettek Magyarország szomszédaiban, sőt nem csak náluk, hanem „világszerte” (ha jól olvasom).

A Széll Kálmán-tervben megismert kiigazításnál jóval nagyobb költségvetési szigor körvonalazódik a konvergenciaprogramban. Az egyik újdonság, hogy a kormány 2015-ig befagyasztja az állami alkalmazottak fizetését. A szigor a dologi kiadásokat is érinti: itt a 2013-ig tartó befagyasztást egy-egy százalékos lazítás követheti 2014-ben és 2015-ben. A tervek szerint a kabinet jövőre 180 milliárdot vesz vissza az alacsonyabb- illetve átlagos jövedelműekre szabott adójóváírásból, és a szociális- illetve családtámogatások szintje sem emelkedik. Ez már tényleg fájni fog, de ha a lépések megvalósulnak, a kitűzött makrogazdasági célokat tartani lehetne és az ország gazdasága a már egy évtizede is sürgetett pályára állhatna.

Takarékosság a kormány új jeligéje, legalábbis ez olvasható ki a hétfő délután már magyarul is elérhető konvergencia programból. A piacoknak minden bizonnyal ez kedvező üzenet, ugyanakkor idehaza egyesek joggal érezhetik megszorításnak azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a Széll Kálmán tervben megfogalmazott reformintézkedéseken felül (!) kíván végrehajtani. A konvergencia program gyakorlatilag egyszerre két csomagot tartalmaz, és eddig csak az egyik volt ismert (Széll Kálmán terv néven). Az uniónak elküldött dokumentum alapos átvizsgálása után világossá vált: a tavaly felépített új adórendszer fenntartása és ezzel egyidejűleg a költségvetési hiánycélok szigorú teljesítése súlyos áldozatokat követel meg.

Pénteken, a konvergencia program angol nyelvű megjelenésekor már felhívtuk arra a figyelmet, hogy a kormány mindenre elszánt a következő évekre kitűzött költségvetési hiánypálya teljesítése érdekében - írja a Portfolio.hu. A gazdaságpolitikai célokat bemutató részben ugyanis az uniónak elküldött anyag úgy fogalmaz: "a kormány megismétli elkötelezettségét a felvázolt hiánypálya elérését illetően és szükség esetén kész további intézkedéseket tenni". A dokumentum későbbi része, a következő évek költségvetési irányait és folyamatait bemutató fejezet, alapján világosabb kép rajzolódik ki.

Matolcsyék elszabták a büdzsét

Több ponton is elméretezték a 2011-es büdzsét – ismerte el a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtt Naszvadi György nemzetgazdasági államtitkár, akit az ülésre hivatalos Matolcsy György miniszter küldött maga helyett elmagyarázni, miként lehetséges, hogy a költségvetési deficit március végére már a teljes évre tervezett 687 milliárd forint 108 százalékán, 742 milliárd forinton áll.

Naszvadi szerint volt már ilyen a történelemben, s a helyzet rögtön rendeződik, amint befolyik az államkasszába a magán-nyugdíjpénztári vagyonból kihasított 529 milliárd forint. Ez a harmadik negyedév végén várható, s havi átlagban 40 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Az idén esedékes válságadók is csak később, két részletben folynak be, s a többi adóbevétel is szakaszosan érkezik – tette hozzá az államtitkár, megnyugtatva ugyanakkor az aggódó ellenzéki képviselőket, hogy az év végére az előre leírt pályán lesz a költségvetés.

Ehhez viszont mindenképpen szükséges annak a 250 milliárd forintnak a végérvényes kivétele a büdzséből, amit januárban még „stabilitási tartalékként” óvatosságból, a nemzetközi helyzet esetleges romlásának ellensúlyozására különített el a kormány. Az uniós pénzügyminiszterek hó eleji gödöllői találkozóján jelentette be Matolcsy György, hogy az idei zárolás végleges, s erre tesz javaslatot a kormányfőnek. Az élet szinte valamennyi területét húsba vágóan érintő megszorítások jövőre is áthúzódnak, ez a pénteken kiadott konvergenciajelentésből vált világossá. Naszvadi szerint a tárcáknak a következő hetekben kell felmérniük az elvonás következményeit, s megoldást találniuk a helyzetre.

Az államtitkár szerint a 250 milliárd teljes egészében betölti azt a rést, amit a büdzsé összeállításánál ütöttek, s a már ismertetetteken kívül újabb megszorításokra nem kell készülni. Szavaiból kiderült, hogy alaposan mellényúltak, amikor a társaságiadó-bevételeket tervezték, itt 110 milliárd körüli összeggel lőttek mellé, míg a forgalmi adóból (áfa) 50-60 milliárdos tételre vethetnek keresztet.

Meghallgatta a fegyveres és rendvédelmi szervek képviselőit az Országgyűlés honvédelmi bizottsága, ahol a fideszes elnök, Kocsis Máté azzal kezdte, hogy a testületben ülők közül senki nem kormánytag, így a kormány felé fennálló kéréseket nem áll módjukba teljesíteni. Mindazonáltal ez volt az első alkalom, hogy a honatyák hivatalosan is meghallgatták a rendvédelmis szakszervezetek képviselőit a helyzetükről, a munkavállalók élet és munkakörülményiről és az életpályamodellel kapcsolatos elvásásaikról.

A felszólalók között volt Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke, aki a vonulós tűzoltók felszerelésében jelent meg és felhívta a figyelmet, hogy szerinte a kormány soha egy betűt nem küldött el a szakszervezeteknek az életpályamodellből. Mint mondta: a Széll Kálmán Terv szerint másfélmilliárd forintot spórolnak meg a korkedvezményes nyugdíj eltörlésével 2012-ben, miközben hétmilliárd forintért kormányzati autókat vesznek. 

Bejelentette azt is, hogy börtönőrök és a tűzoltók addig fognak tüntetni a Kossuth téren, amíg a kormány nem hátrál meg a korkedvezményes nyugdíj elvonásától.

Kónya Péter a demonstrációs bizottság elnöke, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy hajlandók tárgyalni arról, hogy a jövőben felszerelő állományra milyen új jogszabályok vonatkozzanak, de a már állományban lévők esetében nem hajlandók elfogadni a módosításokat, mert mikor a hivatást választották, tudták, miért mit vállalnak.

"Sohasem gondoltuk volna" - Újabb lesújtó vélemény Orbánról

Orbán Viktor szabadon építheti le a jogállamot, mert az Európai Bizottság már a médiatörvény idején sem lépett fel határozottan ellene. A francia Libération napilap egész oldalas tudósítása az új magyar alkotmányról.

„Ez egy szomorú fordulat a kommunizmus utáni Magyarország történetében"

Schiffer András egyetlen megszólalása „képviselte” az ellenzéket a köztévé esti műsorának februári adásaiban.

A köztévé Híradója után Az Este című műsort is a Fidesz-KDNP rendkívüli túlsúlya és az ellenzéki megszólalások szinte teljes hiánya jellemzi – derül ki a Republikon Intézet legújabb összehasonlító médiaelemzéséből. 2011 februárjában csupán egyetlen ellenzéki politikust szólaltattak meg a műsorban, de más időszakokban is feltűnő az aránytalanság: idén Orbán Viktor és Szijjártó Péter pedig együtt többet szerepeltek, mint az ellenzéki politikusok összesen.

Az Este összehasonlítását a megszokottnál jóval nagyobb mintán, kétszer két hónap adásait végignézve vizsgáltuk: a 2010. februári és márciusi adásokat hasonlítottuk össze 2011. február-március hónappal - írja a Republikon elemzése. A politikai témájú interjúk és beszélgetések elemzése alapján megállapítható, hogy a parlamentben kétharmados többséget szerzett Fidesz-KDNP kormány Az Estében mind megjelenésben, mind saját témákat tekintve négyötödös többséget kap. 2011 februárjában például egyetlen ellenzéki politikus szerepelhetett a műsorban, szemben a tizenhat kormánypárti képviselővel.

A húsz legtöbbet szereplő politikus között 2010-ben 11 kormánypárti és 9 ellenzéki politikust találtunk. 2011-ben ez az arány 16 kormánypárti és 4 ellenzéki megszólalásra módosult. A legtöbbet szereplő politikusok a 2011-es adásokban Orbán Viktor és Szijjártó Péter. Ketten több műsoridőt kaptak, mint az ellenzéki politikusok összesen.

Összegezve megállapítható, hogy Az Este című műsor 2011 tavaszára alapvetően átalakult. Egy kiegyensúlyozott, a kormány felé kritikus és az ellenzéki szereplésekre nyitott politikai háttérműsorból egy, a Fidesz-KDNP kormány által fontosnak tartott témák dominálta, a kormányt szinte egységesen támogató műsor lett - olvasható a Republikon elemzésében.

Garancsi a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott lesz április 18-i hatállyal egy évi időtartamra. Orbán Viktor kormányfő miniszterelnöki megbízottat nevezett ki Garancsi István személyében. Garancsit a közvélemény a Videoton labdarúgócsapatának tulajdonosaként ismerhette meg, noha székesfehérvári színre lépésekor az a hír járta róla, hogy korábban egyetlen futballmérkőzésen sem volt még.

Orbán és Garancsi között a kétezres évek elején a CD Hungary Kft. privatizációja óta szoros a kapcsolat (a diplomataingatlanok értékesítéséről lapunk többször cikkezett), a Videoton megvásárlására is a Fidesz első embere kapacitálta, ám ezt a volt takarékbróker konzekvensen cáfolta

Ugyanakkor nem mellékes, hogy a székesfehérvári klub, illetőleg az Orbán által alapított Felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia között fölöttébb szoros együttműködés alakult ki az évek során: az utánpótlásneveldéről kikerült fiataloknak a Videotonban kell pallérozódniuk, ráadásul az akadémiát az a Mezey György vezette, aki momentán a kék-pirosakat trenírozza. Orbán - többek mellett Csányi Sándor MLSZ-elnök és Hernádi Zsolt MOL-elnök-vezérigazgató társaságában - rendszeres vendége a Videoton VIP páholyának.

A KSH április 19-én adta ki a keresetadatokat. Hála pártunk és kormányunk egyszeri és radikális adócsökkentésének, februárban végre elérték az átlagkeresetek a 2009. decemberi szintet. A költségvetési szektorban - a keresetkiegészítés után - a februári nettó kereset 4%-kal alacsonyabb a 2009. decemberinél. Plusz 4% infláció. Na ugye, hogy senki sem járt rosszabbul. A 8% reálkereset-csökkenés az nem is rosszabbul járás, ahhoz képest, hogy ki is rúghatják az embert.

Az önkormányzatok, közcégek költségvetésük 10 százalékát költik el közbeszerzési értékhatár alatti beszerzésekre, a tapasztalatok szerint érdemi kontroll nélkül, ami melegágya lehet a korrupciónak, áll a Transparency International (TI) most elkészült tanulmányában. A civil szervezet szerint a Közbeszerzési Tanács működése is hagy kívánnivalót maga után.

A tanulmány szerint a magyar közcégek, intézmények a GDP 5-9 százalékának megfelelő összeget (1400-2520 milliárd forintot) költenek évente közbeszerzési eljárásokon. Ez az adat minden évben az EU-országok átlaga alatt maradt, ahol egyébként 10-15%-át is eléri a bruttó hazai összterméknek.

A parlamenti jóváhagyás előtt álló új magyar alkotmányról közölt Orbán Viktor kormányfő fotójával illusztrált elemzést a Libération hétfőn. A lap szerint szomorú fordulat jön Magyarország történetében.

A francia lap szerint az új alkotmány "szomorú fordulat a posztkommunista Magyarország történetében: ... a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Orbán Viktor konzervatív miniszterelnök nem egyszerűen Magyarországra változtatja a Magyar Köztársaság nevét, hanem éppen akkor szakít a jogállam alapelveivel, amikor az Európai Unió soros elnöki tisztét tölti be".

A lap kiemeli, hogy "az ideológiailag az amerikai Republikánus Párthoz közel álló konzervatív és nacionalista miniszterelnök és a 'morális többséget' képviselő jobboldal" új alaptörvénye "Istenhez, a Szent Koronához és a hazához folyamodik", és rögzíti, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre. A szöveg - mint a Libération írja - a határon túli magyarok szavazati jogának megadására is lehetőséget teremt, akik január 1-e óta már kaphatnak magyar útlevelet. "A Fidesz célja az, hogy megszerezze a külföldön élő magyarok szavazatait a következő választásokra" - idéz a lap egy meg nem nevezett ellenzéki képviselőt. "A kérdés növelheti a feszültségeket a szomszédos országokkal" - tette hozzá a cikk szerzője. Florence La Bruyere szerint azonban a "legsúlyosabb az állampolgárok törvény előtti egyenlősége elvének elvetése, amelyet pedig minden, Magyarország által is aláírt európai szerződés magába foglal".

A tűzoltó szakszervezet szerint nem hátrálnak meg: csak többen lesznek és egyre keményebben lépnek fel. Néhányan most is ott vannak a parlament mellett felállított sátornál, ahol egész éjszaka ügyeletet tartottak.

A rendőrség még mindig vizsgálja a szombati, országos rendvédelmi demonstráción történt eseményeket. Így arról, hogy hány eljárás indul és pontosan miért, továbbra sincs információ. Azt már szombaton közölték, hogy a rendezvényen több jogsértéssel, szabálysértéssel találkoztak.

Több uniós tagállamnak és Brüsszelnek is kemény szavakkal üzent soros uniós félévünk félidei értékelő sajtótájékoztatóján Orbán Viktor csütörtökön Brüsszelben. A miniszterelnök “a második félidő első öt perce után” állt a brüsszeli sajtó elé. Találkozott mindeközben José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság, Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament és Herman van Rompuyjel, az Európai Unió Tanácsa elnökével is.

A magyar elnökség legfontosabb feladatainak a hat részből álló gazdasági kormányzásról szóló csomag elfogadását nevezte, de kiemelt témaként beszélt a Duna-stratégiáról, a romastratégiáról, valamint a migrációs kihívásokkal való küzdelemről is. Kitért azokra az eseményekre is, amelyekre nem lehet előre készülni: az arab világ megújulási mozgalmát és a japán katasztrófát emelte ki. A gazdasági csomag Orbán szerint “sínen van és semmilyen körülmény nem utal arra, hogy kisiklana, sőt, sokak meglepetésére az EP is igen konstruktív magatartást tanúsít a témában”. Az EP-képviselők 2000-nél is több módosító indítványát megért tervezet körüli megoldandó viták közül a kormányfő a legfajsúlyosabbnak a tagállamok versenyképességi eredményeit és vállalásait jelölte meg.

A hazánk eladósodottságának csökkentését firtató újságírói kérésre elmondta, már idén a jelenlegi 82 százalékról 75-re fogja csökkenteni a Fidesz-kormány az adósság GDP-hez mért arányát. A sajtó és a szakértők szerint is igen bátortalan európai bizottsági javaslatot eredményező Európai Romastratégia kapcsán Orbán garantált sikerről beszélt és akkora egyetértésről, hogy az államfők júniusi csúcsára már a végleges megállapodás jóváhagyását jövendölte.

A magyar elnökség hozzáállásáról szólva a miniszterelnök kijelentette: nem "fesztiválszerű divatbemutatóra hajazó show"-ként gondoltak hazánk félévére, hanem kiválogatták a legnehezebb kérdéseket. Példaként hozta az unió bővítésének ügyét, amelyet - Orbán szerint - példátlan negatív hozzáállás fogadott a tagállamok részéről. A német WAZ médiacsoportnak a macedón csatlakozási tárgyalások megindítását blokkoló névvita kapcsán feltett kérdése kapcsán Orbán kijelentette: abszurd a görög kormány hozzáállása.