Kormánykrónika

A történelem nem ad több haladékot, mondja a miniszterelnök, ezért most tartós válságkörnyezetben kell átalakítani az országot. Ehhez át kell írni többek között a munka törvénykönyvét és az adórendszert is, a 16 százalékos adót pedig tényleg mindenki fizesse be.

 A 2010-es költségvetés az év második felében meghozott intézkedések következtében egy kézben tartott büdzsé volt, a hiányszám hozzávetőlegesen a tervezettnek megfelelően alakult - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a tavalyi zárszámadásról szóló parlamenti vitában, kedden.

Az ÁSZ elnöke rámutatott: a 2010. évi költségvetést alapjaiban meghatározta, hogy végrehajtása két kormányzati ciklushoz kapcsolódott, a tervezett hiány tartása és az új kormány gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása érdekében az Országgyűlés többször módosította a költségvetési törvényt és az egyensúly megteremtését szolgáló jogszabályokat. Nagy eredménynek tekinthető, hogy az év közbeni nehézségek ellenére sem szállt el a költségvetési hiány - emelte ki az Domokos László. Kritikaként fogalmazta meg, hogy a hosszú távú kötelezettségvállalások összefoglaló bemutatása most is hiányzott, ezt az ÁSZ által több éve hiányolja.

Ezzel együtt az ÁSZ elnöke emlékeztetett arra, Magyarországgal szemben 2004 óta, vagyis az ország uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás folyik, ezért és a globális válság miatt egyértelmű, "hogy a hiány és az államadósság növelése nem járható út." Rámutatott: a tetemes költségvetési hiány árát a magas kamatfelárakban, a versenytársainkkal szembeni pozícióvesztésben fizetjük meg. Kiemelte: Magyarországnak ma megközelítőleg 7,5 százalékos hozamot kell fizetnie ahhoz, hogy eladjon egy tízéves állampapírt, míg Csehországnak ez kevesebb mint 3 százalékba, Szlovákiának alig több mint 4 százalékba, Lengyelországnak kevesebb mint 6 százalékba kerül.

"Látni kell, hogy ameddig az adósságot nem tudjuk jelentősen csökkenteni, addig nem képzelhető el versenyképességünk növelése és az állampénzügyek rendbetétele" - emelte ki az ÁSZ elnöke

A közszolgálati televíziók a hírműsorokban nem számoltak be sem a D-Day néven meghirdetett akciósorozatról, sem a rendezvények rendőrségi tiltásáról, ezért a vegyipari szakszervezeti szövetség az MTV-t és a Duna Televíziót is feljelenti a médiahatóságnál

Az MTV, Duna Televízió, illetve  a két közszolgálati médiaszolgáltató számára a hírműsorokat gyártó MTVA és MTI a vegyipari szakszervezeti szövetség szerint megsértette a tavaly elfogadott médiatörvényt, amely a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatók számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. Ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz fordulnak.

A szakszervezet azt kifogásolja, hogy a munkavállalói érdekképviseletek által létrehozott Akcióegység három vezetőjének szeptember 6-án tartott sajtótájékoztatójáról sem az MTV, sem a Duna Televízió nem számolt be, miközben ott egy országos akciósorozatról adtak tájékoztatást. A közszolgálati médiumok nem tudósítottak arról sem, amikor szeptember 15-én bejelentették: a BFRK a budapesti rendezvényeket kivétel nélkül megtiltotta.

Országos jelentőségű, közérdeklődésre számot tartó eseményekről volt szó, az állami televíziók ennek ellenére a két fő hírműsorban erről egyetlen szóval sem tudósítottak – vetik fel az érdekvédők. A szakszervezet álláspontja szerint így nem tettek eleget a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségnek, miközben az MTV és a Duna Televízió szeptember 15-én a főműsoridőben sugárzott híradókban mintegy két percnyi önreklámot közvetített.

Jövőre ennyivel fizetünk többet a rezsire

Habár a kormányfő a múlt hét elején még a rezsikiadások befagyasztására adott megbízatást az illetékes szaktárcának, Matolcsy György pénteki általános forgalmi adó emeléséről tett bejelentése mégis emelni fogja a lakossági kiadásokat az újévben. A távhő kivételével ugyanis az összes közműszolgáltatás a legfelső áfakulcsba tartozik, ezért a 2 százalékpontos emelés - minden egyéb tényező változatlansága mellett - a bruttó szolgáltatási díjak 1,6%-os emelkedéséhez vezet 2012. január 1-től

Az egykulcsos adó nem vezet törvényszerűen alacsonyabb adóterheléshez a progresszívhez képest, és a családi adózás sem jelent feltétlenül kedvezőbb adózást a családok számára.

Azért nem engedélyezték a szakszervezeti demonstrációt, mert zavarná az Országgyűlés munkáját. Szombaton.

A gyülekezési törvényt 2004-ben nyilván azért módosították, mert „a közlekedés aránytalan sérelme” fordulat önkényes rendőrségi jogértelmezésre adott lehetőséget. Azóta a tiltásra csak akkor van lehetőség, ha egy közterületi megmozdulás miatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ettől azonban a helyzet nem változott: meglehetősen esetleges, hogy a hatóságok szerint mi teszi lehetetlenné, s mi nem a közlekedést.

Csak százezren élnének a végtörlesztéssel - írta az osztrák gazdasági miniszternek.

Az Index birtokába került Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levele, amit Reinhold Mitterlehner osztrák gazdasági miniszternek írt szeptember 15-én, múlt csütörtökön. A levél válasz az osztrák politikus egy nappal korábban kelt írására, amiben a külföldi politikus vélhetően a devizahitelek rögzített árfolyamon történő törlesztése miatt érdeklődött magyar kollégájánál.

„Fontos megérteni, hogy Magyarországon közel egymillió ember van kitéve a devizában való eladósodásnak. A kormány becslései szerint csak nagyjából tíz százalékuk tudna törleszteni a felajánlott árfolyamon”, nyugtatja meg Mitterlehnert Matolcsy. A nemzetgazdasági miniszter azt is hangsúlyozza a levélben, hogy a törlesztésre jelentkezés határideje 2011 vége, és hogy csak azok élhetnek a lehetőséggel, akik a rögzített árfolyam szintje alatt vettek fel deviza alapú jelzáloghitelt. Érdemes felidézni: Lázár János Fidesz-frakcióvezető még 200-300 ezer emberről beszélt, amikor szeptember 9-én ismertette a javaslatot.

Matolcsy György biztosítja az osztrák minisztert, hogy a kormány döntése nem alakítja át a meglevő hiteleket, és nem kötelezi a bankokat arra, hogy forint alapú hiteleket biztosítsanak a törleszteni kívánóknak. Ez a bankok döntése marad. A levél arra is kitér, hogy a törlesztés lehetősége nem a külföldi tulajdonú pénzintézetek ellen szól, hanem az egész magyar bankszektort érinti.

A miniszter azzal zárja levelét, hogy a döntés a magyar makrogazdaság legsérülékenyebb pénzügyi része, a devizában eladósodott fogyasztói szektor talpra állítását szolgálja. Matolcsy kész további levélváltásokra, amennyiben Mitterlehner ezt igényli.

Múlt hét hétfőn levélben tájékoztatta szerkesztőségünket az Országgyűlés sajtóirodája, hogy fotós munkatársaink a következő naptól, szeptember 13-ától nem léphetnek be az Országgyűlés és a Képviselői Irodaház épületébe, mivel megszegték azt az előírást, amely tiltja a képviselői felszólalások kéziratainak fényképezését.

27 százalékra emelik az általános áfakulcsot, megszűnik az adójóváírás és a félszuperbruttó, a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egy százalékkal emelkedik - jelentette be a 2012-es költségvetés sarokszámait ismertetve Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint 1,5 százalékos lehet a hazai növekedés, a kormány korábban 3 százalék feletti bővülést várt. A lépések egyértelműen adóemelést jelentenek, melyek közül az áfa emelése és az adójóváírás megszüntetése a legszegényebbeknek jelenti a legnagyobb terhet. Matolcsy szerint viszont ez nem megszorítás.

Adóemelések sora jön

A bevételi oldalon 150 milliárd az áfaemeléssel jön össze, a pénz egésze az országvédelmi alapba kerül. A további 300 milliárdnyi bevétel az egészségügyi kassza önálló lábra állításából és részben az adóelkerülés visszaszorításából adódik majd.

Matolcsy jelezte: az áfaemelésnél számoltak a fogyasztáskieséssel és bizonyos adókopással, növekvő adóelkerüléssel is.

A kormány az egészségügyi alapnál járulékalap szélesítést javasol. Egy százalékkal emelkedni fog a munkavállalói egészségbiztosítási járulék, hogy az eü-alap le tudjon válni a költségvetés finanszírozásáról. Lesz egy német német mintára bevezetendő baleseti adó is – ezt a biztosítókra terhelik, amik a kormány várakozásai szerint majd tovább hárítják annak összegét a sok balesetet okozó autósokra.

A kiskapuk bezárásáról a miniszter azt mondta: a reprezentációs költségek utáni leírhatóság csökken, a társasági adónál a veszteségelhatárolás szabályai változnak, emelkedik a cégautóadó, bevezetik az online szerencsejátékra a játékadót. Van még több tucat kisebb-nagyobb módosítás, de ez az a kör, amiből lényegében a 300 milliárd összejön - fogalmazott a miniszter. A főállású vagy társas vállalkozások béralapjánál a minimálbér 1,5-szerese után kell egészségügyi járulékot fizetni.

Szijjártó Péter egyértelműen kijelentette, hogy a Fidesz nem támogat olyan intézkedést, amely az emberek terheinek növekedésével járna. "Semmilyen adóemeléshez nem vagyunk hajlandóak asszisztálni, mert nem erről volt szó a választások előtt" - tette hozzá. Igaz, akkor még nem a miniszterelnök szóvivője volt, az idézet ugyanis 2006 júniusából származik.

Matolcsy György ma bejelentette: 27 százalékra emelik az általános áfakulcsot, megszűnik az adójóváírás és a félszuperbruttó, a munkavállalói egészségbiztosítási járulék egy százalékkal emelkedik.

Az intézkedéseket nehéz nem adóemelésként látni, amit – félretéve most minden költségvetési és egyéb racionális szempontot – a Fidesz az elmúlt években tűzzel-vassal üldözött.

"Azzal, hogy a kormány 23 százalékra emeli az áfát, azzal Európában a harmadik legmagasabb áfaszintet "állítja elő" Magyarországon" – kommentálta ugyancsak Szíjjártó a 2009-es áfaemelést.

A ma bejelentett döntéssel viszont már egyértelműen az első helyet szerezzük meg az unióban, ahol egyébként Matolcsy szavai szerint rosszul tudják, hogy 25 százalékos lenne az áfa lehetséges legmagasabb szintje.

Amikor az elmúlt hét évben az MSZP politikusai adócsökkentésről beszéltek, végül mindig adót emeltek - mutatott rá a Fidesz helyettes szóvivője, Cser-Palkovics András 2009-ben. Mint fogalmazott, a kormány nem más, mint politikai adócsalók gyülekezete, akiknek semmi sem szent.

Érdekes párhuzam, hogy akkor az áfaemeléstől várt többletbevételt krízisalapba helyezte volna az akkori kormány, most Matolcsy a 27 százalékos kulcstól várt többletbevételt országvédelmi alapba tenné.

Pedig Cser-Palkovics szerint "az ilyen intézkedésekből pontosan látszik ugyanis, hogy a krízisalappal a szocialisták valójában nem az általuk bajba juttatott embereken akarnak segíteni, hanem csak a választási pártkasszát töltik fel. Ha nem így lenne, akkor nem hoztak volna olyan megszorító intézkedéseket, amelyek éppen a legnehezebben élő embereket hozzák még kiszolgáltatottabb helyzetbe. Ilyen például az áfaemelés, és annak árnövelő hatása" - mondta 2009-ben a szóvivőhelyettes.

A rendőrség nem engedélyezte a szakszervezetek szeptember 29-re és október elsejére tervezett tüntetését a budapesti Clark Ádám téren, értesült az RTL Híradója.

Árok Kornél, a Független Tűzoltó Szakszervezet vezetője elmondta: a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerint indokolatlan mértékben akadályozná a forgalmat a Clark Ádám térre bejelentett demonstráció.

Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a BRFK alaposan megvizsgálta, hogy a megmozdulás ideje alatt és helyén milyen a közlekedés helyzete, milyen úton lehetne elterelni, és megállapították, a több helyszínre, folyamatosan bejelentett rendezvény miatt a forgalmat nem lehet elterelni. Ezért alapos mérlegelés után, a gyülekezési törvény értelmében, a hatályos jogszabályok alapján tiltotta meg tüntetést.

SZEMÉLY- ÉS LÉTESÍTMÉNYBIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS

(TERÜLET LEZÁRÁSA)

 

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. § alapján elrendelem az Országházat (Budapest, V. kerület Kossuth Lajos tér 1-3.) érintően

 

2011. szeptember hónap 12. nap 00.00 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2011. október hónap 31. nap 24.00. óráig

 

az északi behajtónál, a Széchenyi rakpart-Kossuth Lajos tér sarkától a Magyar Köztársaság lobogójának talapzatáig a lánckordon vonalában, onnan a virágládák vonalában az '56-os emlékhelyig, onnan a déli kovácsoltvas kerítésig a lánckordon vonalában, továbbá a Duna- parti oldalon a déli- és az északi trapézlépcső közötti területen a lánckordon vonala által határolt terület lezárását. 

Beérett gyümölcsök

Beérni látszik a Fidesz elmúlt tízéves médiapolitikájának gyümölcse: mára megerősödtek és többségében nyereségessé váltak az egyértelműen a jobboldalhoz köthető médiavállalkozások. A jobboldali médiabirodalom alapjait az első Orbán-kabinet idején tették le, de paradox módon a Fidesz nyolcéves ellenzéki időszakában építették fel.

Egy ügyészségi határozat szerint megkérdőjelezhető az a szakértői értékbecslés, amely a Sukoró-ügyben az állam részéről 1,3 milliárd forintos vagyonvesztést feltételezett - tájékoztatta Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója az MTI-t szerdán.

Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt mondta az MTI-nek, hogy az ügyészség a szakvélemény kiegészítésére hívta fel az ingatlanszakértőt.

Császy Zsolt - aki az ügy egyik gyanúsítottja - elmondta, a napokban tájékoztatta arról az ügyészség, hogy egyik határozatában választ vár arra, hogy a sukorói telekcsere eredeti értékbecslésének megalapozottságát megkérdőjelező 2009-es szakértői vélemény miért nem vette figyelembe a hatályos jogszabályokat.

A hajdani csereügylet előkészítésében részt vevő volt értékesítési igazgató emiatt még Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztése előtt megkereste levélben az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságát, felajánlva dokumentumait az első értékbecslés törvényességének bizonyítására.

Az MNV volt értékesítési igazgatójának tudomása szerint a bírósági keresetben nem szerepelt semmi más értékaránytalanságra utaló dokumentum vagy információ, mint a nyomozó hatóság megbízásából 2009 szeptemberében készült, most az ügyészség által szerinte "megkérdőjelezett szakvélemény".

A miniszterelnök véleménye szerint le kell zárni a bankárkorszakot, aminek a része az is, hogy a pénzintézetek részt vállalnak a veszteségmegosztásban.

Külföldről még a hétfői parlamenti beszéd előtt érkeztek telefonok, mivel a Fidesz–KDNP-szövetség pénteken ismertette a devizahiteleseket érintő intézkedéseket – mondta el Orbán. A hívások tartalmát firtató kérdés kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy partnerei nem hatalmazták föl őt arra, hogy ismertesse azokat. Rámutatott arra is, hogy van mitől félni, mivel Európa nagy bajban van, azonban a bejelentett intézkedések miatt nincs ok az aggodalomra.

„Pontosan tudom, milyen állapotban vannak a családok, mik azok a gondok, amelyek kínozzák az embereket, én sem a Marson lakom.” Sokan régóta törlesztik a hitelüket és napról napra csak egyre többel tartoznak – tette hozzá. Az európai övezetek kifejezetten rossz állapotban vannak, az euróválság újabb hullámai várhatók, ezért szükséges egy országvédelmi akciótervvel felkészülni a kihívásokra – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Nemzetközi viták jöhetnek

Ránk, vezetőkre akkor van szükség, amikor bajok és feszültségek vannak – vélte Orbán. A miniszterelnök kijelentette, hogy a magyar jog lehetővé teszi az egyösszegű törlesztés lehetőségét, míg nemzetközi területeken vitákra kell számítani. Szólt arról is, hogy a multiadók kapcsán most is eljárás alatt áll Magyarország, és kedvezőtlen döntés esetén megteszik a szükséges lépéseket.

A miniszterelnök kijelentette, hogy azoknak, akik élnek az egyösszegű törlesztés lehetőségével, nem kell aggódniuk az esetleges kedvezőtlen döntés miatt, mert nem velük szemben, hanem az állammal szemben indítottak eljárást. A Fidesz–KDNP által tervezett lépések nem ellenkeznek a magyar jogi szabályozással – tette hozzá. A magyar bankrendszert érintő hatás kapcsán Orbán elmondta, hogy a pénzintézetek már korábban elkezdték a források kivonását, így nincsen veszítenivalónk.

A külföldi bankok mögött ott állnak az anyabankok, míg a hazai intézetek mögött csak az állam áll – hívta föl a figyelmet a miniszterelnök. „Attól, hogy a pénzintézetek úgy gondolják, a Magyarországon meglévő jövedelmek összegyűjtésére és megforgatására nincs szükség, vagy ebben nincs üzleti lehetőség, nem kell tartani.”

„Nem a bankok oldalán állunk”

A miniszterelnök szerint a bankok vitték csődbe az európai gazdaságot, senki nem védte meg az embereket a bankoktól. A bankárkorszaknak úgy kell véget vetni, hogy a pénzintézetek iránti bizalom ne rendüljön meg, ez egyáltalán nem könnyű feladat – tette hozzá. „Amikor ellenzékben voltunk, nem láttunk bele a pénzügyi rendszer bugyraiba, de amióta kormányon vagyunk, látjuk, hogyan kergették be ezekbe a konstrukciókba az embereket” – hívta föl a figyelmet Orbán. A miniszterelnök értetlenségét fejezte ki, miért nem a bankoktól jöttek azok a javaslatok, amelyek a veszteségmegosztásra irányulnak. „Mi az emberek, és nem a bankok oldalán állunk, ezért tettük ezt a javaslatot.”

Orbán elmondta, hogy több országban elhitették a pénzintézetek, hogy csak drágán lehet hitelekhez jutni az adott ország devizájában. Ezzel a gyakorlattal szemben Magyarországot leszámítva mindenhol felléptek, mivel az itteni kormányok a bankok oldalán álltak és hozzájárultak ennek a helyzetnek a kialakulásához – vélte a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a mostani javaslat egy veszteségmegosztásról szól, a devizahitelesek sem sétálhatnak ki ebből a helyzetből, mintha mi sem történt volna. A miniszterelnök a 180 forintos svájcifrank-határ kapcsán kijelentette, hogy egyes hitelesek így 20-30 forintot fognak bukni, míg a bankok a 180 forint fölötti részt veszítik el.

Ha a pénteken bejelentettnek megfelelően valósítaná meg a kormány a végtörlesztést lehetővé tevő tervet, még ha csupán a devizahitelesek ötöde élne a lehetőséggel, akkor az eddig remélt másfél százalékos GDP-növekedés helyett néhány százalékos visszaesés következne be" - fejtette ki az origo.hu-nak Heim Péter.

"Ez pedig újabb, legalább 250 milliárd forintos költségvetési kiigazítási szükségletet von maga után. A Széll Kálmán-terv 550 milliárd forintos kiigazítást jelzett előre, ezt fejeli meg a magyar gazdasági növekedésnek a kedvezőtlenebb világgazdasági helyzetre visszavezethető lassulása, és erre rakódhat a fent említett, a végtörlesztési ötlet megvalósításából fakadó legalább 250 milliárdos hiánycsökkentési igény" - mondta a közgazdász.

Pont arról szól, hogy a gazdaságpolitikai döntéseiket nem az ország közép- vagy hosszútávú érdekei, hanem az Orbánt támogató érdekcsoportok rövid távú profitmaximalizációja motiválja. Egyszerűen kivesznek annyi pénzt az országból, amennyit csak lehet, ameddig lehet, aztán majd lesz valami.

Annak tudatában jelentették be végtörlesztési lehetőséget, hogy az borítékolhatóan jogellenes. A következmények is egyértelműek, ha az Európai Bíróság az eddigi gyakorlatának és a magyar igazságügyi minisztérium szakértőinek véleményének megfelelően jár el, a mostani lépés első körben a bankokat terhelő akár több százmilliárdos költségét a magyar államnak kell majd megfizetnie.

Az Index birtokába került előterjesztésből kiderül az is, hogy megtévesztés volt az a kormányzati kommunikáció, miszerint a javaslat egy új, a kormánypárti frakcióban megfogalmazódott ötlet lett volna, amit a kormány "befogadott" és támogat.

Orbán Viktor hétfői parlamenti beszédében be is jelentette, hogy a végtörlesztésre irányuló (és elsősorban a hiteltörlesztéssel most is boldoguló, jó adósnak minősülő réteg terheit enyhítő) javaslatot a kormány támogatja és az ezzel kapcsolatos törvényeket hamarosan be is nyújtja az Országgyűlésnek.

Tette ezt a szakvélemény alapján annak tudatában, hogy a kormány szakértőinek véleménye, az igazságügyi tárca jelentése alapján is teljesen egyértelmű: olyan mértékű beavatkozásról van szó visszamenőleges hatállyal a polgári szerződésekbe, amit akár a magyar Alkotmánybíróság – még korlátozott jogkörével is –, akár az Európai Bíróság szinte biztosan elfogadhatatlannak minősít majd.

Nem fogunk megtorpanni, véghezvisszük Magyarország megújítását – szögezte le Orbán. Nem fogjuk hagyni, hogy a válság legyőzzön minket, mi fogjuk inkább legyőzni a válságot, ha nem adjuk föl azt a célunkat, hogy Magyarországon munkából, tisztességből meg lehet élni – fűzte hozzá.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, nem fogja hagyni, hogy a válság árát vagy a múlt hibáit bárki is a magyar emberekre hárítsa át. Rossz lóra tesznek, akik Magyarország ellen akarnak tenni, mert a magyarokkal ma már nem érdemes tengelyt akasztani – hangsúlyozta.

 A kormányfő leszögezte, az elkövetkező hónapokban különösen fontos lesz, hogy az emberek azt érezzék, nincsenek egyedül, az Országgyűlésben is kiállnak értük. Európa komoly bajban van – jegyezte meg. A miniszterelnök a baj fő okának az európai országok eladósodását nevezte meg, ami egyes spekulánscsoportoknak érdekében áll.

Európa nagy bajban van, de ez Magyarországról nem mondható el – szögezte le. Emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nem nőtt, hanem csökkent az államadósság

Csak a lakáshitelesek végtörleszthetnek, vagy a szabadfelhasználású hitelt, esetleg autóhitelt vagy egyéb devizakölcsönt felvettek is? A lakáshitelesek közül a hitelösszegtől és a lakás értékétől függetlenül lesznek jogosultak az adósok a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztésre, vagy itt is lesz, az árfolyamgátra való jogosultsághoz hasonlóan valamiféle korlát? (A korábban bejelentett, már igénybe vehető rögzített árfolyamon való kedvezményes törlesztést csak azok kérhetik, akiknek adóssága eredetileg nem haladta meg 20, lakásának vételára a 30 millió forintot.) A kérdések még hosszan folytathatók, egyelőre egy dolog biztos: a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé annak érdekében, hogy a bankokat kötelezzék: a korábban megkötött hitelszerződésekben foglaltaktól függetlenül minden további költség nélkül engedélyezniük kell adósaiknak a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetőségét – frank esetében 180, eurónál 250-es, jennél 2 forint árfolyamon.

A miniszterelnök szavaiból kiderült: fel vannak készülve arra, hogy a szabályozást nemzetközi jogi fórumokon támadják majd meg, de azt nem árulta el, hogyan kivánja ennek lehetséges hatásait kivédeni a kormány. Márpedig a lehetséges hatások egy sor újabb kérdést vetnek fel, egészen odáig, hogy nem kell-e majd évek múlva a most besöpört árfolyamnyereséget visszafizetnie az adósoknak. A 235 forintos helyett 180 forinton végtörlesztett frankhitel ugyanis a banknak kárt okoz, éppen ennek megtérítéséért perelnek majd, ha perelnek.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nemcsak nem értett egyet a bankadóval, a magánnyugdíj-pénztári rendszer reformjával és a krízisadóval, de mindent megtett nyíltan és a kulisszák mögött azért, hogy a magyar kormány ne hozza meg az ezekről szóló döntéseket, illetve vonja vissza azokat - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn a parlament gazdasági és informatikai bizottságának ülésén.

A miniszter szerint,  az IMF visszavonatná a három intézkedést, ha tehetné.

Úgy fogalmazott: "egy dicséretre 20-25 víz alatti rúgás jut", minden hasonló jellegű magyar döntést "megpróbáltak megtorpedózni és visszafordítani, meggátolni a fertőzést, hiszen mindig azt mondták, hogy ha ti bankadót vezettek be, mindenki be fogja vezetni, tizenketten bevezették, ha ti a nyugdíjpénztárt megreformáljátok, mindenki utánatok megy".

A szervezet egy-egy kedvező véleménye Magyarországról annak köszönhető, hogy belátta, az ország nem jelent olyan jellegű kockázatot, mint Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország vagy Olaszország - tette hozzá.

Az euró válságát Orbán szerint az okozza: "spekulánscsoportok érdekében áll, hogy ezeket az országokat adósságban tartsa". Magyarország számára az újra fellángoló válság nemcsak veszélyeket, de lehetőségeket is jelent, hála az államadósság csökkentésének. Orbán előbb a veszélyeket sorolja, ezek elsősorban a devizahiteleseket fenyegetik, akik olyan helyzetbe kerültek, "amire nem lehetett felkészülni". Veszély fenyegeti továbbá a munkahelyeket és a vállalkozásokat. Tartani lehet az árak, elsősorban az energiaárak ugrásszerű növekvésétől. "Negyedszer, ilyenkor fokozottan kell tartani az uzsorásoktól", mondta, utolsó veszélyként pedig a spekulánsokat jelölte meg, akik a forint esésére játszhatnak.

Ahogyan arról pártszivattyú a szerencsepénzeken címmel beszámoltunk, az nemzeti lottótársaság Szerencsejáték Zrt. idén közel 3 milliárd forintot költ el közbeszerzési eljárás nélkül a tulajdonviszonyait tekintve egyrészt Simicska Lajos érdekeltségi köréhez, másrészt egy offshore hátterű céghez bekötött, a közelmúltig MSZP-s ügyvéd által is felügyelt Hung-Ister Zrt.-nél, amely több mint tíz éve a sorsolási műsorok privilegizált beszállítója, bárki is van éppen kormányon. A reklámköltések területén azonban a 2010. augusztusi vezérváltás után jelentős eltolódást hámoztunk ki az adatokból.

A 2010-es kormányváltás után Székely Gábort a BÁV Zrt. éléről érkező Szentpétery Kálmán váltotta a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói székében. Székely a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratok tanúsága szerint is a politikai korrupció állatorvosi lovának látszó frekvenciatenderen a Class FM-mel együtt győztes Neo FM Rádió tulajdonos-ügyvezetőjeként folytatta karrierjét, Szentpétery pedig egy olyan egykorvolt patinás állami vállalattól került a Szerencsejáték Zrt. élére, amelyet még az első Orbán-kormány utolsó napjaiban adtak el az OTP-nek és egy – az első Orbán-kormány sztrádaépítőjeként ismert – Vegyépszer Zrt.-hez közel álló cégnek.

Az új vezérigazgató lendületes munkába kezdett: az SzZrt. azonnal, már augusztusban felmondott néhány még az év elején kötött keretszerződést, például az MSZP-közeli ATV 30 milliós és Népszava 29 milliós apanázsát. Nem mondta fel viszont a Hír Televízió szintén eredményközlésre vonatkozó 2010-es keretszerződését 59 milliós értékben, sőt, a Fidesz-közelinek mondott tévécsatornával (és a vele egy médiabirodalomba tartozó két rádióadóval: a Class FM-mel é a Lánchíd Rádióval) további 500 millió forintos keretszerződést (a keretszerződés itt letölthető, PDF) írt alá, amiből 275 milliót mindjárt le is kötöttek.

2010. őszén 50 milliós megrendelést kapott egy másik fideszes kötődésű médiavállalat, az Infocenter.hu is, majd ezután került sor a közterületi reklámpiacra: a Mahir Zrt. 144 milliós, a Publimont Hirdetésszervező Kft. 73 milliós, majd kétszer 126 milliós, majd ismét 56 milliós megrendelést kapott (A megrendelések között itt böngészhet, Excel táblázat). Simicska Lajos és Nyerges Zsolt fidesz-közeli üzletemberek és a kedvezményezett közterületi reklámcégek kapcsolatáról itt és itt és itt olvashat. De nem maradtak ki a közvéleménykutatók és a sportolók sem, 136 milliót kapott a Fidesz házi közvéleménykutatójának látszó Nézőpont Intézet leányvállalata, a Kutatópont Kft., a Nyerges Zsolt által elnökölt szolnoki sportklubok pedig 20, illetve 25 millióval lettek gazdagabbak.

2010. decemberében a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány ütötte meg a főnyereményt. A Magyar Nemzet székházába bejegyzett, a Hír Tv igazgatója által elnökölt alapítványt 250 millió forint támogatásra tartotta érdemesnek az SzZrt. igazgatósága (az adománylevél itt letölthető, PDF). Az adományt a fidesz-közeli alapítvány erdélyi sajtóbirodalom kiépítésére fordítja. A Szerencsejáték Zrt. közleményben tagadta hogy az alapítványt már annak bírósági bejegyzése előtt támogatta, a közleményben azt állítják hogy az alapítványt a Fővárosi Bíróság 2010. december hó 2. napján nyilvántartásba vette. A társadalmi szervezetek nyilvántartásában azonban ez a dátum még mindig december 11., míg az adománylevél december 10-re van keltezve.

atlatszo.hu

""Mint mondta, csak a kormány hitelének visszaállítása jelenthet megoldást, ami viszont a teljes politikai fordulat nélkül nem lehetséges. A hitelesség biztosíthatja az erős nemzeti valutát - jelentette ki."

Szíjjártó Péter, 2009. 02. 04.

Londoni elemzők pénteki kommentárjai szerint elvileg többmilliárd eurós bankveszteségekkel járhatna, ha sokan élnének a devizaalapú hitelek egy összegben, rögzített árfolyamon történő visszafizetésének lehetőségével.

Kockázatosabbak lettünk
 

A pénteki londoni kereskedésben emelkedett a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint az ötéves futamidejű magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a 416,1 bázispontos előző záróról 430 bázispont - tízmillió euró magyar államadósságra 430 ezer euró - fölé drágult a londoni piacon péntek délután.

A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.

Ezt a beszédet nem sokkal az után mondta Orbán, hogy uniós nagyköveteknek azt mondta, hogy "pay no attention to what I say to get elected"