Kormánykrónika

Júniusban ajánlotta fel lemondását Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, miután az Eclipse-ügy miatt hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Pintér Sándor augusztus elején el is fogadta a felajánlást, hogy még a gyanú árnyéka sem vetülhessen a minisztériumra. A leváltás azonban nem jelentette azt, hogy Eiseltnek a tárcától is távoznia kellett volna, jelenleg is a BM főosztályvezetőjeként dolgozik.

Főosztályvezető lett a Belügyminisztériumban a tárca augusztus elején lecserélt helyettes államtitkára. Eiselt György a jogszabály-előkészítő és koordinációs főosztály munkáját irányítja, mióta helyére Magyariné Nagy Editet nevezték ki.

Eiselt július közepén ajánlotta fel lemondását, azt követően, hogy az MTV Híradójában nyilvánosságra került, hogy hivatali vesztegetéssel gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozók az Eclipse-üggyel hozták kapcsolatba a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát, és azzal gyanúsítják, hogy 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként egy Mercedes sportautót kapott használatra egy pályázat későbbi nyertesétől. A híradások szerint büntetőeljárás indult a cég vezetője ellen is, aki a gyanú szerint az autót bérelte a közlekedési hatóság főigazgatójának.

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy belügyi vezető helyettes államtitkári megbízatása augusztus 4-i hatállyal meg is szűnt. (A BM honlapján egyébként még nem vezették át a változást.) Pintér Sándor miniszter az üggyel kapcsolatban akkor azt mondta, a Belügyminisztérium érdeke, hogy bebizonyítsa, a gyanú árnyéke sem vetődhet rá. Azt azonban a miniszter nem tette hozzá, hogy a leváltás ellenére Eiseltnek nem kellett távoznia minisztériumból, hanem az apparátus egyik vezetője maradhat továbbra is.

Hétfőtől megújul a köztévé reggeli műsora. Az Index úgy tudja, hogy a bulvárosodás irányába tartó műsort Krizsó Szilvia nélkül képzeli el az MTV.

Az Index úgy tudja, hogy az eddigi műsorvezetők közül csak Jegyes-Tóth Krisztának szavaztak bizalmat, Krizsó Szilvia munkájára nincs többé szükség. Egy informátorunk szerint "bevégezték, amit akartak, Mészáros Antónia kirúgásával, Süveges Gergő (Veiszer Alinda) száműzetésével és most Krizsó eltávolításával elérték, hogy ne legyen egyetlen olyan műsorvezető sem a közszolgálatban, aki érdemi kérdésekkel sarokba szoríthatna egy politikust".

A Pulitzer-emlékdíjas riporter és a Wikileaks által kiszivárogtatott 2007-es nagykövetségi táviratokban az 5. legbefolyásosabb nő közé sorolt Krizsó Szilvia úgy tudjuk, régóta "nyomta a bögyét" Élő Gábornak, az MTI Hírcentrum vezetőjének és Papp Dánielnek, az MTVA hír- és hírháttérműsorokért felelős főszerkesztőjének. (Élő Gábor szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele szerint nem ő felügyelte a Ma Reggelt, hanem Gazsó L. Ferenc, az MTVA közéleti főszerkesztője. Gazsó posztját Papp Dániel vette át egy hete.)

A Ma Reggel bulvárosításának ötlete ezért éppen kapóra jött ahhoz, hogy a kényelmetlen kérdéseket feltevő riportert levehessék a képernyőről. Krizsó félreállítása jól illeszkedik abba a trendbe, hogy az m1-et olyan szórakoztató csatornává alakítsák át, amiben a politika mind kevesebb szerepet kap.

Ezt bizonyítja, hogy miközben talkshow-k, vetélkedők és sorozatok bőségesen szerepelnek az új műsorstruktúrában, új közéleti, politikai műsor csak egy indul, a szintén a Ma Reggelből kirakott Obersovszky Péterrel a Lényeg.

Oszkó Péter szerint a jövő évi büdzsé kormányzati előterjesztéséből annak beismerése látszik, hogy nem járt sikerrel az a kísérlet, amely a fogyasztásélénkítés alapú gazdaságpolitika visszahozatalát célozta a 2000-es évek elejéről

a kormány lemondott a fogyasztásélénkítés eszközéről, kísérlete azonban drága volt, tulajdonképpen a magánnyugdíjpénztári vagyonba került.

Oszkó Péter szerint ez óriási korrekciós igényben jelenik meg jövőre, amelyre az elmúlt két évtizedben ritkán volt példa, s amely a bevételi oldalon meghaladhatja a GDP 2 százalékát. Úgy vélte: a költségvetési korrekció ráadásul sok ponton kritizálható adómodellre épül, szélsőségesen aránytalan adóteher-eloszlást eredményez, hátráltatja az alacsony jövedelemkategóriában történő foglalkoztatást. "Sikerült elérni, hogy európai összehasonlításban Magyarországon legyen a legkedvezőtlenebb adóék, a legrosszabb adóterhelés" - fogalmazott a Bajnai-kormány pénzügyminisztere.

Megjegyezte: a korrekció szerencsétlen, bizonyos összefüggéseket nem átlátó, nem követő gazdasági és adópolitikára épült, hozzá pedig olyan jövedelempolitika társul, amely megint csak nem segíti a foglalkoztatási feszültségek kezelését.

Oszkó Péter szerint a kormányzati gazdaságpolitika "háborús hangulatban" fogant, a gazdasági racionalitások helyett inkább csak az ellenségeket keresi, viszont hiányzik belőle a stratégiai tervezés és a távolba látás képessége

Mától 534 gyógyszerért kevesebbet, 1686 készítményért viszont többet kell fizetni a patikákban, de minden hatóanyag esetében van olyan gyógyszer, ami az eddigivel megegyező, vagy annál kedvezőbb áron lesz elérhető.

Matolcsy György szerint a jövő évi költségvetés biztonságos, az ország pénzügyi, gazdasági védelmét szolgáló büdzsé lesz.

A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2012-es költségvetést. Csökken a hiány az idei, a GDP 2,94 százalékáról 2,5 százalékára.  

A kormányfőnek reggel eszébe jut, a parlament délben alkotmányba foglalja, az elnök este kihirdeti a bankok kifosztását. Banánköztársaság.

A végtörlesztés további lökést adhat a folyamatnak, amiben egy év alatt már a GDP több mint 5 százalékára rúgó összeget veszített az ország. A bankok kényszerhelyzetben vannak, egy befagyott hitelpiacon amúgy is természetes a tőkekivonás, de a végtörlesztés újabb lökést ad a folyamatnak.

1. Egyszerű, érzelmekre ható, ismételgetett üzenetek

A propaganda alfája és omegája, hogy az érzelmekre ható, bárgyú üzeneteket addig kell ismételgetni, amíg a befogadók elméjében igazsággá nem válik. Érzelmi töltésű szavak használatával csökkenteni lehet a higgadt érvelés képességét, növelni annak esélyét, hogy az üzenetet „perifériás úton” (azaz lényegében tudattalanul) dolgozzuk föl – írja Síklaki István A meggyőzés pszichológiájában, Robert H. Thouless csalárd meggyőzési trükkjeit idézve.

„A propaganda elsősorban az érzelmekre hasson (…) hiszen az emberek felfogóképessége amúgy is meglehetősen korlátozott, intelligenciájuk csekély, viszont igen gyorsan felejtenek.(…) A jelmondatokat addig kell ismételnie, míg a közönség minden tagja megérti” – idézi Hitler Mein Kampfját Pratkanis és Aronson szektavezéreknek A rábeszélőgép című könyvében.

A kereskedelmi reklámok gyakran élnek ezzel az egyszerű módszerrel: például láthatunk a televíziós reklámban boldog, felszabadult embereket, amint éppen egy adott márkájú üdítőitalt isznak, s ezt a hirdetést számtalanszor megismétlik. Az üzenet bárgyú, mégis hat, még akkor is, ha egyébként semmi nem szólna az üdítőital mellett, mert mondjuk egy cukros üdítőitalról van szó, ami hizlal, és a fogakat is rontja. Az eszköz a politikai reklámoktól sem idegen.

2. Trükkös érvelés

Síklaki Robert H. Thouless nyomán 38 féle csalárd érvelési típust sorol föl A meggyőzés pszichológiájában. Ilyen például a hamis analógiák használata, vagy hogy a beszélő bölcs kompromisszumként tünteti föl a saját véleményét (minden vélemény beállítható kompromisszumként, ha két szélső álláspontot mutatunk föl mellette). Ugyancsak jó trükknek számít a könnyen elfogadható állítások közé csempészni a kétségesebbeket. A meggyőzés „perifériás”, azaz a tudatos gondolkodást megkerülő módszereknek számít a tekintélyre hivatkozás, avagy a szakzsargon használata is.

Példának okáért trükkös érvelés - hamis analógia használatával - úgy érvelni az egykulcsos adó bevezetése mellett Magyarországon, hogy lám, Oroszországban bevezették a 13 százalékos egykulcsos adót, és növekedtek az adóbevételek, ezért Magyarországon is ez történne. Magyarország ugyanis számos tekintetben különbözik Oroszországtól. Lényeges különbség például, hogy Oroszországban sokkal gyengébb az államhatalom, mint nálunk.

3. Vakcsoport képzése

A propaganda kihasználhatja a csoportpszichológia törvényszerűségeit. Az emberi természet lényegéhez tartozik a csoporthoz tartozás vágya. A sikeres propagandista vakcsoportot képezhet a hívekből (és potenciális hívekből), még akkor is, ha a csoport tagjaiban valójában semmi közös nincs, és megteremtheti a Mi és az Ők kategóriáit.

Szociálpszichológiai kísérletek szerint a teljességgel véletlenszerűen összeállított csoportok (vakcsoportok) tagjai is rendelkeznek azzal a hajlammal, hogy fölértékeljék egymást, míg más csoportokat leértékeljenek. Ennek alátámasztására Joseph P. Forgas A társas érintkezés pszichológiájában többek közt Tajfel és munkatársai kísérleteire hivatkozik.

Ez a jelenség is nagyszerűen állítható a propagandacélok szolgálatába. A vakcsoport képzése Pratkanis és Aronson „szektavezéreknek írt hétparancsolatának” egyik eleme, a félelmetes eredményekkel járó „agymosás” egyik módszere.

A teljességgel irracionális csoportidentitásra már Montesquieu is hozott példát A rómaiak nagysága és hanyatlása című könyvében: Konstantinápoly népe két pártra oszlott, a kékekre és a zöldekre, a cirkuszi játékok során ugyanis a zöld ruhás hajtók fogatai versengtek a kék ruhások fogataival. A dolog odáig jutott, a kékek nem tartották be a törvényeket, mert a császár megvédte őket a törvények következményeitől (aki ugyanis kékpárti volt), a zöldek viszont nem tisztelték többé azokat a törvényeket, amelyek nem védték őket – írta a felvilágosodás kiemelkedő filozófusa.

A technikára kereskedelmi reklámokban bőven találhatunk példát annak sugallására, hogy pusztán egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásával már egy "felsőbbrendű", nagyszerű csoport tagjaivá válhatunk. Egy pókerreklám például biztos, hogy valószínűbben él ezzel a módszerrel, minthogy a szerencsejáték-függés veszélyeire hívná föl a figyelmet. Ha a politikai propaganda él ezzel az eszközzel, akkor annak tragikus eredménye lehet - ami legvégletesebben a náci Németország esetében mutatkozott meg.

4. A vezető vonzerejének, nagyszerűségének hangsúlyozása

A propagandának egy sajátos eleme lehet a vezető mitikus alakká történő növesztése, ami eltereli a figyelmet a racionális érvekről, s a politikai (vagy bármely más egyéb) kérdések ésszerű átgondolásáról.

A vezető ésszerűtlen túlértékelése, mitizálása ugyancsak a Pratkanis és Aronson által leírt szektás agymosó módszerek közé sorolható, bár – csakúgy, mint a többi szektás módszer - nemcsak a szekták körében tapasztalható. A politikai szférában legszélsőségesebb módon a totális államokban mutatja meg magát e módszer - gondoljunk például Sztálin személyi kultuszára, egész hegyoldalból faragták faragták ki a politikus arcélét -, ám demokratikus államban is előfordulhat, hogy a vezető háznyi nagyságú képét nézegethetjük (jobb esetben csak a választási kampány idején).

A tekintélyelvű meggyőzés - tekintélyelvű, az őt ajnározókat jutalmazó politikust, főnököt, családfőt valószínűleg minden olvasónk elő tud kutatni az elméjéből - lényegében az észelvűség tökéletes ellentéte, a korai középkor öröksége.

5. A fantomra összpontosítás

Újabb Pratkanis és Aronson által leírt agymosó technika: a propagandának el kell érnie, hogy az emberek nem létező dolgokra összpontosítsanak. Az ígéret földje, amiért küzdeni kell (de soha nem jön el), avagy a náci propaganda által kitalált, soha nem létezett csodafegyver. Valami, ami ugyan nem létezik, de távol tartja a racionalitást, s fönntartja a motivációt.

6. Sajátos társadalmi valóság teremtése

A Rábeszélőgépben leírt talán leggyilkosabb agymosó technika, a maga teljességében valóban csak szekták és totális államok tudják alkalmazni, ám részleteiben e szférákon kívül is találkozhatunk ilyen módszerekkel. Ennek az eszköznek a lényege a pozitív és negatív címkézés, a saját nyelv használata, amely egy sajátos – a propaganda céljaival összhangban lévő – világképet igyekszik fölkínálni a célpontjainak.

Nem lenne helyes kipécézni példaként egy magyar politikust sem, de könnyen találhatnánk olyat, aki érdemi vita helyett inkább címkézi, stigmatizálja ellenfeleit, s az általuk vallott gondolatokat.
 

A devizahitelek eredeti árfolyamon forinthitelre történő átváltásáról viszont nem lehet referendumot tartani – így döntött az Országos Választási Bizottság. Az elutasítás oka: a testület nem érti, mi a devizaalapú és mi a forintalapú hitel, s mi a válság.

Mi az a "gazdasági válság"?

Talán még népszerűbb üggyel próbálkozott két magánszemély. Ők azt kérdezték volna: „Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlés törvényben kötelezze a bankokat a devizaalapú hitelek szerződéskori árfolyamon forintalapúra történő átváltására a gazdasági válságra való tekintettel?”. Melyik devizahiteles ne értene vele egyet?

Kész szerencse, hogy a választási bizottság tagjai nem értették a kérdést, különben a hazai bankrendszer – ahol a kötött árfolyamon történő végtörlesztés miatt már éppen elég ideges a hangulat – végképp összeomlik.

Az OVB egyébként azért nem hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet, mert a testület álláspontja szerint nem egyértelmű, hogy a kezdeményezők mit értenek „devizalapú”, s mit „forintalapú” hitelen, illetve „gazdasági válságon”. Ha csak ennyi volt a baj, kizárólag azon múlik, hogy az indítványozók képesek-e pontosabban fogalmazni, s akkor mehet a referendum.

Az adórendszeren is változtatni kell, de "az, hogy legyen egy egykulcsos adórendszer, ezt a magyar emberek gyomra nem veszi be"

- mondta Orbán Viktor

Be van fejezve a nagy mű, igen. Mint ahogy a Nemzetgazdasági Minisztérium szeptember 20-án kiadott közleményéből megtudjuk, „2012-ben a kormány befejezi a munkát és családokat támogató adórendszer kiépítését, általánossá téve az arányos adózást.” A közlemény folytatásából aztán kiderül, hogy erről szó sincs, a kormány - nyilván megijedve a következményektől - éppen az egykulcsos adó átmeneti puhítására készül. A következőkben azonban nem ezzel, a különféle kompenzációkkal és nem-másodikkulcs-hozzájárulással megtűzdelt hibrid adórendszerrel, hanem a „vegytiszta” egykulcsos személyi jövedelemadóval foglalkozom, amelyre a kormány hosszabb távon törekszik. Az átalakítás hosszabb távú makrogazdasági hatásaira fókuszálok, nemzetközi kontextusba helyezve a személyi jövedelemadózást.

Magyarország 2009-ig a világ egyik legprogresszívabb adórendszerével „büszkélkedhetett”, nyilvánvaló volt, hogy a magasabb jövedelmek adóterhelését hosszú távon mérsékelni kell. Az, hogy a magas termelékenységű munkaerő marginális adókulcsának csökkentése, e réteg munkakínálatának növekedésén keresztül hosszú távon jótékonyan hat a növekedésre, becslésekkel alátámasztva dokumentálta több tanulmány is

Megéri-e a fenti hasznokért az adójóváírás eltörlésével az átlag alatti jövedelműek adóterhelését ilyen drasztikusan megemelni? Mindez csak szociális kérdés? Tényleg nagyfokú versenyképességet biztosít a tervezett egykulcsos adó? Válaszom megelőlegezve, röviden: nem.

"20 101,6 milliárd forint volt augusztus végén a központi költségvetés teljes adósságállománya, ez 363,3 milliárd forinttal volt magasabb, mint egy hónappal korábban és már meghaladta a tavaly év végi 20 041 milliárd forintos teljes adósságot. A júniusi 19 577,9 milliárdhoz képest ennél is nagyobb az emelkedés, akkor egy hónap alatt a magánnyugdíjpénztári portfólióból származó kötvények bevonása csökkentette jelentősen az adósságunkat. "

"Titokban" felvettünk félmilliárd eurónyi hitelt augusztusban

Augusztusban ismét 20 ezer milliárd forint fölé emelkedett a központi költségvetés adósságállománya, mely így már magasabb, mint tavaly év végén. A tavaszi egyszeri jelentős adósságcsökkentés óta már majdnem 600 milliárddal nőtt az érték

Módosítani kell a devizahitelek egyösszegű végtörlesztésével összefüggő adószabályozást, annak egy részét ugyanis az előterjesztő szándékával ellentétes tartalommal fogadta el az országgyűlés. Rogán Antal szerint "véletlenről" van szó.

Az MTI azután kereste meg a fideszes politikust, a végtörlesztési törvényjavaslat előterjesztőjét, hogy a Napi Gazdaság arról írt: a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek nem mentesülnek a személyijövedelemadó- és illetékfizetés alól a végtörlesztésnél, erre csak a lakáscélú devizakölcsönöket visszafizetők jogosultak. Pénteken délután az Indexnek Rogán Antal elmondta: már jövő hétfőn az országgyűlés elé kerülhet a módosító javaslat.

Rogán Antal az MTI-nek ezt megerősítve kifejtette: az eredeti elképzelésük az volt, hogy a végtörlesztés lehetőségét csak azokra a devizahitelesekre terjesztenék ki, akiknek lakáscélú jelzáloghitelük van. Végül azonban úgy döntöttek - idézte fel -, hogy ezt kiegészítik azok körével is, akiknek szabadfelhasználású jelzáloghitelük van, de a jelzálog lakóingatlanra van terhelve. Vagyis a végtörlesztés szempontjából annak nincs jelentősége, hogy milyen célra használják fel a devizahitelt, csak annak, hogy lakáscélú ingatlan szolgál-e a jelzálog fedezetéül.

A végtörlesztéssel kapcsolatos egyes adószabályok megfogalmazásakor azonban "véletlenül" úgy maradt, hogy azok továbbra is csak - ahogyan az az eredeti elképzelésekben szerepelt – a lakáscélú hitelfelhasználásra vonatkoznak - utalt a fideszes képviselő a Napi Gazdaság írásában foglaltakra. Közölte ugyanakkor, hogy ezt kijavítják, és az "egyszerű technikai korrigálás" már jövő hétfőn meg is történhet, mégpedig a ház előtt fekvő, végszavazásra váró adótörvény-módosítási indítványhoz benyújtandó zárószavazás előtti módosító javaslattal. Azaz nem a most hétfőn elfogadott törvényen, hanem a jövedékiadó-emelést tartalmazó adótörvény-módosítási javaslaton keresztül hajtják végre a változtatást.

Mintegy harmincmillió forintért szerződött a Fidesz országgyűlési frakciója a munkájukat bemutató honlap készítésére, az oldal azonban üres és a párt honlapjára mutat. A pénz tehát a pártnál hasznosul, holott a frakciónál kellene, ez pedig törvényellenes.

"A fideszes országgyűlési képviselő személyében olyan embert jelöltek az Állami Számvevőszék (ÁSZ) élére, aki a közpénzekből keletkezett politikusi jövedelméről korábban nem volt hajlandó számot adni, s aki az önkormányzati kötvénykibocsátással szembement az államháztartási törvénnyel. "

"1998 és 2002 között a legjobban kereső magyar politikus volt" "csaknem 110 millió forintot keresett a nagy munkabírású Domokos."

"A hiányzó adatok mellett annyit sikerült összeszedni, hogy Domokos László 1990. és 2006. december 31-e között több mint bruttó 200 millió forintot keresett különböző politikai megbízatásai révén. (Ez az összeg mai áron akár kétszer-háromszor több is lehet.)"

"2007 decemberében két részletben 9,4 milliárd forint értékű részvényt bocsátott ki a békési megyeháza (hasonló, bár eltérő nagyságú akciót közel harminc fideszes önkormányzat indított akkoriban). A közgyűlési szocialista ellenzék kérdéseire sem tudott a megyei vezetés konkrétumokat mondani arra, mire kell ez a temérdek pénz; annyit közölt, hogy a majdani beruházások önerejére. A sikerdíjas kötvénykibocsátások mindegyike a budapesti Priv-Invest Kft.-hez köthető (lásd: Kinek fial?, Magyar Narancs, 2009. február 5.), ami miatt az Állami Számvevőszék tavaly decemberben ismertetett ellenőrzési jelentésében elmarasztalta Békéscsaba önkormányzatát, mert az ügylettel megsértették az államháztartási, az önkormányzati és a számviteli törvényt. Az ÁSZ azonban a törvénysértések ellenére sem látott okot az intézkedésre. Nagy kérdés, hogy ilyen ügyekben milyen álláspontot fog majd képviselni Domokos László leendő ÁSZ-elnök, aki a legnagyobb térségi kötvénykibocsátó önkormányzat vezetői székéből ül át a közpénzek legfőbb ellenőri posztjára."

Szereti a pénzt

Járai: "Megmondom őszintén, nem számoltuk meg a kulcsok számát a Költségvetési Tanácsban"

Adóemelésekre szükség lehet, a strukturális reformokat fel kéne gyorsítani a Költségvetési Tanács véleménye szerint, de a testület nem élt a büdzsétervezet visszaküldésének lehetőségével, hanem elfogadta azt. Járai Zsigmond és az ÁSZ-elnök Domokos László így leszavazták Simor Andrást, a jegybank elnökét, aki az ülésen megismételte az MNB stábja által készített inflációs jelentésben foglaltakat: a mostani számítások szerint nem tartható a kormány által vázolt 2,5 százalékos hiánycél, a jegybank 0,9 százalékponttal nagyobb hiányt vár, aminek leküzdéséhez további megszorításakra lenne szükség.

A magyar állam fizet a megyei önkormányzat helyett

A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat nem rendezi a CIB Bank felé azt a több milliárd forintos követelést, ami még az előző – ugyancsak fideszes vezetésű – közgyűlés 2008-as kötvénykibocsátása miatt keletkezett. A megyei közgyűlés elnöke nyilvánosan kijelentette: "nem lennék nyugodt a CIB Bank helyében".

Hajdú-Bihar megyei önkormányzat jogtalannak tekinti a CIB Bank azon kérését, hogy a közgyűlés 2011. szeptember 30-i határidővel vásárolja vissza a pénzintézet által 2008-ban megvásárolt 3 milliárd forintos kötvénycsomagot. Bodó Sándor, a megyei önkormányzat fideszes elnöke a közgyűlés mai ülésén közölte: az elmúlt hetekben egyeztettek a bankkal és ezzel párhuzamosan tárgyalásokat folytattak a magyar kormánnyal is, aminek az lett az eredménye, hogy a visszafizetés határideje 2012. január 31-re módosult, s a kötvényt nem a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat, hanem valószínűleg az állam vásárolja vissza.

A közgyűlés fideszes tagjai támogatták az erről szóló előterjesztést, és megszavazták azt is, hogy megszüntetik a CIB Banknál vezetett folyószámlát. Az ellenzéki szocialisták kijelentették: elfogadhatatlan, hogy a megyei önkormányzat kötelezettségét a magyar adófizetőkre terhelik. Föltették a kérdést: ha a kormány magára vállalja a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat adósságát, akkor ezt vajon megteszi-e minden megyével, megyei jogú várossal és adósságokkal küszködő kistelepülésekkel is?

Az elmúlt napok bejelentéseit könnyű pellengérre állítani, mert most derült ki, hogy a magyar csoda nem működik: egyszerre több pénzt hagyni az embereknél és csökkenteni az adósságot nem lehet. De hiába könnyű kinevetni a kormányt, a baj túlságosan nyomasztó. Mert ettől még nem látszik a kiút.

Csaknem kilencszázezer forintot fizetett a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapjára kitett adósságmérő alkalmazásért, derül ki abból a külső szerződéseket tartalmazó tételes listából, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy szocialista képviselőnek adott válaszához mellékelt.

„Az adósságnyomás-mérő egy rendszeresen frissített adósságmutató, amely Magyarország aktuális, GDP-arányos adósságát jelzi” – ismerteti honlapján a minisztérium a tavasszal beújított grafikus alkalmazást. A leírás nem ígér többet a valóságnál, az alkalmazás egészen pontosan ennyit tud: az ember rákattint, megjelenik egy kedvesen pixeles nyomásmérő, amely rámutat egy számra, majd kiírja az államadósság GDP-hez viszonyított arányát.

Nem extra adót vetnek ki jövőre a 202 ezer forint feletti fizetésekre, csak ezeknél a jövedelmeknél nem vezetik ki a szuperbruttót

A gazdasági minisztérium tegnap közölte a jövő évi minimálbér- és adóterveket. Ebben egyetlen szó sem volt arról, hogy nem vezetik ki bizonyos jövedelmeknél a félszuperbruttót, hanem konkrétan az szerepelt: a 202 ezer forint feletti jövedelmekre "átmeneti hozzájárulást" vetnek ki. 

A gazdasági minisztérium kedden lényegében elismerte a Matolcsy György által júniusban még kétharmadba önteni tervezett egykulcsos szja bukását, és átmeneti hozzájárulás néven új közteher bevezetését jelentette be. Ez azt jelenti, hogy januártól lényegében megszűnik a jövedelmek egyetlen kulcs szerinti adózása. A másfél évvel ezelőtti Orbán Viktor legyőzte a húsz nappal ezelőtti Orbán Viktort.

Hol a söralátét?
 

A jövedelemadózás várható újraszabályozása nemcsak az egy kulcs megőrzésének ígéretét írja felül, hanem azt a vállalást is: az adózás olyan mértékben egyszerűsödik, hogy az adóbevallás egy söralatátéten benyújtható lesz. "Söralátét méretű fecnin is el lehet majd készíteni az adóbevallást" – mondta Orbán Viktor tavaly májusban.

"A 2010. évi szja-bevallás már 14 oldalon lesz lehetséges a mostani 32 oldal helyett, a 2011. évinél elegendő lesz egyetlen A/4-es oldal" – idézi a nemzetgazdasági miniszter kissé nyakatekert szavai az MTI tavaly október 22-én. Ehhez képest most, amikor alig több mint három hónap van az új adóév kezdetéig, még nem tudjuk, hogyan fogunk adózni januártól. Az is biztos, hogy az átmeneti hozzájárulás vagy az a lehetőség, hogy az adóhivataltól kompenzáciiót kérjen, aki rosszul járt az adóváltozással, nem éppen az egyszerűsítést szolgáló lépés.

A kormány nem megszorít, mert nem a lakosságra terhelt újabb adókat - vélekedett a hvg.hu-nak adott interjújában Giró-Szász András

A kiadások racionalizálása, az adott alrendszerek - egészségügy, oktatás, önkormányzatok - szerkezeti sajátosságaiból adódó pazarlás megszüntetése szerintem nem nevezhető megszorításnak. A csepegő csapot elzárni nem rossz döntés, már ha az a cél, hogy ne pazaroljuk a vizet - fejtette ki a hvg.hu-nak adott interjújában Giró-Szász András. A kormányszóvivő szerint

"ebben az értelemben nem megszorít, mert nem a lakosságra terhelt újabb adókat, hanem a meglévő struktúrák átalakításával takarít meg jelentős összegeket".

Ennek kapcsán a parlament elé hétfőn beterjeszetett törvényjavaslatot említenénk csak meg, melyben a nemzetgazdasági miniszter többek között a jövedéki adó emelésére tett javaslatot.
 

A kormánynak "esze ágában sincs" visszatérni a többkulcsos, progresszív adórendszerhez - közölte a miniszterelnök szóvivője, hangsúlyozva: a kabinet az egykulcsos, arányos adórendszer kiteljesítésének útján megy tovább.

Szijjártó Péter szerdán újságírók előtt kifejtette: 2012-ben kivezetik a korábbi, "torz" adórendszer megmaradt elemeit, "mementóit", így az adózónak kedvezményt jelentő adójóváírást és a többlet-adófizetési kötelezettséget jelentő félszuperbruttót. Azok esetében, akik havi bruttó 202 ezer forint alatt keresnek, mindkettőt kivezetik, azoknál pedig, akiknek 202 ezer forint feletti a havi jövedelmük, a félszuperbruttó kivezetése két lépésben - 2012-ben, majd 2013-ban - történik meg. A 202 ezer forint alatt keresők egy részével előfordulhatna, hogy veszteséget szenvednének el, ám - mivel "senki nem kereshet kevesebbet" az arányos adórendszerre való átállás miatt - őket kompenzálni fogják, mégpedig abból a forrásból, ami a 202 ezer forint felett keresők félszuperbruttójának két lépcsőben történő kivezetéséből marad a rendszerben - ismertette, hozzátéve, hogy 202 ezer forint felett mindenki többet fog keresni. Ebben a kategóriában mindenkinek két lépcsőben növekszik majd a keresete, mivel a félszuperbruttót két lépésben vezetik ki - mutatott rá.
A pontos részleteket tartalmazó megoldási javaslatot jövő szerdán terjeszti a kormány elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - közölte a szóvivő.

Szijjártó Péter azt mondta, a többkulcsos, progresszív adórendszer volt az egyik okozója annak, hogy Magyarország gazdaságilag rendkívül nehéz helyzetbe került. A többkulcsos, progresszív adórendszer bonyolult volt, munka-, család- és vállalkozásellenes, adóelkerülésre adott lehetőséget, büntette a munkát - tette hozzá. Ezzel szemben - folytatta - az egy, 16 százalékos kulccsal dolgozó, arányos adórendszer támogatja a munkát, a családokat és a vállalkozásokat. Kijelentette, az arányos adórendszer kialakítása folyamatának végére senki nem fog rosszabbul járni a szisztémával - "mindenfajta kiegészítő elem nélkül".
 

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az egykulcsos adórendszer igazságos. Szokatlan érvvel állt elő ennek bizonyítására.

Cséfalvay Zoltán az egykulcsos adóval kapcsolatban az RTL Klub Híradójának azt mondta: - Az átlagbérnél már jobban jár. Akkor ez arra ösztönzi az embert, hogy keressen többet az átlagbérnél. Nem? A 16 százalékos adónak egyetlen üzenete van, aki többet dolgozik, attól nem vesz el aránytalanul többet az állam.

Alapvető változásokat szeretnénk véghezvinni Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette: ennek részeként megújítják az adó-, a nyugdíj- , a közoktatási és felsőoktatási, az önkormányzati, az egészségügyi, a közigazgatási, az önkormányzati és az igazságügyi rendszert. Mint ismert, az új rendszert keretbe foglaló törvényeket ősszel alkotja meg a magyar Parlament.

Szinte emberfeletti vállalkozásról van szó, de ennél kevesebbre nem érdemes vállalkozni, ugyanis nincs több időnk – szögezte le a kormányfő