Azért nem engedélyezték a szakszervezeti demonstrációt, mert zavarná az Országgyűlés munkáját. Szombaton.
A gyülekezési törvényt 2004-ben nyilván azért módosították, mert „a közlekedés aránytalan sérelme” fordulat önkényes rendőrségi jogértelmezésre adott lehetőséget. Azóta a tiltásra csak akkor van lehetőség, ha egy közterületi megmozdulás miatt a közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ettől azonban a helyzet nem változott: meglehetősen esetleges, hogy a hatóságok szerint mi teszi lehetetlenné, s mi nem a közlekedést.
A fidesz viheti az Erzsébet hidat
Néha az Erzsébet híd teljes lezárása sem okoz gondot, hiszen a Fidesz több alkalommal is tartott ott nagygyűlést, s akkor a híd, a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, illetve a keresztező Múzeum körút több órán át járhatatlan volt. Ugyanakkor előfordult, hogy egy néhány száz fő részvételével meghirdetett sétát tiltottak meg, mert a közlekedést nem lehetett más útvonalon biztosítani. A szervezők szerint viszont a széles úttestnek legfeljebb a szélső forgalmi sávját vették volna igénybe, ami este kilenckor valószínűleg nem okozott volna túl nagy zavart – legalábbis az Erzsébet híd lezárásához képest. Mellesleg annál nagyobb kavarodás a Clark Ádám tér lezárásával sem járna.
Szintén felemás módon viszonyult a rendőrség a budapesti melegfesztiválhoz: a BRFK hol engedélyezte az Andrássy úti demonstrációt, hol nem. Tiltották már korábban is, s legutóbb az idei felvonulás kapcsán hoztak elutasító határozatot, ám a bíróság minden alkalommal másként döntött. Az idén februárban született verdikt elvi éllel mutatott rá: egy közterületi rendezvény szükségszerűen korlátozza mások mozgásszabadságát, és ha elfogadnánk a rendőrség álláspontját, az utakon soha nem lehetne megtartani semmilyen rendezvényt.
Nemzeti vágta miatt lehet?
Ez szerencsére nem igaz, mert ilyen-olyan okokból – autómentes nap, nemzeti vágta, futóverseny, hídi vásár vagy éppen tűzijáték – mégiscsak le lehet zárni forgalmas utakat, csomópontokat és hidakat, esetleg akár a fél várost is. És általában a demonstrációkat sem lehet megakadályozni, mert az eddigi bírósági gyakorlat meglehetősen liberálisan értelmezi a gyülekezési jogot. Annak tükrében talán még a Clark Ádám tér elfoglalása sem zárható ki.
A 2004-es törvénymódosítás sem teremtett tehát tiszta helyzetet: a rendőrség továbbra is önkényesen mérlegel, ráadásul nem egy esetben tetten érhető – de legalábbis feltételezhető –, hogy a döntés mögött valamilyen politikai szándék húzódik meg. Az előző kormány idején is előfordult néhány alkalommal, hogy valamilyen – elsősorban szélsőjobbos – rendezvényt próbáltak a közlekedés ellehetetlenítésére hivatkozva megakadályozni, és úgy tűnik, ez a gyakorlat a jelenlegi kormánytól sem idegen.
Más magyarázat ugyanis nemigen van arra, hogy miért kell egy budavári sétát megtiltani, amikor az a rendőrség saját szakértői szerint a közúti forgalom legfeljebb egyórányi korlátozásával járna. Ennél hosszabb időre is zárták már le a budai Vár egyik bejáratát, például amikor a Fidesz oda szervezett néhány nagygyűlést. Igaz, akkor még fel sem vetődött, amire most a BRFK egyebek mellett hivatkozik
