Az egykulcsos adó nem vezet törvényszerűen alacsonyabb adóterheléshez a progresszívhez képest, és a családi adózás sem jelent feltétlenül kedvezőbb adózást a családok számára.
A klasszikus, kétkeresős háztartások túlnyomó része rosszabbul jár az egykulcsos családi adózással, mint a korábbi progesszív személyi jövedelemadózással, állapította meg a Portfolio.hu.
Ha kivezetik a szuperbruttót, teljesen eltűnik az adójóváírás, egy százalékkal emelkedik a munkavállalói járulék és 1,5 százalékkal a munkáltatói járulék, miközben a gyerekek után járó kedvezmény nem változik, akkor a gyerektelenek, továbbá az egy, illetve két gyerek után kedvezményt igénybe vevő egyének egyaránt havi bruttó 220 ezer forint jövedelemig rosszabbul járnak jövőre, havi 6-10 ezer forint veszteséget könyvelhetnek el.
Az 1-2 gyerekesek esetében a hatás ebben a jövedelemtartományban kisebb, mert az adójóváírás helyett lehetőségük nyílik a gyerekkedvezményt nagyobb mértékben érvényesíteni. Magasabb jövedelemtartományokban már az ő veszteségük is nagyobb, 160 ezer forintnál már gyerektől függetlenül havi 6 ezer forint felett van a veszteség, ami aztán apránként, 220 ezer forintnál tűnik el. 400 ezer forintos havi bruttó jövedelemnél 13 ezer forinttal lesz több jövőre a nettó kereset, 600 ezer forintnál 20 ezer forint a nyereség az idei évhez képest.
A háromgyerekes adózót az adójóváírás eltörlése egyáltalán nem érinti. Ő ugyanis nagyon sokáig élvezhet adómentességet, hiszen adója egészen magas jövedelemtartományig sem éri el a gyerekkedvezmény mértékét. Ez az adómentes sáv most még feljebb tolódik, hiszen a számított adó a kulcs csökkenésével együtt csökken, így 2012-ben már nem 490 ezer forint bruttó jövedelemig, hanem 620 ezer forintig "fedi be" a gyerekkedvezmény. Így talán meglepő lehet, hogy valójában a 3 gyerekes adózónak is emelkedik a terhelése. Ennek oka a munkavállalói egészségügyi járulék 1 százalékpontos emelkedése.
A fenti hatások nem csupán a munkavállalók zöme számára jelentenek rossz hírt, hanem a foglalkoztatóknak is. Rajtuk van a piaci és a kormányzati nyomás, hogy béremeléssel kompenzálják a magasabb állami elvonásokat. A minimálbér esetében ahhoz, hogy a nettó bért ugyanarra a szintre hozzuk, 78 ezer forintról 93 ezerre kellene emelni a kötelező legkisebb munkabért. A több mint 20 százalékos bérköltség-növekedést aligha tudják azok a cégek kigazdálkodni, amelyek a képzelten, illetve alacsonyan képzett munkaerőt foglalkoztatják. Az erőteljes adóhatásra jellemző, hogy jövőre még egy 100 ezer forintos fizetést is 120 ezerre kellene emelni, hogy a nettó bér ne változzon.
Jól példázza a bérköltség emelkedését az adóék alakulása. Ez a mutató azt jelzi, hogy a teljes munkaerőköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam, beleértve a munkavállaló és a munkaadó terheit. Eszerint egy gyerektámogatást igénybe nem vevő munkavállaló adóéke 2012-ben a jövedelemtől függetlenül 48,4 százalék lesz. Vagyis ugyanabból a teljes bérköltségből egészen 290-300 ezer forint bruttó bérig több jutott el az adózóig 2010-ben, mint 2012-ben fog.
A gyerektelen párok adóterhelése a következő két évben emelkedik, legalábbis ha az egy keresőre jutó havi bruttó kereset nem éri el a 300 ezer forintot. Különösen az alsó jövedelemtartományokban nagy az adónyomás. Egy olyan kétkeresős háztartásban, ahol 100-100 ezer forint a bruttó bér, 2012-ben 22 ezer forinttal (vagyis 11 százalékkal) kisebb adózás utáni nettó családi jövedelem adódik, mint 2010-ben.
Az viszont talán már meglepőbb lehet, hogy még az egy, illetve a két gyerek után járó adókedvezmény sem tudja visszájára fordítani az adózás erőteljes negatív jövedelmi hatását az alacsonyabb jövedelmi tartományokban. Az adókulcs, adójóváírás, gyerekkedvezmény, járulékok egyenlege az egy gyermekes háztartásokban 280 ezer forintig, a kétgyermekes családokban pedig 180 ezer forintig negatív. És akkor az inflációval még nem is számoltunk.
