Csak a lakáshitelesek végtörleszthetnek, vagy a szabadfelhasználású hitelt, esetleg autóhitelt vagy egyéb devizakölcsönt felvettek is? A lakáshitelesek közül a hitelösszegtől és a lakás értékétől függetlenül lesznek jogosultak az adósok a kedvezményes árfolyamon való végtörlesztésre, vagy itt is lesz, az árfolyamgátra való jogosultsághoz hasonlóan valamiféle korlát? (A korábban bejelentett, már igénybe vehető rögzített árfolyamon való kedvezményes törlesztést csak azok kérhetik, akiknek adóssága eredetileg nem haladta meg 20, lakásának vételára a 30 millió forintot.) A kérdések még hosszan folytathatók, egyelőre egy dolog biztos: a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé annak érdekében, hogy a bankokat kötelezzék: a korábban megkötött hitelszerződésekben foglaltaktól függetlenül minden további költség nélkül engedélyezniük kell adósaiknak a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetőségét – frank esetében 180, eurónál 250-es, jennél 2 forint árfolyamon.
A miniszterelnök szavaiból kiderült: fel vannak készülve arra, hogy a szabályozást nemzetközi jogi fórumokon támadják majd meg, de azt nem árulta el, hogyan kivánja ennek lehetséges hatásait kivédeni a kormány. Márpedig a lehetséges hatások egy sor újabb kérdést vetnek fel, egészen odáig, hogy nem kell-e majd évek múlva a most besöpört árfolyamnyereséget visszafizetnie az adósoknak. A 235 forintos helyett 180 forinton végtörlesztett frankhitel ugyanis a banknak kárt okoz, éppen ennek megtérítéséért perelnek majd, ha perelnek.
Ki jár jól?
Az első pénteki értékeléseket lehet megrősíteni Orbán beszéde után is, kommentálták szakértők az Indexnek a miniszterelnöki bejelentést. A végtörlesztés azok számára jelent lehetőséget, akiknek van elég tartaléka, legalábbis tudnak annyit mozgósítani, amennyi a teljes tartozásuk kiegyenlítéséhez kell – ez nyilván nem az a réteg, amelyik pillanatnyi gondokkal küzdve egyenlíti ki a mégoly magas árfolyam mellett is a devizahitelét. Ugyanakkor Orbán jelezte azt is: nem lesz olyan szabály, ami kötelezné a bankokat arra, hogy a végtörlesztéshez biztosítsanak forinthitelt, így az ilyenfajta konverzióra valójában csak annak lesz lehetősége, akinek bankja ezt megadja, vagy pedig más banknál még a mostani hitele mellett is hitelképes.
Nemzetközi hatások
Az Erste és a Raiffeisen részvényei ma az osztrák tőzsdén a magyar hírek miattzuhantak, az osztrák külügyminiszter már jelezte is aggályait, és Ausztria az EU-nál is megtámadhatja a készülő szabályozást.
Svájcban sem fognak örülni a magyar híreknek, hiszen a nagyobb tömegű hitelkiváltás azt jelenti, hogy egyszeri, egyösszegű frankkeresletet generálunk, mondta egy piaci szakértő. Éppen akkor, amikor Svájc mindent megtesz a frank gyengítése érdekében, mi vevőként felhajtjuk az árat. Persze, hogy milyen volumenben, az szintén a kérdések sorát gyarapítja: pénteken Lázár János azt mondta, 200-300 ezer emberen segíthet a javaslat. Ez egyébként becslések szerint legalább 260 milliárdos veszteséget jelent a bankszektornak. Kérdés az is, mely bank lesz az, aminek ez lesz az utolsó csepp: bár Orbán kifejezetten célzott arra, hogy majd az anyabankok kifizetik az új törvény jelentette számlát, valójában több pénzintézet már éppen lehúzná a rolót Magyarországon. Ilyen körülmények között azonban veszteséges leányokat eladni sem könnyű, kicsit olyan a helyzet, mint amikor az állam a Malévnak keresett vevőt, fogalmazott egy a bankok helyzetét ismerő szakértő.
A hazai bankoknak is komoly veszteséget hozhat a javaslat, egyelőre nehéz értelmezni a miniszterelnöknek azt a kijelentését is, hogy ne legyen kétségünk afelől, hogy az OTP mögött áll a magyar állam, tette hozzá.
Suppan: Aki frankban marad, rosszul jár
Mivel nem lesz kötelező a devizahitel kiváltása forinthitellel, így elsősorban azok tudnak élni a lehetőséggel, akik rendelkezésére áll annyi megtakarítás, ill. mozgósítható vagyon, amivel adósságukat rendezni tudják, írja kommentárjában a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely szerint feltehetően csupán az adósok töredéke tud élni a devizahitelek végtörlesztésével. A forinthitelre történő tömeges átváltás egyik akadálya, hogy a magas forintkamatok miatt nem feltétlenül éri meg, a másik akadálya, hogy a bankok rendelkezésére nem áll annyi forintforrás, amivel ki lehetne váltani a deviza alapú hiteleket, a harmadik pedig a hitelképes ügyfelek száma. Mivel a végtörlesztés jelentős devizakereslettel jár, a forint nagyobb mértékben is gyengülhet, ami viszont a hiteleiket végtörleszteni nem tudó háztartásokat hozza nehezebb helyzetbe, írja a szakértő.
Suppan szerint a lépés hatalmas csapást jelentene a bankokra, amelyek az árfolyam-különbözeten egyes becslések szerint akár 1000 milliárd forintos nagyságrendben veszíthetnek, amennyiben mindenki él a lehetősséggel. Noha ez nem tűnik valószínűnek, a bankok vesztesége jóval meghaladhatja a 100 milliárd forintot, ami súlyosan veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást. A forint alapú hitelek iránti igény emelkedése és a bankok veszteségeinek enyhítése miatt a forint alapú jelzáloghitelek kamata emelkedhet, ami megdrágíthatja a devizahitelek forintra váltását. A vagyonosabb adósok hiteleinek végtörlesztése pedig azzal járhat, hogy a rosszul teljesítő hitelek aránya növekszik a hitelállományon belül.
A végtörlesztés csökkenti a háztartások megtakarításait (nettó értelemben azonban változatlan marad, mivel csökken a tartozás is), és összességében csökkentheti a háztartások rendelkezésére álló jövedelmet, így a fogyasztást is, figyelmeztet Suppan Gergely. A leginkább negatív következmény azonban a gazdasági stabilitás és megbízhatóság újabb romlása lehet, aminek következtében a befektetők csökkenthetik magyarországi kitettségüket, elsősorban a hitelezési aktivitáson keresztül, ami eddig is kifejezetten nyomott volt. További negatív következmény a hazai bankszektor leminősítése, és így forrásainak megdrágulása lehet. A forint eleinte negatívan reagált, azonban később visszatért a reggeli szintekhez, részben az euró napon belüli erősödése miatt.
Ez volt a parlamentben
A pénteki híreket alátámasztva Orbán Viktor kijelentette, hogy a svájci frank hiteleket 180 forintos árfolyamon fizetheti vissza az, aki erre képes, az euróhitelekre 250 forintos árfolyamkorlátot vezetnek be, a jennél 2 forint a rögzített ár. Orbán elmondta, arra jutottak, hogy a külföldi bankok amúgy is vonják ki a profitjukat és csökkentik a magyarországi hitelezést – a pénteki bejelentés után felmerült, hogy az áfolyamrögzítés miatt a bankok visszafogják a hitelezésüket, ami rossz hatással lesz a gazdasági növekedésre. Orbán hozzátette, hogy a döntés külföldi ellenállást válthat ki, de a kormány azokra „megfelelően” fog reagálni.
A kormány emellett javasolni fogja a devizahitelek átlátható árazásának érdekében, hogy az adósok a kamatot referenciakamathoz kötötten fizessék, illetve, hogy a bankok a jó és a rossz ügyfeleket pozitív adóslistákkal különböztessék meg. A THM-ek felső határa nem lehetne 30 százaléknál magasabb, ez a lépés az uzsorahitelek visszaszorítását szolgálná, amit a kormány "a rendőri munka és a büntetőjog minden eszközét felhasználva” üldözni fog.
