A végtörlesztés további lökést adhat a folyamatnak, amiben egy év alatt már a GDP több mint 5 százalékára rúgó összeget veszített az ország. A bankok kényszerhelyzetben vannak, egy befagyott hitelpiacon amúgy is természetes a tőkekivonás, de a végtörlesztés újabb lökést ad a folyamatnak.
Az elmúlt évben mintegy 1700 milliárd forintot vontak ki a külföldi tulajdonban lévő hazai bankokból anyavállalataik - a hivatalos jegyzőkönyv szerint ezt állította Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter két hete a parlament gazdasági bizottságának ülésén, az MNB adataira hivatkozva. A kijelentés azért is fontos, mert az őszi országgyűlési ülésszak első napján, napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor pontosan a megindult pénzkivonással hessegette el a végtörlesztés ellen tiltakozók egyik legfontosabb érvét.
Eszerint a pénzintézeteknek több százmilliárdos veszteséget okozó, a kormány jogászai szerint is könnyen alkotmánysértőnek és az uniós jogba ütközőnek minősíthető intézkedés következményeként a bankok egyfelől kényszerűen tovább lassítják hitelezést, ami gazdasági lassuláshoz vezet majd. Emellett azzal is számolni kell, hogy egyes bankok akár kivonulhatnak az országból, de az itt maradók is leállnak a fejlesztéseikkel, nagyon leegyszerűsítve ahelyett, hogy ide hoznának pénzt, elviszik (ezek a félelmek már a jogbiztonságot, kiszámíthatóságot sértő bankadó kapcsán is felmerültek tavaly, okkal). Orbán azonban erre reagálva azt állította, hogy a bankok már megkezdték a kivonulást, jóval a végtörlesztés bejelentése előtt. Mint fogalmazott, a bankok már most sem hiteleznek és folyamatosan vonják ki "profitjukat és forrásaikat".
Bár Matolcsy kijelentésének valóságtartalmát az MNB megkeresésünkre nem kommentálta, banki szakértőkkel folytatott beszélgetéseinken körvonalazódó összkép, ha összegszerűen nem is, de nagyságrendileg alátámasztja az említett 1700 milliárdos számot.
