A civil oldalt gyakorlatilag a kormány jelölte ki, kizárva azokat, akik esetleg bírálnák a kabinet tevékenységét.

Egyetlen bírálat sem hangzott el a társadalmi szervezetek képviselői részéről a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén: lehet, nem véletlenül. Információink szerint ugyanis a civil oldalt gyakorlatilag a kormány jelölte ki, kizárva azokat, akik esetleg kritizálnák a kabinet tevékenységét.

Tetszett a civileknek a gazdasági tárca jövőképe: lapunk szerdai cikke szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén, ahol Matolcsy György Gazdaságpolitika, költségvetés és munka világa címmel tartott előadást (kifejtve, hogy a tervezett intézkedések nyomán "senki sem járhat rosszabbul"), a társadalmi szervezetek képviselői részéről nem hangzottak el bírálatok.

A civil képviselők kiválasztásának metodikáját jól jellemzi az az eset, amely a környezet- és természetvédő szervezetekkel történt. A több mint 600 civil szervezetet, és rajtuk keresztül több mint 40 ezer tagot tömörítő környezetvédelmi mozgalom (mint minden évben) idén is a zöldek 2011 márciusában megrendezett Országos Találkozója alkalmával választott delegáltat a majdani NGTT-be.

A szavazással kiválasztott Dr. Lukács András (a Levegő Munkacsoport vezetője) helyett a kormány a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa által küldött Martényi Árpád bányamérnököt jelölte a „természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, műemlékvédelem” tevékenységi területeken működő civil szervezetek képviselőjeként, aki a zöld oldal számára teljesen ismeretlen, ebben a témában korábban semmilyen civil tevékenységet nem végzett.

Teljesen átszabná a kormány a bírósági rendszert

A tervezet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) – amely jelenleg a bírói önkormányzatiság fő igazgatási szerve – megszüntetését javasolja. A részben választott tagokból álló testület helyébe az Országos Bírói Hivatal (OBH) kerül, amelynek elnökét kilenc évre a parlament választja a köztársasági elnök javaslata alapján. A KIM javaslata szerint ez a hivatal intézi majd a bíróságok adminisztrációját. Januártól a Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) – aki jelenleg az OIT elnöke is – már nem szólhat bele a kinevezésekbe, a Kúriává átnevezett törvényszék vezetője kizárólag ítélkezési-szakmai kérdésekkel foglalkozhat majd.

Az óriásira duzzadt adóságtól meg kel szabadítanunk az államot és a családokat, munkahelyeket kell biztosítanunk annak, aki képes dolgozni - mondta a miniszterelnök kedden a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács alakuló ülésén

A kormány eredményeiről szólva a miniszterelnök rámutatott: csökken az állam és a családok adóssága, emelkednek a minimálbérek, de nem emelkednek a rezsiköltségek. Hozzátette: komoly esély van arra, hogy jövőre 200 ezer ember helyezkedhet el a Start-munkaprogram segítségével, és a válság parazitáit, azaz az uzsorásokat is sikerült kiiktatni Magyarországon

A kabinet megőrzi a nyugdíjak reálértékét

A hosszú távú nyugellátást biztonságba helyezte a kormány, átalakult a nyugdíjrendszer, és most már kijelenthető, hogy van értelme befizetni a nyugdíjjárulékot, mert hosszabb távon is lesz értékálló nyugdíj – fogalmazott a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben kiemelte: a jövő évben is, az ismertetett válságjelenségek ellenére, a nyugdíjak reálértékét meg fogja őrizni a kabinet. Ezzel szemben minden korai nyugdíjba vonulási formát fel kell számolni, azért hogy a nyugdíjkassza működőképes legyen és a nyugdíjrendszer a saját lábára álljon – mondta.

„Magyarországnak nem megszorításokra, hanem megújulásra van szüksége”

A bürokráciáról szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: a bürokratikus szabályok megszüntetésének van egy olyan hatása is, hogy számos ember munkájára többé nem a bürokráciában, hanem valahol máshol lesz szükség. Ezért a kormány erőfeszítéseket tesz a következő évben annak érdekében, hogy átsegítse ezeket az embereket az állami szektorból a versenyszférába – emelte ki.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint a magyar gazdaság tragikomédiája az, hogy a megszorításokat mindig megszorítások követték. Hozzátette: ebből jól látszik, hogy hazánknak nem megszorításokra, hanem átépítésre és megújításra van szüksége, amely új minőségű struktúrát hoz létre, ami nem termeli újra a korábbi problémákat.

Harcolni kell, de okosan, mert a vihart úgysem tudjuk megállítani - mondta Orbán Viktor kedden a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint a 2008-as válság most ismét begyűrűzhet Európába. A miniszterelnök a tanácsot arra kérte, hogy a „valóságos élet valóságos kérdéseire” igyekezzen választ adni.

Orbán Viktor is felszólalt kedden az országos érdekegyeztetés új fórumaként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén. A miniszterelnök beszéde elején hangsúlyozta, azért hozták létre ezt a tanácsot, mert „van egy közös feladatunk, hogy 2014-ig Európa leginkább versenyképesebb gazdasági környezetét alakítsuk ki”. Véleménye szerint ehhez mindannyiunknak hozzá kell járulnia. Orbán Viktor arra kérte a tanácsot, hogy a „valóságos élet valóságos kérdéseire” igyekezzen választ adni.

Orbán Viktor kiemelte, hogy a tanácsban zajló munkának a mindennapi életből kell kiindulnia, és újra méltatta a konzultációk rendszerét, mert „megoldásokat csak konzultációk révén lehet elérni”. Hozzátette, a munkáról nemcsak a munkavállalóknak és a munkaadóknak van véleménye, hanem az egyházaknak és a civil szervezeteknek is.

A miniszterelnök az ülésen részletesen beszélt arról, nagy az esélye annak, hogy a 2008-as amerikai válság most megismétlődik Európában. Álláspontja szerint „harcolni kell, de okosan”, mert „a vihart nem tudjuk megállítani, tombol, ameddig tombol, nekünk azért kell küzdeni, hogy túléljük”. Megismételte, nem megszorításra, hanem átépítésre van szüksége Magyarországnak; ki kell törnie a deviza-eladósodottságból

A CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 millió forintot adományoztak a csempészési ügybe és immár vesztegetés gyanújába keveredett Földesi-Szabó László Egymásért Egy-Másért Alapítványának, írja a hvg.hu a birtokába került papírok alapján. Az adományokról a CBA központjának nincs tudomása, a CBA-ban is tulajdonos Breier László és Krupp József nem nyilatkozott.

A TÉNYTÁR írása

Az ügyészségi törvény kiszivárgott tervezete tovább erősítené az ügyészség közjogi pozícióját, valamint jelentősen megnövelné az ügyészi béreket. Ez a megoldás Európa egyik legnagyobb hatalmú ügyészi szervezetévé tenné - a legfőbb ügyész hierarchikus irányítása alatt álló - ügyészi szervezetet. Az erős hatáskörök mellé azonban csak formális jogi függetlenség kapcsolódik, a szakmai önállóság garanciáit az új törvény nem tartalmazza.

Ügyészek a világban

Mielőtt megnéznénk, hogy honnan hová is tart a magyar rendszer, nézzük meg, hogy milyen modellek alakultak ki a világban. A modern demokráciák ügyészi rendszereit áttekintve három főbb modellt különíthetünk el, amelyek rövid áttekintését a következő táblázat tartalmazza (az ábra kattintásra megnő).

A táblázatot tanulmányozva látszik, hogy Magyarország a rendszerváltozás előtt a kelet-európai modellt követte. Itt az ügyész a törvényesség legfőbb őre, így a végrehajtó hatalomtól és a bíróságoktól egyaránt független szereplő. A büntetőeljárásokban a vád képviselete mellett széles nyomozási hatáskörökkel rendelkezik, valamint a legtöbb kényszerintézkedést (a személyes szabadságot tartósan korlátozó kényszerintézkedések kivételével szinte valamennyit) önállóan, bírói jóváhagyás nélkül elrendelheti. Ebben a modellben a büntetés-végrehajtásnak csak a felügyeletét látja el az ügyészség, az irányítási jogokat a kormányzat gyakorolja.

Merre tart a magyar rendszer?

1990-et követően többször felmerült, hogy ezen változtassanak, s az ügyészséget a kormányzat alá rendeljék, ám erre végül nem került sor. Mindezekre figyelemmel az ügyészség jogilag a végrehajtó hatalomtól független intézmény.

Korábbi írásainkban már elemeztük, hogy az ügyészi rendszer eddigi változásai tovább erősítették az amúgy is nagyon erős ügyészség pozícióját. A büntetőeljárási törvény módosítása is erősítette az ügyészek szerepkörét: hosszabb időre rendelhetnek el a kiemelt ügyekben őrizetbe vételt, 48 órára eltilthatják a gyanúsítottat a védőjével való konzultációtól, s dönthetnek arról is, hogy mely bíróság előtt emelnek vádat. A fenti módosítással kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság előtt meg is támadta azt - igaz, ez az indítványt is érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el az AB az új alkotmánybírósági törvény szerint.

Bár formailag az ügyészség jogi függetlensége is erősödött a legfőbb ügyész kétharmados megválasztásával és kilencéves megbízatási idejével, azonban több nemzetközi intézmény is kiemelte, hogy az ügyészségi törvény nem garantálja teljes körűen az ügyészek egységes, szakmai kiválasztásának rendszerét. Éppen emiatt időről időre felmerül, hogy az ügyészség politikai irányítás alatt áll.

Függetlenség, vagy befolyásoltság?

Az új rendszerben emellett nem rendezik az ügyészi kinevezések és a legfőbb ügyész választásának szakmai kérdéseit, miközben közjogilag megerősítik az ügyész pozícióját azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kúria elnökével azonos rangú közjogi tisztségviselőként definiálják. Sőt, lehetővé teszik számára, hogy a Kúria ülésein is részt vehessen. Az ügyészek bíróságokkal szembeni helyzetét úgy is megerősítik, hogy a legfőbb ügyész dönthet arról, hogy mely ügyekben melyik bíróság előtt emel vádat.

Baka András AB indítványa szerint ez ellentétes a törvényes bírához való alapjoggal. A törvényes bíróhoz való jog ugyanis nem véletlenül alakult ki a modern jogrendszerekben. Ez nyújt az ellen védelmet, hogy a személyes és szakmai kapcsolatok befolyásolhassák a döntést - különösen a vádhatóságok és a bíróságok közötti kapcsolatok ellen védett ez az alkotmányos jog.

Szintén az ügyészeket erősíti az a szabály, amely alapján az ügyészek bére várhatóan jóval magasabb lenne, mint a bíráké. A modern európai jogok általában az ügyészi és a bírói bérek megközelítőleg megegyeztek, esetleg a döntéshozatal nagyobb felelőssége miatt a bírói bérek valamivel magasabb voltak. Az majdnem példa nélküli, hogy az ügyészi illetmény legyen magasabb.

Ha a törvény ebben a formában kerül elfogadásra, akkor az azt jelenti, hogy a magyar ügyészek tovább erősödnek, olyan jogokat kapnak, amelyek révén a büntetőeljárás központi szereplői lehetnek. Mindezt anélkül, hogy a formális jogi függetlenség mellett a valós, szakmai függetlenséget is biztosító szabályozást erősítenék.

A gazdasági reformok leple alatt Orbán Viktor letért a demokrácia útjáról – állítja a Financial Times kommentárja

A Financial Timesban megjelent vélemény szerint a márciusban nyilvánosságra hozott reformok eredményeként Magyarország kilátásai javultak és az ország gazdasági sorsa egyértelműen a saját kezében van, de egy sokkal nyugtalanítóbb elmozdulás vette kezdetét. A hatalomnak a demokratikus intézmények rovására történt konszolidációja az Európai Unió egésze számára alapvető kihívást jelent.

Az a tény, hogy Magyarország semmibe veszi a demokráciát és a szabadságjogokat az egész európai márkanevet lejárathatja az esetleges új tagok és az egész világ szemében.

Dörner György lett az Új Színház igazgatója

Gyurcsány Ferenc

Járulékemelés: 400 milliárd
Áfa emelése:170 milliárd
Jövedéki adó: 50 milliárd
Vizitdíj (2008-ban megszűnt): 25 milliárd
Elvonás a 13. havi nyugdíjból: 60 milliárd
Támogatások csökkentése: 70 milliárd
Egyéb adóemelések: 110 milliárd
Összesen: 885 milliárd

Bajnai Gordon

13. havi fizetés elvonása: 200 milliárd
13. havi nyugdíj megszüntetése: 160 milliárd
Áfa emelése: 250 milliárd
Jövedéki adó: 70 milliárd
Támogatások csökkentése: 70 milliárd
Összesen: 750 milliárd

Orbán Viktor

Ágazati különadók: 350 milliárd
Áfa emelése: 150 milliárd
Járulékemelés: 140 milliárd
Jövedéki adó: 54 milliárd
Egyéb adóemelések: 137 milliárd
Cégek adóinak csökkentése: -50 milliárd
Szja csökkentése: -400 milliárd
Összesen: 781(-400) milliárd

Eredménytelenül zárult az a rendőrségi egyeztetés a Fidesz és az Egymillióan a magyar sajtószabadságért Facebook-csoport között, ahol az október 23-i tüntetések helyszínében akartak dűlőre jutni. Ha tényleg nem tudnak megegyezni, a rendőrség fog dönteni.

Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Moody’s 2009-ben még akként vélekedett, hogy Magyarországra az „elsődleges fenyegetést” a gazdaság erős visszaesése, a devizahitelek nagy aránya, a szűk likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik. A nemzetközi hitelminősítő által nevesített fenyegetés elhárítása érdekében támogatta a kormány a közelmúltban a forint alapú végtörlesztés rendszerének bevezetését, felismerve azt, hogy a jelentős devizaállomány radikális csökkentése Magyarország és a magyar emberek elsődleges gazdasági, szociális érdeke - magyarázza kormányszóvivői iroda közleménye.

A kormány álláspontja határozott abban, hogy egy esetleges országleminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére, hiszen a kormány minden körülmények között tartani fogja korábbi vállalásait, ennek megfelelően - Európában egyedülálló módon - az államadósság jövőre is továbbcsökken 1 százalékkal (73 százalékról 72 százalékra), valamint az idei és a jövő évi GDP arányos költségvetési hiány is jóval a 3 százalékos szint alatt marad - szól a közlemény.

Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy a Moody’s 2009-ben még akként vélekedett, hogy Magyarországra az „elsődleges fenyegetést” a gazdaság erős visszaesése, a devizahitelek nagy aránya, a szűk likviditás és a jelentős devizakötelezettségek jelentik. A nemzetközi hitelminősítő által nevesített fenyegetés elhárítása érdekében támogatta a kormány a közelmúltban a forint alapú végtörlesztés rendszerének bevezetését, felismerve azt, hogy a jelentős devizaállomány radikális csökkentése Magyarország és a magyar emberek elsődleges gazdasági, szociális érdeke - magyarázza kormányszóvivői iroda közleménye.

A kormány álláspontja határozott abban, hogy egy esetleges országleminősítés okai nem vezethetők vissza Magyarország jelenlegi gazdasági-pénzügyi helyzetére, hiszen a kormány minden körülmények között tartani fogja korábbi vállalásait, ennek megfelelően - Európában egyedülálló módon - az államadósság jövőre is továbbcsökken 1 százalékkal (73 százalékról 72 százalékra), valamint az idei és a jövő évi GDP arányos költségvetési hiány is jóval a 3 százalékos szint alatt marad - szól a közlemény.
 

Több mint 30 százalék az esélye annak, hogy Magyarország belátható időn belül fizetésképtelenné válik külföldi hitelezői felé, így hazánk újra felkerült a CMA DataVision által összeállított, a tíz legkockázatosabb szuverén adóst felsoroló listába - írja a Napi.hu.

A szeptember 29-ei CDS-záróadatok alapján elkészített listát továbbra is Görögország vezeti, hazánk a 9. helyre futott be. A jelentés alapján a görög csőd, vagyis annak kockázata, hogy Athén nem lesz képes visszafizetni államadósságát, 90,6 százalék, míg Magyarország esetében ez 30,7 százalék.

A tíz legkockázatosabb ország

Több mint két éve nem mért csúcsra emelkedett a keddi londoni kereskedésben a magyar államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása, követve a romló piaci hangulatban ugyancsak emelkedő európai törlesztéskockázati árazásokat.

A CMA DataVision kimutatása szerint a magyar kormánykötvények nem teljesítővé válásának kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama az 550 bázispontos előző záró után 565 bázispontra emelkedett kedden.

Az IMF a külső finanszírozásra utaltság miatt a régión belül a sérülékenyek között tartja Magyarországot számon. Az IMF szerint régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak.

Az eurózónán belüli állampapír-hozamok egy átmeneti közeledést követően az év közepétől ismét távolodni kezdtek egymástól, és ez a valutaövezeten kívüli országok közül Horvátországban és Magyarországban tükröződött vissza a legnagyobb mértékben. Az itt elvárt hozamszintek ugyanis az olaszokéval és a spanyolokéval vetekedtek, akik a mostani adósságválság két fő érintetjének számítanak - áll a jelentésben.

Az ok, a büdzsé sérülékenységében, valamint a helyi devizák svájci frankhoz viszonyított gyengülésében található. Utóbbi jelentős terhet jelent a háztartásokra, és ezen keresztül nagy stabilitási kockázatokat helyez a bankszektorra. (Mindez a felsorolt két országon túl Lengyelországot is nagy mértékben érinti).

Magyarországot az államadósság nagysága miatt is előveszi az elemzés, majd kiemeli, hogy a régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak. A GDP 10 százalékával megegyező összegnek ráadásul igen nagy hányada külföldi devizában denominált, ami tovább növeli a sérülékenységét az országnak.

Ami néhány éve még a kormány hibája volt, ma már a világgazdasági folyamatok elkerülhetetlen következménye - több kérdésben is így változott meg két-három év alatt a Fidesz vezető politikusainak véleménye. Ellenzékben a párt még élesen bírálta a szocialisták adóemelési terveit, amelyeket most maga is végrehajt, és az akkor is 300 forinton álló euróért is a kormányt tette felelőssé.

Az országszerte most folyó népszámlálásra költött minden századik adóforint az I.M.G. Inter Media Group Kft.-hez vándorol, de ez a cég az utóbbi évben sorra nyeri a százmilliós állami megbízásokat. Tavaly a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-t az sem zavarta, hogy akkor még a társaság tulajdonosai között egy, az ideális offshore-helyszínként ismert amerikai Delaware államban bejegyzett cég volt.

Ennek kézbesítési megbízottja a mai napig résztulajdonos a vállalkozásban, csakúgy, mint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. korábbi vezérigazgatója.

Az üres tartalmú, csak címadásában nagystílű programok kora 2010. június 8-án végleg lejárt
 
Tegnap rászámoltak a nagy adóbújócskára is, arra a törvényben rögzített össznépi adócsalásra, amelyet Európa második legnagyobb adóprése kényszerített a társadalomra. Orbán Viktor miniszterelnök normális mértékű, reálisan kigazdálkodható adókulcsokra tett ígéretet a kölcsönös felelősségvállalás jegyében. A bejelentett 29 pontot az teszi hitelessé, hogy a valós problémákkal mert szembenézni, és a spórolást végre tényleg saját magán kezdi el az állam*
 
Kitessékelik a minisztériumokból a közbeszerzés nélkül, felesleges munkákra szerződött tanácsadóhordákat, és hazaküldik a külföldről beáramló élelmiszerszemetet. Időbe telik, mire minden pont megvalósul, de egy hiteles programmal igenis hátrahagyhatjuk az elmúlt nyolc év gyalázatos örökségét.

fidesz.hu

* Jövőre sem önmagán spórol az állam

Idén tavasszal a Széll Kálmán Terv ismertetésekor 550 milliárd forintos egyenlegjavulást vállalt 2012-re a kormány. Végül a nemzetgazdasági miniszter szerint ebből ezer milliárd lesz. A baj csak az, hogy közben az eredeti intézkedések csak a várt összeg felét hozzák, ezért is volt szükség további adóemelések csatasorba állítására. 

550 helyett csak 300 milliárd

Tavasszal a Konvergencia Terv benyújtásakor részletezte a kormány azokat az intézkedéseket, melyektől 550 milliárd forintos egyenlegjavulást várt 2012-re a Széll Kálmán Terv keretében. Most érdemes ismét elővenni ezt a dokumentumot és a jövő évi költségvetés múlt pénteken benyújtott első tervezetével összevetni. Az rögtön kiderül, hogy az 550 milliárdnyi egyenlegjavulásból csak nagyjából 300 milliárd valósul meg a kormány legfrissebb tervei szerint is, vagyis azoknak az elemzőknek lett igaza, akik már tavasszal arra figyelmeztettek, hogy jó esetben is a tervek 60 százaléka teljesülhet majd.

Persze a kormány már ezermilliárdos egyenlegjavulásról beszél és úgy kommunikálja, mintha túlteljesítené a Széll Kálmán Tervet.

Matolcsy bejelentett: 1,5 millió család jár rosszul jövőre

Nem emelkedik sem a gyes, sem a családi pótlék. 2008 óta így van ez, az összeg kb. 22%-kal ér kevesebbet

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előző héten bejelentette, hogyan változik jövőre a családtámogatások összege. Amint azt korábban megírtuk, 2012-ben nem emelkedik sem a családi pótlék, sem a gyes. Ezt Matolcsy György bejelentésében megerősítette

A gyes jelenleg bruttó 28 500 forint, aminek a nettója 25 650 forint, mivel a bruttó összegből levonják a 10%-os nyugdíjjárulékot. A családi pótlék egygyerekes család esetén nettó 12 200 forint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint, kétgyerekes család esetén pedig nettó 26 600 forint.

E két támogatási formát a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 1,5 millió család veszi igénybe: gyest 2010-ben átlagosan havi 178 500-an igényeltek, családi pótlékot pedig 1 millió 224 ezren. Ennyien járnak rosszul azzal, hogy nem emelkedik a támogatások összege.

Bár Matolcsy csupán annyit közölt, hogy a fenti családtámogatások összege nem nő, ám ha a kormány által előrevetített 4,2%-os inflációt is hozzáadjuk a képlethez, akkor kiderül: a támogatások reálértéke tulajdonképpen csökken.

A gyes esetében ez ezer forintot jelent, ennyivel kellene emelni a támogatást nettóban, ha tartani akarnánk az értékét. A családi pótlékot egygyerekes család esetében 500 forinttal, kétgyerekes család esetében 1100 forinttal kellene emelni jövőre - elméletileg.

Jövőre 22%-kal ér majd kevesebbet a gyes és a családi pótlék, mint négy éve

Azért csak elméletileg, mert a gyes reálértéke már évek óta csökken: összege 2008 óta nem emelkedett, az infláció viszont igen. Egy kis számítás után kiderül, a támogatás közel 22%-kal ér kevesebbet, mint négy éve. (A számítás nem teljesen pontos, elsősorban a helyzet érzékeltetésére szolgál).

2008-ban az infláció 6,1%-os volt, 2009-ben 4,2%-os, 2010-ben 4,9%-os, 2011 első félévében 4,1%-os volt, jövőre pedig 4,2%-os inflációt várnak.

Sokadik állami tendergyőzelmét könyvelhette el hétfőn a Bell & Partners Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A kommunikációs ügynökség, amely az elmúlt hónapokban elnyerte többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Fejlesztési Bank összességében több százmilliós megrendeléseit, megbízást kapott a MÁV PR-kampányának szervezésére is. A Bell & Partners tulajdonosa szerint nem politikai kapcsolatoknak köszönhető a siker, hanem annak, hogy a cég rákészült az állami szektor üzleteire.

„Új értékekre támaszkodó, széles és erős középréteg”, „új konzervativizmus” a Fidesz célkitűzése - derül ki Lázár János Die Weltnek adott interjújából. Pártja védelmében a frakcióvezető kijelentette: „ugyanolyan demokratikus fickók vagyunk, mint mindenki más”.

A kemény munkát, a szorgalmas tanulást, a felelősséget, a takarékoskodást és a környezetvédelem-tudatos gondolkodást említette Lázár János azon „új” értékek között, melyekre pártja építeni akar. A frakcióvezető a német Die Welt magazinnak elmondta, a Fidesz „új konzervativizmust”, azaz az említett értékeken támaszkodó „széles és erős középréteget” akar. Azzal kapcsolatban, hogy sokan kétségbe vonják a párt demokratikus voltát, Lázár János kijelentette: „ugyanolyan demokratikus fickók vagyunk, mint mindenki más”. Hozzátette: „követünk el hibákat, mint mindenki, aki sokat dolgozik”.

A frakcióvezető a volt kormányfők bírósági felelősségre vonását firtató kérdés kapcsán leszögezte, nem módosítottak törvényeket a volt kormányfők esetleges elítélése érdekében, és soha nem fognak egyetlen bírónak sem utasítást adni.

A törvényhozási munkát ismertetve Lázár János az új párttörvényt - ennek kapcsán az átlátható pártfinanszírozást -, valamint az új választási törvényt - különösen a kisebbségek ügyét - emelte ki. A lap kérdésére válaszolva a parlamenti frakcióvezető elutasította a társasági adó európai harmonizálását.

Új terepen is állami megbízásokat szerzett Pintér Sándor egykori cégcsoportja

Közleményben reagált a volt kormányfő, Bajnai Gordon titkársága hétfő este arra, hogy a parlament elfogadta a tavalyi zárszámadásról szóló jogszabályt. A törvény szövegében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt állította, hogy a Bajnai-kormány hazudott a költségvetési adatokról és eltitkolta a hiány mértékét. "A hazugság akkor is hazugság marad, ha törvénybe foglalják" – írta erről Bajnai titkársága.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a tavalyi költségvetés adatait a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és a Költségvetési Tanács rendszeresen ellenőrizte. Mint írták, 2010 áprilisában 264 forint volt egy euró, most 294 forint; akkor az ország kockázatáért 1,7 százalék többletkamatot kellett fizetni a hitelezőknek, most 5,4 százalékot; a 2010 elején életbe lépő adóváltozás havi 2 millió forint alatt mindenkinek magasabb nettó fizetést jelentett, jövőre viszont "mindenki kevesebbet kap havi 260 ezer forintos jövedelem alatt".

Bár a gazdaság a Bajnai-kormány munkáját követően újra növekedési pályára lépett, most lassul, olvasható a közleményben. "A kormány gazdaságpolitikája zsákutcába jutott, és most az ország a fal előtt áll. Logikus lenne visszatolatni, igaz, akkor a vezetőnek válaszolnia kellene arra a kérdésre, hogy a hozzá nem értés vagy a hazugság vitt-e minket tévútra. Ezt elkerülendő az, aki a kormánynál ül, inkább teljes gázzal a falnak hajtana. Pedig a zsákutcából visszafordulni kell, ameddig lehet, nem pedig padlógázzal továbbhajtani a frontális ütközésig" - zárul a Bajnai-titkárság közleménye.

Az euróövezet jelenlegi válsága egy félszívvel csinált, félig átgondolt, félig megmagyarázott, és ezért félig befejezett integrációs folyamat egyenes következménye. A konszenzuskeresésen alapuló döntéshozatal európai elve – amely nélkül persze nem juthatott volna el idáig – az Európai Uniót mindig is arra kényszerítette, hogy korántsem tökéletes, az optimálistól elmaradó és gyakorta felvizezett megoldásokat kreáljon. Ebből fakadóan a közösség arra ítéltetett, hogy válságról válságra fejlődjön, és így oldja meg korábban az útfélen otthagyott problémáit. Most azonban a korábban leértékelődni látszó politikai gazdaságtan visszatér, hogy a maga igazságát számon kérje a szereplőkön.

A napokban jelentette be az Indexet kiadó CEMP Zrt., hogy az Index alapító főszerkesztőjének, Uj Péternek távozása után Mészáros Zsófi lett a portál új főszerkesztője. A mai napon az origo.hu-t kiadó origo Zrt. vezérigazgatója, Vaszily Miklós bejelentette, hogy a lap két vezetője, a 2010 óta főszerkesztő Nádori Péter és a társlapokat felügyelő Weyer Balázs is távoznak a laptól.

Szeptember 5-én jelent meg az Indexen a hír, hogy Uj Péter távozik az Index főszerkesztői posztjáról. Információink szerint a háttérben a választások óta egyre élesebb vita áll, az alapító-főszerkesztő és a kiadó CEMP Zrt. tulajdonosa, az OTP vezérigazgatói posztjáról 2007-ben távozott Spéder Zoltán között. A kiadó az egyes, elsősorban a jelenleg hatalmon lévő politikusokra és gazdasági szereplőkre vonatkozó írások tartalmát, stílusát kifogásolta és egyre több beleszólást követelt például az újságírók premizálásába. A lemondását megelőző hetekben Uj Péter már operatív munkát nem végzett, bár bejárt a szerkesztőségbe.

A távozását követően a szerkesztőség jelezte a kiadó felé, hogy amennyiben nem találnak konszenzusos jelöltet, úgy a teljes csapat továbbáll. Ekkor a kiadó "mosoly kampányba" kezdett, és biztosította a szerkesztőséget, hogy megtarthatja függetlenségét. Tegnap előtt bejelentették, hogy Új Péter helyettese, a 2000 óta az Indexnél dolgozó Mészáros Zsófi lesz a főszerkesztő. A helyzetet jól ismerő forrásunk szerint a főszerkesztővel kötött szerződés hazai sajtó gyakorlatában egyedülálló garanciákat tartalmaz a függetlenség megőrzésére, az elkövetkezendő hetekben kiderül, hogy Mészáros mennyire tudja tartani a lap kritikus hangvételét, hiszen Uj Péter távozását a legtöbbször úgy kommentálták, hogy ezzel megkezdődik az Index politikai "jobbra" tolódása.

A Weyer-Nádori tandem 1998 óta vezeti a portált, mindketten alapítói voltak az origo-nak, Weyer 2003-ban követte Nádorit a főszerkesztői székben, Nádori pedig 2008-ban tért vissza a laphoz, először a comment.com gazdája volt, 2010-ben lett ismét főszerkesztő.

Az origonál már a nyáron megkezdődtek a leépítések, először a teljes televíziós projekt stábot küldték el, és bár ekkor még Hámori Barbara a projekt vezetője a digibiz.hu-nak még arról beszélt, hogy pusztán irányváltásról van szó, ma már ő sincs a portálnál. De távozott az origo alapító Pohly Ferenc is. A háttérbeszélgetéseken az origo részéről ekkor cáfolták, hogy mivel nem jöttek a féléves bevételi adatok, ezért komoly megszorításokat kell végrehajtani. Információink szerint az eddig éves szinten kétmilliárdos büdzsével gazdálkodó origo Zrt. esetében mintegy 600 milliós megszorításról szólnak, azaz vélhetően a két vezető elbocsátását további, akár vezetői szintű elbocsátások követik majd. Bár Vaszily az utódlásról csak annyit közölt, hogy még nincs jelölt, a piaci hírek szerint az origo főszerkesztői posztját a volt indexes Gazda Albert tölti majd be