„A kolontári katasztrófa bekövetkeztében minden érintett felelős, nem lehet egyvalakire – például a Mal Zrt.-re – hárítani a felelősséget” – Jávor Benedek LMP-s parlamenti bizottsági elnök szerint ez a legfőbb tanulsága a tegnap bemutatott Kolontár-jelentés című anyagnak. Az akadémiai intézetek, egyetemek és zöldszervezetek részvételével készült anyag másik következtetése az, hogy a katasztrófa talán be sem következett volna, ha a hatóságok megfelelően végzik a dolgukat. De nem tették. Jávor szerint a rendszer csődöt mondott.
A tavaly októberi vörösiszap-katasztrófában tíz ember halt meg, és kétszázan szenvedtek súlyosabb vagy könnyebb sérüléseket. A kiömlött iszap és lúgos zagy ezerhektárnyi területet szennyezett el, a kiömlött szennyező anyag mennyisége egymillió köbméter.
A baleset után a hatóságok az elvárható gyorsasággal és határozottsággal, de nem mindig hatékonyan léptek fel. A sikeresebb beavatkozást hátráltatta az információhiány és a kommunikáció hibás megszervezése (a legfontosabb környezet-egészségügyi tudnivalók közreadása csak többnapos késéssel és eleinte nagy pontatlansággal történt meg). Ennek következtében az érintettek napokon át egymásnak ellentmondó információk nyomán (a vörös iszap nem veszélyes – a vörös iszap mérgező, radioaktív) kényszerültek olykor egész egzisztenciájukra kiható döntéseket hozni. Már az első MTA-mérések tisztázták azt, ami a környezetvédelmi hatóság számára éveken át nem volt nyilvánvaló: „a tározóból kifolyt anyag pH-ja 11–14 között változik. Ennek alapján a vörös iszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő”.
A 150 oldalas jelentés szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábban elfogadta a lerakott anyag nem veszélyes hulladékként történő besorolását, és ezzel lényegesen enyhítette a lerakásra és annak ellenőrzésére vonatkozó követelményeket. A felügyelőség elmulasztotta a területileg illetékes bányakapitányság bevonását az engedélyezési folyamatba. A hatóságok befogadták a Mal Zrt. megalapozatlan katasztrófaelhárítási tervét. Ajka város jegyzője megtiltotta ugyan, hogy a lerakóra veszélyes hulladék kerüljön, de nem lépett fel az ellen, hogy a területen mégis veszélyes hulladékelhelyezés történik. Egyetlen érintett hatóság sem foglalkozott érdemben a gátszakadás kockázatával.
