Kormánykrónika

Ma kezdődik a gyarapodás éve

(és véget ért a felemelkedésé)

Az ország teljes újjászervezése eredményeként egy-másfél év múlva "nagyon versenyképes lesz Magyarország" - mondta Orbán Viktor magyar kormányfő kedden Rijádban, a szaúdi tanácskozó gyűlés (súra) elnökével, Abdalláh as-Sejkkel folytatott megbeszélésen.

új alaptörvénye született az országnak, s elindult a közigazgatás, az oktatás, a nyugdíjrendszer és az egészségügy átszervezése.

Mindennek eredményeként Magyarország egy-másfél év múlva egy nagyon versenyképes ország lesz - hangsúlyozta a kormányfő, aki hétfőn érkezett egy magyar politikai-üzleti delegáció élén a közel-keleti országba.
 

Ma kezdődik a felemelkedés éve

(és véget ért az elrugaszkodásé)

Mintegy 150-180 magyar sportoló olimpiai részvételét valószínűsítette Schmitt Pál köztársasági elnök Lord Sebastian Coe-nak, a 2012-es nyári játékok főszervezőjének. A magyar államfő - aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, s a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke - olimpiai bajnok társa meghívására, a londoni programja zárásaként sorra került hétfői találkozón ismerkedett az előkészületekkel.

Coe - a MOB honlapjának beszámolója szerint - a szervezőbizottság munkájáról adott tájékoztatást. Mint mondta, a LOCOG-ban jelenleg 1200 jól felkészült szakember tevékenykedik, a létszám lassan emelkedik egészen két és félezerig, a versenyek idején pedig mintegy hatezer munkatársat foglalkoztatnak majd.

„Az Olimpiai Park szélén álló LOCOG székház 23. emeletén lévő szobájának ablakából mutatta be a javában folyó építkezések többségét, hiszen az Olimpiai Park közelében 18 versenyszínhely található, jó részük, mint az olimpiai stadion, az úszóközpont és a kerékpáros pálya, újonnan épült. Néhány továbbit korszerűsítenek, ideiglenes lelátóval látnak el” - idézi a honlap Schmitt Pált.

Coe megemlítette azt is, hogy az olimpiai létesítmények költsége mintegy kétmilliárd font (660 milliárd forint), ami a jelenlegi számítások szerint a bevételekből megtérül. Ebben a költségben azonban nem szerepelnek az infrastruktúra, valamint a közlekedés fejlesztésére szánt összegek. A főszervező beszámolt a köztársasági elnöknek a szervezők egy korábbi döntéséről, mely szerint a résztvevők felkészülését messzemenően segítik az olimpiai játékok történetében első alkalommal elhatározott felajánlással. Ennek értelmében valamennyi nemzeti olimpiai bizottság számára 25 ezer fontos keretet szavaztak meg, amelyet szigetországi edzőtáborozásokra, tesztversenyek részvételére lehet felhasználni.

az államadósság:

- a Bajnai-kormány megalakulása előtt: (2009.03.31.): 20 447,38 Mrd forint,

- a Bajnai-kormány megbízatásának megszűnésekor (2010.05.31.): 19 933,4 Mrd forint,

miközben a kormányzás megkezdésekor megörökölt több, mint 6 százalékos recesszió miatt nagyságrendileg ezer milliárdnyi adóbevétel esett ki egyébként is a költségvetésből,

- 2011 végi új csúcs: 20 955,5 Mrd forint, miközben 2011 során több ezermilliárdos nyugdíjpénztári megtakarítás vált semmivé. "Ezt nem látni közgazdasági vakság, nem elismerni több, mint udvariatlanság."

Tavaly július óta tizenkét megbízási szerződést kötött összesen tizenegy magánszeméllyel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium – derül ki a minisztérium szerződéseiről múlt héten közzétett adatokból (pdf). A kormányportálon megjelent dokumentumból úgy tűnik, több esetben olyan tevékenységekre is megbízási szerződést kötöttek, amelyeket hagyományosan munkaviszonyban szoktak ellátni.

Van olyan megbízott, akivel a minisztérium titkársági és koordinációs főosztályának asszisztensi feladatai szerződtek előbb tavaly júliustól december 18-ig, majd december 19-től idén március 31-ig (ő az egyetlen, akivel két szerződést is kötöttek, bár ezt egy kilenc hónapos időtartamúban is megoldhatták volna).  Egy másik személy az adatközlés szerint „közreműködik a beérkező posta bontásában, az iktatásban, az anyagok sokszorosításában, a faxolásban, az előzményi iratok felkutatásában, a kiszignált iratoknak az ügyintézők felé való továbbításában” egy pontosan meg nem nevezett főosztály „működésének elősegítése érdekében”. Volt olyan, aki egy hónapig szakterületi médiareferens volt, és van olyan élő szerződés, amelyben a megbízott feladata egyebek mellett „az utazási nyilvántartások adatbázisának kezelése (adatfelvitel, ellenőrzés); adminisztratív ügyintézés”.

Mindezek zömében olyan feladatok és megbízások, amelyeket látva felmerül az emberben a gyanú, hogy úgynevezett színlelt megbízások, amikkel valójában munkaviszonyban végzett tevékenységet álcáznak megbízotti jogviszonynak. Hogy egy megbízási szerződés mikor leplez valójában munkaviszonyt, azt az általánosságban nehéz pontosan meghatározni, de a munkajogi szakértők szerint erre utaló jel lehet, ha a tevékenységet a foglalkoztató (megbízó) székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Szintén ilyen jel lehet, ha a tevékenység elvégzéséhez a megbízó munkaeszközöket, munkaruhát, infrastruktúrát biztosít, ha a szerződésben meghatározott időkeretet állapítanak meg, ha a megbízottnak huzamosabban csak ugyanattól az egy foglakoztatótól van megbízása, és mindig ugyanarra a tevékenységre.

Noha a részletes szerződéseket nem ismerjük, de a minisztérium által közzétett adatokból úgy tűnik, ezekből a kritériumokból több is megáll a tizenkettőből öt szerződésnél. Nehezen tűnik ugyanis elképzelhetőnek, hogy postázási-iktatási, asszisztensi vagy adminisztratív ügyintézői szerződést úgy kötöttek volna, hogy a tevékenységet ne a minisztériumban, meghatározott időkeretben (munkaidőben) kellene végezni, és figyelemreméltó az is, hogy volt köztük újrakötött szerződés.

A fejlesztési minisztérium szerint ezekben az esetekben nincs szó színlelt szerződésekről. „Az elvégzendő munka természete a kérdéses esetekben sem zárja ki megbízási jogviszony létesítését. A létrejött jogviszony jellegének megítélésénél nem a felek által megjelölt megnevezésnek, hanem annak van jelentősége, hogy a foglalkoztatásban a polgári jogi jogviszony elemei érvényesülnek-e” – közölték a kérdéseinkre adott válaszban. Szerintük nem történt más, mint az, hogy „a honlapon megjelent táblázatban a tárgykörök megnevezése több esetben pontatlan, nem egyezik meg a szerződés tényleges tárgyával”. Így szerintük a probléma is könnyen megoldható: „a hibás megfogalmazások javítása folyamatban van, a helyes táblázatot a minisztérium a közeljövőben közzéteszi”.

Az ingyenes tankönyvekre jogosult diákoknak nem jár költségvetési támogatás az államosított iskolákban, legalábbis az új fenntartó, a Megyei Intézményfenntartó Központ több helyen erről tájékoztatta az oktatási intézmények vezetőit. Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter levélben kérte Navracsics Tibort, hogy soron kívül figyelmeztesse a központokat, hogy tévedésben vannak, mert a KIM büdzséjébe be van tervezve az összeg.

Nem akarják kifizetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok 12 ezer forintos fejenkénti tankönyvtámogatását a megyei intézményfenntartó központok.

A NEFMI oktatási államtitkársága az iskoláktól kapott jelzést a pénzek elmaradásáról szóló bejelentésről. Több megyei intézményfenntartó központ levélben értesítette a hozzájuk tartozó alap- és középfokú iskolákat, hogy az államosítás miatt már nincs keret a sok helyen a diákok 20-30 százalékának járó támogatásra. Az új iskolafenntartók arra hivatkoztak, hogy 2012-es költségvetésben csak az önkormányzati iskoláknak van fedezet a tankönyvtörvényben meghatározott tanulók számára ingyenesen biztosítandó tankönyvellátáshoz.

Az Index információi szerint az oktatási államtitkárságot felügyelő Réthelyi Miklós, a NEFMI vezetője levélben figyelmeztette Navracsics Tibort, hogy a megyei központok hivatkozása nem felel meg a valóságnak, a 2012. január elsejével állami fenntartásba kerülő intézményekre normatívákat köztük az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók után járó tanulónkénti 12 ezer forintos keretösszeget az idénre már eleve a KIM költségvetési előirányzatai közé tervezték be.

Réthelyi arra kéri Navracsicsot, hogy soron kívül tájékoztassa az irányítása alatt álló központokat, hogy „a jogosult tanulók az állami fenntartású iskolákban az önkormányzati, az egyházi és a magánfenntartású iskolák tanulóival azonos eséllyel juthassanak hozzá a tankönyveikhez”.

Az Orbán-kormány tavaly 20 százalékkal, 10 ezerről 12 ezer forintra emelte az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára igényelhető normatív támogatás összegét, azt rászorultság alapján lehet igényelni az oktatási intézménytől

Az oktatási államtitkárság becsült adatai szerint tavaly mintegy 1 millió 300 ezer gyermek járt iskolába.

A Lánchíd, a katolikus Mária és a református Európa Rádió nyerte el a helyi rádiófrekvenciák 43 százalékát az ORTT által kiírt és már a Médiatanács által elbírált pályázatokon – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely elemzéséből.

Bárkinek lehet rádiója, aki talált frekvenciát, saját költségén megterveztette és a hírközlési hatóság elfogadta a tervet. A korábbi médiatörvény legalábbis lehetőséget adott erre, s ilyen esetekben az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) mérlegelés nélkül pályázatot írt ki, a megtaláló kívánságától függően, kereskedelmi vagy közösségi műsorszolgáltatásra. Az eredeti igénylőnek a kereskedelmi jogosultságért folyó versenyben elővételi joga volt, és ha megajánlotta a felhívásban szereplő díjat, automatikusan nyert. A közösségi rádiók viszont nem fizetnek díjat, így az elbírálás fő szempontja esetükben a műsor tartalma volt.

Nem meglepő, hogy az átmeneti időszakban lebonyolított 35 pályázat – azaz amelyeket az ORTT írt ki, de már a kormányváltás után létrehozott Médiatanács bírált el – többsége 25 talált frekvenciára szólt, s mindössze 10 felhívást tettek közzé „hivatalból”. Emiatt azt gondolhatnánk, a versengés során is a papírforma érvényesült, ám ennek épp az ellenkezője igaz. A Mérték Médiaelemző Műhely által készített elemzés szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a pályázatoknak volt néhány preferált szereplőjük. A harmincöt frekvenciára 109 ajánlat érkezett, ám a jogosultságokból tizenötöt három pályázó nyert el, a katolikus Mária Rádió hetet, a Lánchíd Rádió ötöt, a református Európa Rádió pedig hármat. Két frekvenciát a Magyar Katolikus Rádió is megszerzett, így összességében minden harmadik újonnan kiosztott hullámhosszon vallási tematikájú adó szólhat.

Az elemzést teljes egészében itt olvashatja

A Médiatanács frekvencia pályáztatási gyakorlata

Az Európai Bizottság 495 millió eurónyi kohéziós támogatást fagyaszthat be a 2013-as keretből, ez a mostani árfolyamon nagyjából 144 milliárd forintnak felel meg. A Bizottság a maximálisan zárolható, a GDP 0,5 százalékát elérő összeget választotta. Ez azt jelenti, hogy a 2013-as kohéziós támogatásnak csaknem egyharmadát elvennék, de már futó projektek nincsenek veszélyben, és döntést év végéig egyébként is visszacsinálhatják.

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy fagyasszanak be 495 184 000 euró Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeget, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit – közölték szerdán Brüsszelben. A jelenlegi 290 forint körüli árfolyamon ez 143-144 milliárd forintot jelent.

A katolikus egyház vezetői továbbra is fukarkodnak a hatalom bírálatával. Ellenben a püspöki kar két tagja keményen kiállt Orbán Viktor és kormánya mellett.

A minap számoltunk be Lázár János és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szokatlanul heves vitájáról. A fideszes frakcióvezető véleményét – miszerint nem szabad engedni, hogy közpénzből „elitista, bigott katolikus oktatás” szerveződjék – az érsek a megyei lapnak nyilatkozva méltatlannak, igazságtalannak és cinikusnak minősítette.

De! Abból, hogy a kalocsai érsek nyilvános szócsatába bocsátkozott egy vezető fideszes politikussal, erős túlzás lenne a katolikus egyház és a kormány viszonyának végzetes romlására következtetni.

Nem tudni, van-e ok-okozati összefüggés, mindenesetre pár nappal Bábel Balázs nyilatkozata után Székely János püspök közleményt adott ki: ebben – a „hazánkat érő támadások okairól” értekezve – látványosan kiállt a kormány mellett. Szerinte gyűlölet árad Magyarország felé, ennek pedig az a valódi oka, hogy „hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének”.

A püspök az értékek között említette az új alkotmányt, amely Isten nevével kezdődik, a fogantatástól kezdve védi a magzat életét, és védelemben részesíti a házasság intézményét is – mint „férfi és nő között létrejött életszövetséget”.

Székely János gazdasági jellegű útmutatást is adott: „Hazánk jegybankjának valutatartaléka a jelen államadósságunk csaknem felét teszi ki, amelyet szükség esetén a jegybank fel is fog használni az adósságszolgálat finanszírozására. Ez azt is jelenti, hogy az ország valamennyi ideig ki tud tartani ebben az erős ellenszélben is.”

Különös időpontban reagált a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium azokra a hírekre, hogy egy kormánydöntés értelmében újabb költségvetési megszorítások lesznek idén és 2013-ban, és ezek várhatóan százmilliárd forintos nagyságrendűek lesznek.

Az NGM ugyanis „A kormány nem hajt végre kiigazítást a költségvetésen, és annak elfogadott irányán sem változtat” című közleményét azt követően adta ki, hogy Brüsszelben eldőlt: 495 millió eurónyi magyar támogatást fagyaszthat be az Európai Unió, ha nem lesz változtatás a költségvetési politikában, és ha a kormány nem tudja garantálni, hogy tartósan és fenntartható módon 3 százalék alá viszi a deficitet.

Akár erre adott kormányzati válasz is lehetne a közlemény, hiszen úgy fogalmaz: „A Széll Kálmán-terv alapján készült konvergenciaprogram, valamint a 2011. december hónapban elfogadott 2012. évi költségvetési törvény az államháztartás uniós módszertan szerinti 2012. évi hiánycélját a GDP 2,5 százalékában határozta meg. Ezt a hiánycélt a kormány minden körülmények között biztosítani kívánja”.

Bírósági források szerint nincs szakmai magyarázata annak, miért helyezett adott bíróságokra kiemelt jelentőségű ügyeket Handó Tünde (Szájerné). Az Országos Bírósági Hivatal mindenható elnöke a Hagyó-ügyet éppen arra a Kecskeméti Törvényszékre utalta, ahol 2010-ben elítélték Zuschlag Jánost. Sőt, nem kizárt, hogy a bíró is azonos lesz.

Jövő hét elején ad tájékoztatást a Kecskeméti Törvényszék arról, hogy pontosan melyik bírájuk és várhatóan mikortól tárgyalja a Hagyó-ügyet. Ezt a törvényszéket, a volt Bács Kiskun Megyei Bíróságot jelölte ugyanis ki a múlt héten az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde - Szájer József fideszes EP-képviselő felesége - a BKV-ügy tárgyalására, melynek egyik fő terheltje a "maffiavádakkal" gyanúsított volt MSZP-s főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós. Az OBH tájékoztatása szerint a kiemelt ügyeket, köztük "az utóbbi évek egyik legfontosabb korrupciós jellegű bűncselekményeit" magában foglaló pert, a törvény szerint 3 hónapon belül el kellene kezdenie tárgyalni az illetékes bíróságnak, erre azonban a leterhelt Fővárosi Törvényszéken csak másfél év múlva, 2013 őszén lenne reális esély.

Kormányon nehezen tűri a Fidesz, ha valaki külföldön bírálja a kabinet tevékenységét, de ellenzékben a jobboldal egészen más véleményen volt. Medgyessyt vagy Gyurcsányt fel lehetett jelenteni nemzetközi fórumokon, aki viszont Orbánt támadja, az hazaáruló.

Az európai baloldal összehangolt politikai támadást indított Magyarország ellen – a jobboldali politikusok legszívesebben ezzel intéznék el a kormány politikájával szemben Európában és az Egyesült Államokban megfogalmazott számos kritikát. Többször megfogalmazódott az is, hogy az egész hadjárat mögött az MSZP áll.

A KDNP egyenesen azt állította, hogy az Európai Parlament magyar szocialista képviselői "módszeresen, szinte már hivatásszerűen" a magyar nemzeti érdekek ellen dolgoznak. A kereszténydemokraták szerint ők az EP-ben folytatott hisztériakeltéssel és hazudozással "saját honfitársaik, a magyar emberek érdeke ellen cselekszenek, s ideje, hogy 
az MSZP hagyjon fel a gyalázatos, nyílt hazaárulás háttértámogatásával".

Pedig a szocialisták csak azt teszik, amit az ellenzéki létből fakadó logika követel: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szerintük demokratikus alapértékeket fenyegető kormányt jobb belátásra bírják. Ha ehhez az kell, hogy nemzetközi fórumok intsék némi mértékletességre a – most kivételesen kétharmados – többséget, hát ezt az utat választják.

Nincsenek ezzel egyedül.

Amikor a Fidesz támadta nemzetközi porondon a kormányt

Máris kiigazítják a költségvetést, tovább szorítják a gyógyszerkasszát, megvágják a BKV támogatását, csúszík az e-útdíj - írja a keddi Magyar Közlöny. Varga Mihály élet-halál ura lett, már ami a költségvetési felügyeletet illeti. Legalábbis ez olvasható ki a vonatkozó kormányhatározatból.

Orbán Viktor máris a költségvetés kiigazítására utasította Matolcsy Györgyöt – derül ki a legújabb Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A nemzetgazdasági miniszternek a többi miniszterrel együtt kell kitalálnia, hogyan csökkentsék tovább a tárcák és a többi állami intézmény kiadásait.

Szorítanak a présen

Tovább szorít a kormány a gyógyszerkasszán is: Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek február végéig kell kidolgoznia Matolcsy Györggyel egy javaslatot az idei és a jövő évi gyógyszertámogatások további csökkentésére. Pedig a 2012-es költségvetésben a Széll Kálmán-tervnek megfelelően már 83 milliárd forinttal csökkent a gyógyszerkassza a 2010-es előirányzathoz képest. Jövőre már az eredeti tervek szerint is 120 milliárd forinttal lenne kevesebb a gyógyszertámogatás, ami a 2010-esnek a harmada.

Németh Lászlónénak Matolcsy Györggyel és Pintér Sándorral közösen szintén február végéig kell megterveznie a BKV 2013-as támogatásának csökkentését. A fejlesztési miniszternek emellett március közepéig javaslatot kell letennie a kormány asztalára az elektronikus útdíj 2013. július 1-jei bevezetéséről. A Széll Kálmán-terv eredeti határideje 2013. január elseje volt.

Pécs városa folyamatosan megbízásokkal látja el a Fidesz egykori pártigazgatója vezette céget, és a vállalkozás lapinformáció szerint a legújabb közbeszerzési eljárásnak is a nyertese lehet.

Új közbeszerzést ír ki Pécs városa kommunikációs tanácsadásra. A 14 millió forintos közbeszerzés – a decemberihez hasonlóan – ismét meghívásos lesz, és ismét ott van a Prestige Média Kft. a három lehetséges befutó között – írja a pécsi stop.hu.

Decemberben a két ünnep között döntött a pénzügyi bizottság a 2012. január 1. és március 31. közötti időszakra szóló kommunikációs megbízásról. A nyertes a Prestige Média Kft. lett, amelyet Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigazgatója irányít. A cég azóta kap rendszeresen megbízásokat Pécsett, hogy az ő segítségükkel nyerte el Páva Zsolt a városvezetői posztot.

A pénzügyi bizottság most újabb közbeszerzés kiírásáról dönthet, a nyertes cég 14 millió forintot kaphat kommunikációs tanácsadási feladatok ellátására. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra három vállalkozást hívtak meg: az Imagine Creative Consulting Kft.-t, a Well Reklámügynökség Kft.-t és a Prestige Media Kft.-t.

A három kft. mindegyike budapesti, így meglehetősen sérül a fideszes városvezetés elve, amely szerint a pécsi cégeket kell segíteni, illetve a Pécs a pécsieké stb.

A 14 millió forintért a nyertes cégnek egyebek mellett az alábbi feladatokat kell ellátni: kommunikációs stratégia kialakítása és folyamatos gondozása, kommunikációtervezés és tanácsadás, kríziskommunikáció, internetes levelezés.

A Prestige Media Kft. jó esélyekkel indul a közbeszerzési eljáráson, hiszen már több megbízást is elnyert a fideszes városvezetéstől. Tavaly 17 milliós szerződést kötöttek a céggel, de több más kontraktus is volt a Várhegyi vezette vállalkozás és a város között. A társaság a 2011. április 13-a és június 6-a között végzett munkájáért bruttó 4,7, június 7-e és szeptember elseje között bruttó 7,5 millió forintot kapott a munkájáért.

Csak Fidesz-közeliek kerülhetnek a közmédia közelébe - ez derül ki azokból a szerződésekből, melyeket többszöri kérésünkre most megküldött lapunknak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. A Magyarország szeretlekért epizódonként 19 millió forintot fizetnek a korábban Simicska Lajoshoz köthető cégnek, a Maradj talpon című napi vetélkedővel a korábbi vezérigazgató-helyettest bízták meg epizódonként 3,5 millió forintért.

Eddig üzleti titokra hivatkozva megtagadta, most, a Népszava többszöri kérésére egy hiányos választ küldött a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap arról, hogy mennyibe került a "Magyarország szeretlek" és a "Maradj talpon" című tévéműsorok licence és gyártása. Egy pert is kilátásba helyező levelünkre megküldték a kommunikációs feladatok ellátására szerződött Prestige Média Kft.-vel kötött megállapodás részleteit is. Az adatok azért fontosak, mert az alap az adófizetők pénzét költi. A megküldött szerződések hiányosak, de azért sok minden kiderül belőlük.

A közszolgálati tévére költözött Fábry Sándor új műsorának második adásának felvételéről kivonultak a nézők. De nem aratott nagyobb sikert a tévében sem, a teljes népesség 12,3 százaléka nézte, ami a Fábry show-k történetében egyértelműen mélypont.

Kereskedelmi tévében már megbukott volna Fábry Sándor új műsora, aminek második adására már csak 550 ezren voltak kiváncsiak. Az RTL Klubon futó Esti showdert ugyanis legkevesebb egymillióan nézték stabilan, de volt olyan adás is, ami 1,3 millió nézőt ért el.

Soha ilyen kevesen

Már akkor lehetett tudni, hogy Fábryt megunták a nézők, amikor múlt héten a Bors megírta, hogy a műsor keddi felvételének szünetében a nézők nagy része lelépett. Egy rajongó a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Fábry Sándor többször is hibázott, de a legfurcsább az volt, amikor "szinte könyörgött, hogy ne hagyják el még többen a stúdiót az utolsó zeneszám felvétele előtt, egyben nagyon emberi hangon megköszönte az addigi türelmünket is. A végén egyértelműen az volt az érzésem, hogy belefáradt az elmúlt tizenhárom évbe".

Arra azonban valószínűleg senki nem számított, hogy a fiaskó a tévében is megismétlődik. Míg a Fábry első adását a teljes népesség 16,5, a 18-49-es korosztály 13 százaléka nézte, a második adásra (itt nézhető meg) a nézők több mint negyede már nem volt kiváncsi. A múlt csütörtöki adást ugyanis a 4+-osok körében csak 12,3 (550 ezer néző), a reklámozóknak legfontosabb korosztályban pedig 8,4 százalék (157 ezer néző) választotta.

Hétköznap főműsoridőben egyik kereskedelmi tévé sem ért el ilyen rossz eredményt a múlt héten a teljes népesség körében, ezt a szintet csak az RTL Klubon délutánonként futó Az éden titkai és a Sarokba szorítva című görög, illetve amerikai szappanoperák múlták alul (11-13 százalékos közönségarány). De Fábryt a köztévén is megelőzte jónéhány műsor nézettsége, a teljes népesség körében például jóval többen nézték a szerdai esti Híradót (824 ezren), a vasárnapi Retró Kabarét (690 ezren), de még a hétfői Kékfényt (622 ezren) is.

Attól azonban nem kell félni, hogy a köztévé emiatt felmondaná Fábry szerződését, ugyanis az adásonként 15-18 millió forintba kerülő show-tól csak azt várták el, hogy hozza az m1 hétköznap esti átlagát, ami 18-49-ben múlt csütörtökön 7 százalék volt.

Az atlatszo.hu vasárnap közölte azt a birtokába került hivatalos levelet, amely szerint a kínai HNA Group, a Hainan Airlines anyacége már tavaly októberben lemondott a “Malév-projektről”. Ezt Adam Tan, a kínai óriáscég ügyvezető igazgatója írta meg Fellegi Tamás akkori nemzeti fejlesztési miniszternek. A hírre Oszkó Péter is reagált, aláhúzva: látható, hogy a Hainan indokai között egyetlen olyan sem szerepel, amely bármilyen módon összefüggésbe lenne hozható a Malév 2010-es visszaállamosításával, vagy akár korábbi működésével.

Kilenc kiemelt fővárosi per vidékre helyezéséről döntött Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke; az áttett ügyek közül a hűtlen kezeléssel vádolt Hagyó Miklós volt szocialista politikus és társai elleni pert például a Kecskeméti Törvényszék fogja tárgyalni - derül ki az OBH közleményéből.

Az áttett ügyek között van H. Miklós és 14 vádlott-társáé mellett két másik büntetőper. Az egyik, a W. Norbert és 27 társa ellen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken indult büntetőper, amelynek elbírálására a Balassagyarmati Törvényszéket jelölte ki az OBH elnöke. A másik, a V. Tamás és 23 társa ellen folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon indult büntetőügy, amely a Debreceni Ítélőtáblához került.

"A kijelölt ügyek elbírálása a rendkívüli és aránytalan munkateher miatt ésszerű időn belül csak másik bíróságok kijelölésével biztosítható" - tartalmazza a közlemény, amelyből kiderül az is, hogy miközben a kiemelt ügyeket a törvény kötelező rendelkezése szerint három hónapon belül el kellene kezdenie tárgyalni az illetékes bíróságnak, erre a rendkívüli módon leterhelt Fővárosi Törvényszéken csak másfél év múlva, 2013 őszén lenne reális esély.

A törvény szerint a kiemelt jelentőségű ügyeket az érkezéstől számított három hónapon belülre kell kitűznie, és kéthavonta kell tárgyalnia a bíróságnak.

2006. október 25. FigyelőNet

Ezermilliárdos uniós támogatási forrásoktól fosztaná meg Magyarországot Orbán Viktor, legalábbis ezt szorgalmazta Strasbourgban néppárti képviselôk elôtt. Arról megfeledkezett, hogy a támogatásokat nem az általa hazugnak titulált kormány, hanem térségi fejlesztések, vállalkozások, önkormányzatok, civilszervezetek kapják utólagos kifizetés, és igen szigorú ellenôrzés mellett. Az MSZP szerint Orbán egy nap alatt tönkretette a magyar EP-képviselôk kétéves munkáját. A Fidesz magyarázatot ígért elnöke kijelentéseire.
Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának keddi tanácskozásán Orbán Viktor többek között azt mondta: a kommunizmus "saját országaiban intézményesítette a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot, a hamis adatokat szolgáltató kormányokat, a felelôsséget nem ismerô politikusokat és a politikai hazugságokat", s ez a bôvítés óta immár az EU problémájává is vált. Erre hivatkozva sürgette Orbán az uniós segítségnyújtás megtagadását a "hazug és csaló" kormányoktól.

Újabb vizsgálatok indulhatnak Magyarországgal szemben, bár a határozatnak jogkövetkezménye nincs, csak politikai jelentősége. Az Európai Parlament meglepetésre nem a legnagyobb frakcióval rendelkező Európai Néppárt határozattervezetét szavazta meg Magyarországról, hanem a szocialisták és demokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint az egységes baloldal előterjesztését. A hvg.hu értesülései szerint elsősorban a német és francia párttársak érezték túlzottan enyhének a Néppárt szövegváltozatát a magyar kormánnyal szemben.

A szocialisták és demokraták, a liberálisok, a zöldek, valamint az egységes baloldal által beterjesztett határozattervezetet fogadott el ma az Európai Parlament (EP). A javaslat 315 szavazatot kapott, szemben az Európai Néppárt beterjesztésével, amelyik 265 voksot gyűjtött be, az euroszkeptikus és szélsőjobboldali képviselőket is tömörítő Európai Konzervetívok és Reformisták (ECR) indítványára 293-an szavaztak.

A négypárti szövetség annak ellenére szavazta meg a szöveget, hogy a Fidesz pártcsaládja, az EPP rendelkezik a legnagyobb számú frakcióval (271 képviselővel) a 752 tagú EP-ben. Azonban az Orbán-kabinet lépései parlamenti értesülések szerint erősen megosztották a pártcsaládjukat. Ennek megfelelően Szájer József és Gál Kinga magyar EP-képviselők által előkészített (ám mellettük a máltai Simon Busuttil, a bajor Manfred Weber és az olasz Marco Scurria is jegyzett) szöveg nem kapott egyöntetű támogatást a szavazáson. A hvg.hu értesülései szerint elsősorban a német és francia párttársak érezték túlzottan enyhének a megfogalmazást, amely miközben fontosnak tartotta az uniós szabályok betartását, visszautasítja a Magyarországot ért "megalapozatlan vádakat".

Ezeknek végképp elment az eszük...

"Értetlenkedés a magyar szórólap-akción" - ezzel a címmel jelent meg cikk pénteken a 3Sat nevű német közszolgálati televízió oldalán. Ahogy arról az [origo] is beszámolt, Fliegauf Bence Csak a szél című, csütörtökön bemutatott filmjének berlini sajtótájékoztatóján az újságíróknak kihelyezett székekeket német nyelvű szórólapok lepték el, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium adott ki tájékoztatás céljából. A közlemény a magyarországi romagyilkosságok áttekintése után méltatja a 2010-ben helyére lépő kormány romastratégiáját és a szegénység felszámolása érdekében tett erőfeszítéseit.

A 3sat portálján megjelent cikk kiemeli, hogy Fliegauf Bence "értetlenkedve reagált a magyar kormány szórólapos akciójára". A Kulturzeitnak adott interjúban Fliegauf "teljesen fölöslegesnek" nevezte az akciót. "Nem gondolom, hogy megsértettek volna engem vagy a filmemet, egyszerűen csak teljesen fölösleges volt. Találkozom itt az újságírókkal, belenézek az arcukba, és azt látom, hogy totál sokkolva vannak, és nem értik ezt az akciót. Egy ilyen dolog kontraproduktív. Nincs köze a filmemhez" - mondta Fliegauf.

Rétvári Bence: Nem az egész Európai Parlament (EP), hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot

Jelentést készít az Európai Parlament arról, hogy Magyarország mennyiben tartja tiszteletben az EU alapelveit és közös jogát. Az EP elfogadta a négypárti baloldali koalíció javaslatát, amely alapján nyolc terület monitorozására szólítják fel az Európai Bizottságot, egyben kimondták, hogy a magyar kormánynak teljesítenie kell az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Velencei Bizottság kívánalmait.

Alapos vizsgálatokat kért az Európai Parlament az Európai Bizottságtól több magyarországi ügy esetében abban a négypárti, szocialista, zöld, liberális és egyesült baloldali frakciók által előterjesztett állásfoglalásában, amelyet csütörtöki plenáris ülésén szavazott meg. A javaslatot 315 igen, 263 nem és 49 tartózkodás mellett fogadták el. Külön határozati javaslatot nyújtottak be a néppártiak és a konzervatívok, ezeket azonban nem szavazta meg az EP.

Ezzel a magyarországi helyzettel és a kormány politikájával szemben legkritikusabb határozat-tervezet lett az EP hivatalos álláspontja, amely ugyanakkor csak politikai dokumentum, jogi kötelezettséggel nem bír, írja a Bruxinfo.