A katolikus egyház vezetői továbbra is fukarkodnak a hatalom bírálatával. Ellenben a püspöki kar két tagja keményen kiállt Orbán Viktor és kormánya mellett.
A minap számoltunk be Lázár János és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szokatlanul heves vitájáról. A fideszes frakcióvezető véleményét – miszerint nem szabad engedni, hogy közpénzből „elitista, bigott katolikus oktatás” szerveződjék – az érsek a megyei lapnak nyilatkozva méltatlannak, igazságtalannak és cinikusnak minősítette.
De! Abból, hogy a kalocsai érsek nyilvános szócsatába bocsátkozott egy vezető fideszes politikussal, erős túlzás lenne a katolikus egyház és a kormány viszonyának végzetes romlására következtetni.
Nem tudni, van-e ok-okozati összefüggés, mindenesetre pár nappal Bábel Balázs nyilatkozata után Székely János püspök közleményt adott ki: ebben – a „hazánkat érő támadások okairól” értekezve – látványosan kiállt a kormány mellett. Szerinte gyűlölet árad Magyarország felé, ennek pedig az a valódi oka, hogy „hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének”.
A püspök az értékek között említette az új alkotmányt, amely Isten nevével kezdődik, a fogantatástól kezdve védi a magzat életét, és védelemben részesíti a házasság intézményét is – mint „férfi és nő között létrejött életszövetséget”.
Székely János gazdasági jellegű útmutatást is adott: „Hazánk jegybankjának valutatartaléka a jelen államadósságunk csaknem felét teszi ki, amelyet szükség esetén a jegybank fel is fog használni az adósságszolgálat finanszírozására. Ez azt is jelenti, hogy az ország valamennyi ideig ki tud tartani ebben az erős ellenszélben is.”
A püspök által vázolt elképzelést nem szeretnénk kommentálni, csupán rögzítjük: magánvéleménynél alighanem többről van szó. Székely János állásfoglalását az Új Ember, a katolikus egyház félhivatalos hetilapja címoldalon hozta.
Rá egy héttel Bábel Balázs is helyet kapott a katolikus hetilapban (igaz, csak a második oldalon). Az érsek által jegyzett eszmefuttatásban halvány nyoma se volt a Lázár Jánossal vívott verbális csörtének, ugyanakkor megtudhattuk, hogy az Európai Unióba való belépéssel a kisebbik rosszat választottuk. A függés – idézzük az érseket – „gazdasági és kulturális vonatkozásban megmaradt. A rabtartók most nem egy itt állomásozó hadsereggel, hanem a pénz hatalmával akarják kikényszeríteni, hogy engedelmeskedjünk”.
Bábel Balázs szerint az EU fényévnyi távolságra került attól, amit a (katolikus) alapító atyák megálmodtak. Az unió jelenleg agonizál, egyetlen életben tartója a pénz, a „szélsőséges szabadosság kötelezővé tételét tudja felmutatni, és nem az értékekét”. Az érsek azt is fájdalmasnak tartja, hogy a magyarok közül sokan az ország rossz hírét keltik. Szerencsére a miniszterelnökünk – „minden bizonnyal az imádság ereje segítette” – jól teljesített a strasbourgi parlamenti ülésen: „A Szentlélek megadta neki, hogy fegyelmezetten és még humorral is védje hazánkat”.
Az érsek biztató fejleménynek nevezte az „impozáns Békemenetet”, amely – vette át Bábel Balázs a fideszes propaganda szóhasználatát – jele lehet az összefogásnak, és erőt adhat, hogy az összefogást a mindennapokban is megvalósítsuk…
Kevés a valószínűsége annak, hogy a katolikus vezetők a közeljövőben hasonlóan kritikus magatartást tanúsítanak majd a hatalommal szemben, mint tették azt a baloldali-liberális kormányok idején. Az érzelmi és politikai megfontolásokon túl azért sem lehet ilyesmire számítani, mert napirenden van a vatikáni szerződés felülvizsgálata.
A Horn-kormány idején tető alá hozott finanszírozási megállapodás nagyvonalú költségvetési támogatást nyújt a katolikus egyháznak és intézményeinek. A „megváltozott oktatási és adótörvények” azonban hátrányosan érintik az egyházat. Erre tekintettel Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes pár hete, vatikáni látogatása alkalmával bejelentette, hogy „mind a Szentszék, mind Magyarország szükségesnek tartja a korábbi megállapodás átalakítását, illetve készek új megállapodást kötni”.
