Jelentést készít az Európai Parlament arról, hogy Magyarország mennyiben tartja tiszteletben az EU alapelveit és közös jogát. Az EP elfogadta a négypárti baloldali koalíció javaslatát, amely alapján nyolc terület monitorozására szólítják fel az Európai Bizottságot, egyben kimondták, hogy a magyar kormánynak teljesítenie kell az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Velencei Bizottság kívánalmait.
Alapos vizsgálatokat kért az Európai Parlament az Európai Bizottságtól több magyarországi ügy esetében abban a négypárti, szocialista, zöld, liberális és egyesült baloldali frakciók által előterjesztett állásfoglalásában, amelyet csütörtöki plenáris ülésén szavazott meg. A javaslatot 315 igen, 263 nem és 49 tartózkodás mellett fogadták el. Külön határozati javaslatot nyújtottak be a néppártiak és a konzervatívok, ezeket azonban nem szavazta meg az EP.
Ezzel a magyarországi helyzettel és a kormány politikájával szemben legkritikusabb határozat-tervezet lett az EP hivatalos álláspontja, amely ugyanakkor csak politikai dokumentum, jogi kötelezettséggel nem bír, írja a Bruxinfo.
Aggódnak, vizsgálatokat kezdeményeznek
Az elfogadott állásfoglalás szerint az EP „súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt". A szocialista, liberális és zöld frakcióik közös indítványa (ennek teljes szövegét itt olvashatja) megismétli a januári plenáris vitán hangoztatott aggodalmakat a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok magyarországi helyzete miatt.
A határozat értelmében az EP jelentést készít majd arról, hogy Magyarországon tiszteletben tartják-e az uniós jogot és az alapelveket, valamint a későbbiekben határozhatnak arról is, hogy megindítsák-e az eljárást az európai szerződés 7-es cikkelye alapján az EU közös értékeinek súlyos megsértése miatt, illetve egyben arról is, hogy az Elnökök Tanácsa is mérlegelje, szükség van-e az eljárás megindítására. A 7-es cikkely alapján akár fel is függeszthetik egy tagország szavazati jogát.
Felhívja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítsa ennek megfelelően a már kifogásolt jogszabályokat.
Az Európai Bizottságot arra kéri, hogy szorosan kövesse nyomon a kifogásolt jogszabályok módosításait és végrehajtását, valamint az európai szerződések betűjének és szellemének való megfelelésüket. Egyben alapos vizsgálatokat kezdeményez az Európai Bizottságnál a bíróságok, a Magyar Nemzeti Bank, az adatvédelmi helyzet, az Alkotmánybíróság hatásköre, a média, az új választási törvény, az ellenzék jogai és az egyházügyi törvény területén. Azt akarják, hogy a Bizottság kérje ki a Velencei Bizottság véleményét az új alkotmányból, az átmeneti rendelkezésekből és a sarkalatos törvényekből álló csomagról.
A határozatban azt kérik, hogy az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ajánlásainak végrehajtását, megállapításairól pedig készítsen jelentést.
Hosszan sorolják indokaikat
Az állásfoglalásban a beterjesztők A-tól R pontig indokolják aggodalmaikat. Ezek között szerepel, hogy „a magyar Országgyűlés több visszamenőleges hatályú törvényt is elfogadott, megsértve ezzel az európai jog egyik alapelvét, nevezetesen azt, hogy nem lehet visszamenőleges hatályú törvényeket elfogadni", „az új alkotmány rendelkezései jelentősen megnyirbálták a magyar Alkotmánybíróságnak a költségvetéssel kapcsolatos törvények felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét".
A Bruxinfo úgy tudja, hogy a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal közvetlenül a 7-es cikk első paragrafusa szerinti eljárás megindítását javasolta volna Magyarország ellen, de a szocialisták ezt nem szavazták volna meg. A határozatban így csak annyiban utalnak a 7-es cikkre, hogy az EP utasítja az Elnökök Értekezletét (az EP házbizottságát), hogy az említett jelentés alapján mérlegelje, szükség van-e többek között a 7. cikkely 1. bekezdése alapján intézkedések bevezetésére.
A második legnagyobb EP-frakció szerint meg kell várni, hogy a magyar kormány mit reagál a Bizottság kifogásaira, amelynek február 17-e volt a határideje. Hannes Swoboda, a szocialisták frakcióvezetője pénteken azt mondta, hogy budapesti személyes látogatása sem oszlatta el az aggályait, ha pedig „az Orbán-kormány nem reagál kellőképpen az uniós aggodalmakra, akkor a szocialisták sem fognak habozni a 7-es cikket illetően." Ugyanakkor azt is jelezte, hogy a 7-es cikk szerinti eljárás megindítását utolsó lehetséges lépésnek tartják, és csak azt a szakaszát tartják elképzelhetőnek, amely nem a szankciókra, hanem az ellenőrzésre vonatkozik, írja a Bruxinfo.
A másik két javaslat nem ment át
Külön határozati javaslatokat adtak be a néppártiak és a konzervatívok, ezek azonban nem kaptak többséget az EP-ben. Az Európai Néppárt indítványát Szájer József és az Európai Néppártban ülő frakciótársai jegyezték. A szöveg szerint az EP „visszautasítja a Magyarország elleni megalapozatlan támadásokat", illetve hangsúlyozza, hogy a tagállamok alkotmányának létrehozása a szuverenitásuk része.
Külön határozat-tervezetet adott be a jobbközép, enyhén euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója. A képviselők azt indítványozták, az EP szólítsa fel Budapestet, hogy a helyzet megoldása – vagyis az Alaptörvénnyel kapcsolatos bizottsági aggodalmak tisztázása – érdekében szorosan működjön együtt az Európai Bizottsággal, „és ha szükséges, módosítsa az érintett jogszabályokat". Azt is sürgették, hogy az EB és az EP elemzései tényszerűek és tárgyilagosak legyenek.
Péntekig kell válaszolni
Az Európai Bizottság még január 17-én jelentette be, hogy három, hetek óta vizsgált magyar törvény – a jegybanktörvény, az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetése és a bírák korai nyugdíjazása – ügyében is kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen. Az Európai Bizottság szokatlanul szigorú volt, mert a szokásos két hónap helyett csak egy hónapnyi időt adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljon, mit kíván tenni a vitatott törvényekkel.
Ezek rendezése azért is fontos, mert addig nem indulhat meg a tárgyalás az IMF/EU-hitelcsomagról. Martonyi János külügyminiszter egy hete arról beszélt, abban bízik, hogy az EB pozitívan fogadja a választ, és az eljárás lezárása után az IMF/EU tárgyalások legkésőbb március elején elkezdődhetnek.
Orbán Viktor csütörtökön jelentette be, hogy elkészült az Európai Bizottság kifogásaira adott válasz, amelyet a február 17-i, pénteki határidőig elküldenek. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes korábban jelezte, hogy a három problémás törvény közül kettő esetében engedni fogunk. A jegybanktörvény és az adatvédelmi ombudsman esetében várható Magyarország rugalmassága, míg a bírók korai nyugdíjazása miatt a kormány kész akár az európai bíróságig is elmenni.
A kormány szerint politikai játszma része
Ebbe a döntésbe már nem tudott volna beleszólni, ha a magyar kormány felgyorsítja az uniónak küldendő válaszokról szóló tárgyalást. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta az Indexnek, hogy az Európai Parlament csütörtöki Strasbourgban meghozott döntése olyan politikai játszma része, amit a kormány szakmai döntései nem befolyásoltak volna, ezért nem is lett volna értelme előrehozott kormányüléssel elébe menni a plénum történéseinek.
Rétvári szerint a Magyarországot újabb uniós vizsgálatok elé állító szocialista, liberális és zöld frakcióik közös indítványra adható politikai választ az Európai Néppárt adta meg a Magyarország elleni „megalapozatlan támadásokat" visszautasító indítványával. Rétvári az MTI-nek azt is mondta, hogy „nem az egész Európai Parlament, hanem csak egy szűk többség ítélte el Magyarországot, a néppárti és konzervatív képviselők kiálltak Magyarország mellett."
Az előző héten bizottsági meghallgatáson járt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes akkor sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy „nem olyan nagy tragédia", ha az EP következő heti plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, „ettől még nem kell szívinfarktust kapni".
Deutsch a szocialistáknak üzent
„Soha nagyobb boldogsága ne legyen Mesterházynak, Tabajdinak, Göncz Kingának mint, hogy az európai kommunistákkal, zöldekkel és liberálisokkal karöltve minden ok nélkül elítéltették a saját hazájukat az Európai Parlamentben!" – írta Deutsch Tamás a csütörtöki szavazás után a Facebookon.
Az Európai Néppárt magyar képviselőcsoportja által kiadott nyilatkozat szerint a koncepciós pereket idézi, hogy az állásfoglalást annak ellenére hozták meg, hogy a Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak. Szerintük a határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz.
Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője a szavazás után azt mondta, hogy sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat sem, amely elítélné Magyarországot. A kritika az Orbán-kormánynak szól, de az nem egyenlő Magyarországgal, mondta a politikus, aki Göncz Kingával, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnökével együtt az állásfoglalás-tervezet társszerzői közé tartozott.
Gyürk András, a Fidesz EP-delegációjának vezetője szerdán Mesterházy Attilának írt levelében arra kérte az MSZP elnökét, hogy szólítsa fel Göncz Kingát és Tabajdi Csabát, ne támogassák a hetedik cikkelyről is rendelkező határozatot. Azt kérte, hogy a képviselők tettekben is bizonyítsák, hogy a nemzeti érdekekért dolgoznak. Tabajdi válaszában azt írta, hogy a benyújtott állásfoglalási indítvány semmilyen módon nem ítéli el Magyarországot, de bírálja az Orbán-kormány politikáját. Egyben azt írta, hogy képviselőik Európában a nemzeti érdekekért, Magyarországon az európai értékekért dolgoznak.
