Halálos fenyegetéseket, gyalázkodó emaileket kapott Budapestre utazása előtt Kim Lane Scheppele, aki kormánykritikus véleményével vált ismertté idehaza. Erről a hvg.hu-nak adott interjújában mesélt a Princeton egyetem alkotmányjogásza, aki szerint az itt tapasztaltak sokban a Kádár-korszak Magyarországára emlékeztetik, amikor „illett tudni, hol a határ”. Ugyanakkor örül, hogy kormányzati szereplőkkel is találkozhatott.
A Napi Gazdaság szerint Hódmezővásárhely "tőzsdézett" a kötvénypénzzel. A külföldi bankok célja Lázár János szerint ugyanakkor az, hogy kikényszerítsék az állami konszolidációt - nyilatkozta a polgármester a Magyar Hírlapnak.
Hódmezővásárhely csütörtöki testületi ülésén foglalkozik az Erste Bank válaszával, amelyet Lázár János december végi levelére adott; a polgármester azt kívánta elérni, hogy a bank osztozzon az önkormányzattal a svájci frank árfolyamának meglódulásából következő (kötvény)veszteségén - írja a Napi Gazdaság csütörtöki számában.
Azokban az években, amikor a város nyert a pénzeken, fel sem merült a "terhek megosztása". Maga Lázár János "büszkélkedett" 2007 augusztusában, hogy az egy évvel korábban kibocsátott kötvényből származó pénzt befektették, amiből a kamat- és árfolyamkülönbségen több mint egymilliárd forint bevétele származott a városnak - írja a lap.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009-es jelentése szerint a város közgyűlése 2007 júliusában egyszeri alkalomra szóló, majd novemberben folyamatos megbízást adott a polgármesternek, hogy származékos devizaműveleteket végezzen a kötvénykibocsátásból még rendelkezésre álló összeggel.
Az ÁSZ kimutatása szerint a városnak a származékos ügyleteken, a devizanemek átváltásából származó árfolyamnyereségen és opciós díjbevétel címen 2007-2008-ban további, összesen 1,611 milliárd forint bevétele származott. Időközben - 2008 őszén - azonban beütött a pénzügyi válság, ami miatt az utolsó két év nyereségével arányos vesztesége keletkezett a településnek.
A Demokrata szerkesztősége arra vállalkozott, hogy ők megoltalmazzák Schmitt Pált a plágiumvád ellen, és akinek ilyen barátai vannak, annak ellenségekre nincs szüksége. A lap arra alapozza a védelmet, hogy Schmitt és Georgiev ugyanúgy a NOB jegyzőkönyveiből dolgoztak, vagyis nincs abban semmi meglepő, ha 180 oldal szóról szóra megegyezik a munkájukban. Hivatkoznak ezenkívül arra, hogy a dolgozatot már egyszer elbírálták, és ha akkor elfogadták, akkor utólagos kapirgálásnak nincs helye. Sajnos arra már nem futotta a tényfeltárásból, hogy a Klaus Heinemanntól csent 17 oldalt is megmagyarázzák, de a Demokrata olvasótáborát ismerve erre amúgy sincs szükség.
Felvet azonban Hernádi Zsuzsa cikke egy új, eddig nem tárgyalt szempontot: azzal gyanúsítja meg a Hvg.hu-t, hogy betörtek Schmitt irodájába és onnan lopták el a disszertációját. "Schmitt Pál dolgozatából összesen két példány létezett. A Demokrata úgy tudja, az egyik Schmitt Pál brüsszeli irodájából tűnt el, még EP-képviselő korában. A másik a Testnevelési Egyetem könyvtárának raktárában volt... A Demokrata azon véleményének ad hangot, hogy nem Schmitt Pál húsz éve írt, szakmailag, jogilag és morálisan is vitathatatlan dolgozatát kellene vizsgálgatni, hanem a hvg.hu és a többi internetes portál eljárását. (...) A jelek szerint ugyanis valaki valóban lopott. És nem az elnök volt az." A cikk címe egyébként az, hogy "Tarts ki, Elnök úr!".
A metróban dolgozók politikai elkötelezettségét is figyelnie kell a BKV-nak – a tűzesetek elkerülése érdekében. Erről határoztak ősszel a városházi, a BKV-s és a tűzoltó notabilitások az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. A Bakondi György kézjegyével ellátott emlékeztető a narancs.hu birtokába került. Az érintettek szerint komoly tévedés történt.
Az utóbbi időkben keletkezett metrótüzek tapasztalatait foglalták össze egy október 4-i - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon megtartott - összejövetelen. A narancs.hu megszerezte az itt készített emlékeztetőt. A házigazda Bakondi György altábornagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója volt, megjelent György István főpolgármester-helyettes, Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója, valamint felsőbb beosztású tűzoltók, BKV-s műszaki vezetők.
Az egyeztetésen megállapították: a három metróvonal közül a legtöbb tűzeset a 3-as metrón következett be, legfőképpen az alagutakban és szerelvényeken. Az alagutakban az állomásokhoz közeli szakaszokon sín környéki zsír-szösz izzások történtek, míg a szerelvényi tüzek a fékekhez, erős áramú berendezésekhez köthetők.
A műszaki ügyeletesek, az állomások diszpécsereinek felkészültségére szintén kitértek a megbeszélésen, de megemlítették az „állomások kialakítását, adottságát ismerő személyeket” is, akik az ott elhelyezett műszaki eszközök kezelését készség szinten ismerik. Bár nem nevezik meg őket, de a meghatározás alapján ilyenek a biztosítóberendezések kezelői, az áramellátásban dolgozók, karbantartók, pályafenntartók, illetve gépészeti munkatársak. Aztán levonják a következtetést. „Rendelkeznie kell a BKV-nak egy olyan eljárási renddel, amely meghatározza a fentebb említett beosztásokban dolgozók feladatait, felkészültségük ellenőrzésének megvalósítását, mentális, pszichikai állapotuk nyomon követését, munkájukat befolyásoló politikai elkötelezettségük figyelését.” (sic!)
Januártól megszűnt a rokkantsági nyugdíj, így az egykori rokkantnyugdíjasok elvileg nem vehetik igénybe a korábbi utazási kedvezményeket. Az olcsóbb utazásra jogosító igazolványok, szelvények több szolgáltatónál azonban még március végéig érvényesek.
Megvan az eredménye a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nyílt tenderének, amit még tavaly közvélemény-kutatási, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási és tanulmánykészítési, valamint kommunikációs feladatokra írt ki - írja a Kreatív Online.
A döntés értelmében az egyedüli ajánlattevőként induló konzorcium kapta a megbízást: a Századvég Alapítvány a Strategopolis Stratégiai Elemző és Kommunikációs Tanácsadóval, valamint a Századvég Gazdaságkutatóval kiegészülve havi nettó 29,61 millió forint értékű szerződést kötött. A minisztérium honlapján közzétett megállapodás szerint a felek 2014. december 31-ig dolgoznak együtt, ami a három év alatt egymilliárd forint értékű megbízást jelent.
A kormányszóvivőként dolgozó Giró-Szász András a 2010 tavaszán alakult Századvég Gazdaságkutató tulajdonosa, a Századvég Alapítvány ügyvezető igazgatója volt. Csakúgy, mint a Strategopolisnak, amelynek 2006 áprilisi megalakulásától egészen 2011. szeptember 30-ig volt tulajdonos-ügyvezetője.
Nem ez volt az első állami megbízás, amelyet a kormányszóvivő egykori cégei kaptak meg. Április végén a Századvég Gazdaságkutató nyerte meg hét pályázó közül a „távhő-ármegállapítási módszertan kialakítása” című pályázatot, amit a Magyar Energia Hivatal írt ki. Egy hónappal korábban szintén ez a társaság hirdetmény nélküli tárgyalásos egyszerű közbeszerzési eljárás eredményeként kapott megrendelést hat, egyenként legalább 30 oldalas gazdaságpolitikai elemzésre, nettó 24,3 millió forintért a Fidesz parlamenti frakciójától.
Coki a békemenetnek
Orbán most már azt mondja, hogy az uniós stabilitási program nagyon jó nekünk, és segít, hogy az év második felére növekedési pályára állhat a magyar gazdaság. Legutóbb még a parlament elé akarta vinni a szerződést, de most már a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy csatlakozunk.
Gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg az Európai Unióban, és ennek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése, a munkahelyteremtés - állapította meg Orbán Viktor miniszterelnök hétfő este Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek értekezletét követő sajtótájékoztatóján.
Az állam- és kormányfők - a kiadott közlemény tanúsága szerint - számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenthetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek.
Orbán értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat.
A miniszterelnök megjegyezte: az unió gazdaságpolitikai irányváltása már érzékelhető volt annak nyomán is, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank új elnöke elődjétől eltérő monetáris politikát folytat, olyat, ami segíthet a nehézségekkel küzdő Olaszországnak és Spanyolországnak.
Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a jelentős költségvetési fegyelmet megkövetelő új pénzügyi uniós szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást.
A szerződést elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.
Az Orbán által említett, magyar szempontból kiemelkedően fontos, a mérleg nyelvét a csatlakozás felé billentő kitételek egyike, hogy a szerződés jogi következményei a szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. A másik, hogy a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra. A csomag négy hasznos elemét az új szerződés tartalmazza, az ötödiket, az adóharmonizációt azonban - ami Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna - nem.
A magyar kormányfő kitért emellett arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Ezek a találkozók tehát - ha a britek és a csehek távol maradása véglegessé válik - 25-ös körben zajlanak majd. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.
Ezekben a napokban jutnak hozzá a munkavállalók a 2012-es adószabályok szerint kiszámított fizetésükhöz.
Sokan nem lesznek boldogok attól, amit a „borítékban” találnak: mint azt Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adópartnere elmondta, az adójóváírás megszűnése miatt az adóváltozások elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan.
A nem kellően végig gondolt adómódosítás eredményeként úgy nőtt idén jelentősen az alacsony jövedelműek terhe, hogy korábban a magasabb jövedelműeknél csökkent érdemben a terhelés.
A kormány egyetlen újítása sem jött be igazán a piacnak az adórendszer átalakításával kapcsolatban − sommázható az IMF Magyarországról szóló jelentésének ide vonatkozó passzusa. Összességében az ország a régióhoz képest eltérő megoldásaival erős lemaradást produkált mind növekedési potenciálban, mind versenyképességben. Ebben része volt az áfaemelésnek, a válságadóknak és az egykulcsos szja-rendszernek egyaránt. A gond nem elsősorban az egykulcsos szja-rendszer, jóllehet a Valutaalap szerint sem kellően végiggondolt az átalakítás, írja a Napi.
A jegybanki függetlenség biztosítása és a bíróságok normális működésének garantálása az előfeltétele az EU/IMF-tárgyalásoknak - közölte Andor László az InfoRádió Aréna című műsorában. Az uniós biztos szerint a kifogásolt jogszabályok tényleges módosítását fogadja majd el Olli Rehn, addig hivatalos formában nem fog megkezdődni a tárgyalás.
Nincsenek hivatalos előfeltételei a tárgyalások megkezdésének az IMF-fel - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő pénteken a köztévé reggeli műsorában. Andor László, az Európai Bizottság szociális biztosa az InfoRádió Aréna című műsorában ezt cáfolta. (Azt az EU és az IMF is egyértelművé tette, hogy Magyarország ügyében szorosan együttműködnek, részben a kéréseik is hasonlóak - mint a jegybanki függetlenség biztosítása.)
Az Európai Unió részéről volt és van feltétele a tárgyalásoknak, ezt Olli Rehn szerdán megerősítette - közölte Andor László, aki úgy tudja, a pénzügyi biztos Fellegi Tamás tárca nélküli miniszternek is jelezte, hogy mik az előfeltételek. Ide tartozik a jegybanki függetlenség garantálása és a bíróságok normális működésének biztosítása - tette hozzá.
Az Orbán-kormány demokratikus ellenzékét ültetné tárgyalóasztalhoz a Magyar Szolidaritás Mozgalom. A tervezett kerekasztal-tárgyalások reményeik szerint elvezethetnének akár addig is, hogy a következő választáson az egyéni körzetek mindegyikében közös jelölteket indíthatnak, mert ellenkező esetben esélyük sem lehet a Fidesz legyőzésére.
Ez valóban így van, mert az összesen 199 mandátum közül 106 sorsa az egyéni választókerületekben dől el, és mindössze 93 képviselői helyet osztanak ki az országos listákról. Ami azt jelenti, hogy az egyéni körzetek aránya az eddigi 46-ról 53 százalékra nő. Vagyis: annak a politikai erőnek, amely nyerni akar, ezek közül minél többet el kell vinnie. S miután egyetlen forduló lesz, nincs majd lehetőség arra sem, hogy a pártok az első kör eredményeinek ismeretében alkalmi koalíciót kössenek.
A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos olyan törvényt hozott, amelyek a közbeszédben „lexekként" híresültek el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy épp ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni. A következőkben azokat a jogszabályokat szedtük össze (kronológiai sorrendben), ahol ez a leginkább tetten érhető:
Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésére, aki megveszi Orbán Viktor fogorvosának ágazatfejlesztési programját.
Sok fogorvos eltátotta a száját a most megnyíló uniós pályázat láttán. A meglepetést nem az okozta, hogy vállalkozásaik az Új Széchenyi-terv keretében összesen 4,5 milliárd forint támogatást nyerhetnek el, zömmel eszközvásárlásra és piacfejlesztésre, hanem az, hogy a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szokatlan feltételt agyalt ki: csak az pályázhat, aki részt vesz a „fogászati turizmus területén innovációs hálózatot létrehozó Magyar Fogászati Turizmus Programban”.
Első pillantásra nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen a program – szögezi le a részvétel feltételeit soroló felhívás – a magyar kormány és az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) között létrejött megállapodás alapján indult. A támogatást pedig maga a kormányfő ígérte meg a fogorvosoknak tavaly április végén a Herceghalmon megrendezett első fogászatiturizmus-fejlesztési konferencián. A költségvetés tartalékából néhány nap múlva meg is érkezett egymilliárd forint a fejlesztési minisztérium turisztikai célelőirányzata számlájára. Csakhogy rögvest kiderült, hogy a fogturizmus fejlesztésére frissen létrejött cégcsoport társtulajdonosa az Orbán család fogorvosa, Bátorfi Béla (HVG, 2011. május 14.). A felzúdulás miatt az egymilliárd parkolópályára, majd kerülőútra került; a kormányzat úgy igyekezett a magáncégnek szánt támogatást szalonképessé tenni, hogy az összeget az NFÜ-höz utalta át.
"Képtelenség!" - mondta az egykulcsos adórendszer megváltoztatásáról Orbán Viktor az elmúlt napok egyik kormányülésén a Magyar Nemzet információi szerint. A miniszterelnök szerint azért sem kerülhet sor az egykulcsos adó módosítására, mert az EU több tagállamában is hasonló rendszer működik.
A lapnak tegnap Kósa Lajos is hasonlóan nyilatkozott, aki szerint 99,9 százalék, hogy marad az egykulcsos adó, ennek megváltoztatására csak akkor kerülhetne sor, "ha az ég egybeérne a földdel".
Mint ismeretes, múlt hét szerdán a Bloomberg hírügynökség név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az IMF a tárgyalásokon felvetheti az egykulcsos adó módosítását is. Akkor a kormány még más jelzéseket adott: Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pénteken kijelentette, hogy ha ezt kérik, tárgyalunk róla.
Az egykulcsos adórendszer kapcsán az egyik fő kritika az, hogy bevezetése miatt 400 milliárd forinttal lett kevesebb a költségvetés bevétele, amit a tervekkel ellentétben nem ellensúlyozott a fogyasztás bővülése, így nem növekedtek a tervezett mértékben a fogyasztási adókból, az áfából és a jövedéki adókból származó bevételek.
Emellett az IMF szerdai országjelentésében azt is kifogásolta, hogy az adórendszert érintő kérdések bekerültek a kétharmados pénzügyi stabilitási törvénybe, így a kormány lényegében bebetonozta az egykulcsos adót.
Christoph Rosenberg, az IMF magyar tárgyalódelegációjának vezetője csütörtökön az egykulcsos adó bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy annak konkrét magyar változata és az egyes hozzá kapcsolódó rendelkezések az "optimálisnál kedvezőtlenebb gazdasági eredményeket hoztak, növelték bürokráciát, és túlságosan nagy terhet jelentettek a leginkább veszélyeztetettek számára".
Január 18-ig ki kell rúgni 6700 közalkalmazottat.
A MÁK-nál- és valószínűleg máshol is- kiment egy mail január 17-én délután fél négykor, hogy délután négy előtt senki nem mehet haza.
Aztán jött egy másik, hogy fél ötig mindenki maradjon. Aztán egy másik, hogy ötig senki sehova. Aztán fél hatkor kaptak egy mailt a főnökök, hogy este hatig ezt, meg ezt az ember ki kell rúgni.
Úgy szabták meg ezt a 6700-as számot, hogy ne érje el a csoportos létszámleépítés 10%-os határát
Orbán feladta a pénzügyi szabadságot, és kész engedni az Európai Uniónak a vitatott belpolitikai ügyekben – írta meg az Economist volt kommunista közép- és kelet-európia országokkal foglalkozó szerkesztőségi blogja.
Mint ahogy azt egy nappal korábban a Wall Street Journal megírta, az Economist szintén kiemeli, hogy a magyar kormánynak nem igazán volt már választása, mint engedni az Európai Uniónak, ha hitelt szeretne felvenni az IMF-től.
Orbánnak együtt kell működnie az EU-val, és meg kell változtatnia a vitatott törvényeket, hogy az Unió visszavonja az országgal szembeni kötelezettségszegési eljárást. Mivel pártja kétharmados többséget élvez a parlamentben, így semmilyen korlátja nem lesz az intézkedésnek – írja a blog.
Azt is említik, hogy Orbán visszakozásának hatására az euróárfolyam hónapok óta először 300 forint alá süllyedt.
A blogban arról is írtak, hogy múlt hétvégén százezres tömeg áltt ki a kormány mellett (a Belügyminisztérium szerint 400 ezren), ami a legnagyobb civil tömegtüntetés volt a rendszerváltás óta, így Orbán továbbra is élvezheti egy széles réteg támogatását.
Ezzel azonban még nincsenek rendezve a dolgok, ugyanis az IMF a hitelnyújtásért cserébe még a jelenlegi egykulcsos adó átalakítását is kérheti – olvasható az írásban.
A bejegyzés a Klubrádió ügyére is kitért, amiről megjegyezte, hogy bár az IMF-fel való megállapodást érdemben nem befolyásolja, mégis rossz fényt vethet a magyar kormányra.
Egy tavaly elfogadott jogszabály értelmében április 1-től megszűnik a 3750 forintos kedvezményes bérlet a rokkantnyugdíjasok számára, attól az időponttól kezdve meg kell venniük a 9800 forintos rendes bérletet, ha utazni akarnak. A mintegy százezer nyugdíjas bérlettel közlekedő utas felét érinti a változás. Az öregségi nyugdíjasoknak megmarad a kedvezmény. A BKV-s dolgozók családtagjaitól is elveszik várhatóan az éves ingyenbérletet.
Az Országgyűlés tavaly elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényt, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényt, amely további ellátásokat alakít át. A jelenleg érvényes szabályozás alapján a nem öregségi nyugdíjasoknak (az öregségi nyugdíjba beleértve a saját jogú öregségi nyugdíjjal azonos elbírálás alá eső ellátásokat és a hozzátartozói nyugellátásokat is) március 31-én lejár a nyugdíjas bérletre jogosító "nyugdíjasok utazási utalványa". Az utalvány hiányában a BKV Zrt. törvényesen már nem állíthatja ki nekik a nyugdíjas bérletigazolványt, és nem fogadhatja el e nélkül a nyugdíjas bérletszelvényt, áll a BKV közleményében.
Súlyosságában egyedülálló a jegybank függetlenségét érintő ügy, gazdasági és pénzügyi területen ugyanis mindössze öt alkalommal indított hivatalból kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság 2004 óta, derül ki a Policy Solutions elemzéséből.
A politikai elemző intézet szerint önmagában az nem számít rendkívülinek, hogy eljárások indultak Magyarország ellen. Az európai kötelezettségszegési eljárások vizsgálatának fényében azonban egyértelművé válik, hogy miért követi a jegybanktörvényt felfokozott hangulat Európában.
A gazdasági és pénzügyi kategóriába sorolható jogsértések – ilyen a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének megsértése miatt induló eljárás – igen ritkának számítanak, 2004 óta hivatalból mindössze öt alkalommal indított eljárást ilyen témában az Európai Bizottság.
Az új tagországok közül eddig csupán Lengyelország és most Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás gazdasági és pénzügyi területen. A Magyarország ellen a jegybanki függetlenség megsértése miatt január közepén indított kötelezettségszegési eljárás fajsúlyát tekintve nem említhető egy lapon a zömében privatizációs kihágásokat, gazdasági korlátozásokat, hátrányos megkülönböztetéseket megvalósító más országbeli jogsértésekkel.
Az uniós alapszerződés 130. cikkét sértő magyar esethez hasonlóan súlyos szabályszegést gazdasági és pénzügyi területen egyetlen más tagállam sem követett el a vizsgált időszakban, 2004 után.
Az elemzés kiemeli, hogy az Európai Bizottság által elindított ügyek túlnyomó többsége nem jut el a bírósági szakaszig. Az elmúlt években a kötelezettségszegési eljárások mindössze nyolc százaléka került az Európai Unió Bírósága elé, nagyrészt azért, mert a tagállamok még a bírósági döntés előtt módosítják az uniós jogba ütköző törvényeiket.
Magyarország ellen a 462 regisztrált jogsértésből mindössze kilenc esetben nyújtott be keresetet az Európai Bizottság, ami a hazánkkal szemben kezdeményezett összes hivatalos bizottsági lépés két százaléka. A kilenc magyar bírósági ügyből öt még azelőtt lezárult, hogy a Bíróság ítéletet hozott volna, mert időközben hazánk módosított a vitatott jogszabályokon, így a Bizottság megszüntette a keresetét. Egy esetben a magyar félnek, egy másikban pedig az Európai Bizottságnak adott igazat a Bíróság, két ügy pedig jelenleg is folyamatban van. Azaz volt már arra precedens, hogy Magyarországot elítélte a Bíróság, de arra is, hogy hazánknak adott igazat.
Az Európai Bizottság 2004 és 2010 között összesen 16 ezer jogsértési esetet regisztrált. A régi tagállamok jóval többször kerültek összetűzésbe a közösségi joggal, mint a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok, nem igazolható tehát, hogy az új tagállamok számára nagyobb kihívást jelentene az Európai Unió jogszabályaihoz való alkalmazkodás.
Magyarország az eddigi évek alapján a teljes uniós lista 17. helyén áll 462 jogsértési üggyel, az új tagállamok között pedig az ötödik pozíciót foglalja el, regionális összehasonlításban tehát a középmezőnybe tartozik.
Cégvezetők szerint a cafeteria-rendszer átalakítása nyomán várhatóan sokkal kevesebb vállalkozás ad béren kívüli juttatást alkalmazottaiknak. Ezzel együtt a vállalkozások többsége továbbra is beépíti azokat a juttatási rendszerébe. Az elmúlt években már megszokott étkezési, valamint közlekedési hozzájárulás mellett a gyakorlatban idén debütáló SZÉP-kártya jelenleg a harmadik leggyakrabban juttatandó cafeteria elem a kkv-k körében.
Az idén életbe lépő cafeteriaszabályozások érzékenyen érintik a vállalkozások által nyújtott béren kívüli juttatásokat, mivel mintegy 10 százalékponttal, 53 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a jelenleg alkalmazható béren kívüli juttatások valamelyik formáját nyújtani kívánják dolgozóiknak – derül ki a K&H Bank 700 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves kutatásából. Ez az elmúlt évek gyakorlata szempontjából az eddigi legalacsonyabb érték.
Az étkezési hozzájárulás továbbra is a leggyakrabban juttatandó cafeteria elem, a vállalkozások 36 százaléka számol vele. A közlekedési hozzájárulást, mint a második leggyakrabban alkalmazni kívánt béren kívüli juttatást, a kkv-k negyede tervezi nyújtani dolgozóinak idén
A fejlesztési és gyártási támogatások és a filmszemle indulása is azt mutatja, hogy újraéled a magyar filmpiac, derül ki az Andrew G. Vajnát interjúvoló amerikai Screen Daily szaklap optimista cikkéből. Kérdés, hogy kik éledhetnek újra: a 11 támogatott tervből 4-nek a forgatókönyvírója is az állami finanszírozó szervezet munkatársa, miközben az állítólag megmentett producerek továbbra is tartoznak, sőt az eddigi filmjeik jogait is elveszíthetik.
A januárban kormánybiztosnak kinevezett Vajna a Screen Daily szerint 2012-re 6-10 magyar játékfilm gyártását tervezi, de 2012 januárig csak három film gyártási támogatását ítélték meg a fejlesztések mellett. Vajna eddig is derűlátó volt, ami a Filmalap terveit érinti: 4-8 film gyártását ígérték be 2011-re is, amire meg is volt a keret, de valójában tavaly csak egyét ítélték meg, azt is csak decemberben. Kérdés lehet persze, hogy mi lesz a tavalyról megmaradt támogatási kerettel.
"Három hónap alatt nem készül el egy film, és 2011-ben szeptember végén írta ki a Filmalap az első pályázatát - magyarázta az okokat Havas Ágnes, a Filmalap igazgatója. -2012 február végén kezdődik az első Filmalap által is támogatott film, A nagy füzet forgatása és idén elindulhat a Liza, a rókatündér és a Zero forgatása is." A beígért 6-10 film viszont csak akkor lehet kész idén, ha az eddiginél gyorsabb tempóban helyezi ki a pénzt az alap.
Március végén megszűnik azoknak az igazgatóknak a megbízatása, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezetik. Helyükre szűk határidővel új pályázatot írnak ki, amelyeken a mostani vezetők is indulhatnak. A Pedagógusok Szakszervezete szerint csak fokozza a káoszt, hogy a tanév közepén, a felvételik és az érettségik előkészítésekor váltanak vezetőt az iskolákban.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében van olyan iskolaigazgató, aki decemberben vette át öt évre szóló kinevezését. Március 31-ével megszűnik megbízatása és újra pályáznia kell. Több olyan igazgató is van, akik tavaly szeptembertől neveztek ki, nekik is újra kell indulni a helyért. Hozzájuk hasonlóan összesen 210 iskolaigazgató megbízatása szűnik meg márciustól. Ők vezetik azokat az eddig megyei fenntartású gimnáziumokat, szakközépiskolákat és szakiskolákat, amelyek most átkerülnek az államhoz.
Most zajlik az iskolák átadás-átvétele, amely komoly terhet ró az iskola gazdasági vezetésére. Jelentős adminisztrációval jár az előkészület a felvételikre, az érettségikre vagy a szakmai vizsgákra, nagyon nem szerencsés, ha ilyenkor még a vezetői megbízatások is megszűnnek, ez komoly zavarokat okozhat az iskolák működésében, mondta az Indexnek Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A szakszervezet január 3-án megkereste Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztert, hogy vonja vissza a pályázatokat és egyeztessenek a kérdésről. Erre a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvény is lehetőséget adna. Szerepel ugyanis benne, hogy a miniszter dönthet úgy, hogy szeptemberre halasztja a pályáztatást. Megkeresésükre máig nem kaptak választ a minisztériumtól. Január 20-án a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács ülésén Gloviczky Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár már arról tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy ki is írták a vezetői pályázatokat, amelyeket 30 napon belül kell benyújtani.
"A miniszter az új rendszer tisztasága érdekében úgy döntött, hogy a kormányhivatalok egységesen kiírják az intézményvezetői pályázatokat. Döntésével éppen azokat, a többnyire politikai indíttatású támadásokat kívánta elkerülni, amelyek azt sugallják, hogy egy-egy intézményvezető megbízásának meghosszabbítása vagy visszavonása mögött a szakmai szempontokon kívül bármiféle megkérdőjelezhető szándék áll" – indokolta a döntést Glovicky Zoltán közoktatási helyettes államtitkár az Indexnek.
Az oktatási intézményekben egyébként vezetőváltásra csak a szorgalmi időn belül van lehetőség, túl sok lehetőség ezért nem adódott. A Nefmi illetékese szerint a józan ész alapján is érdemesebb a fenntartóváltással egy ütemben végrehajtani az átalakulást. Gloviczky úgy látja, az érettségivel és a felvételivel járó feladatok az előző évhez képest nem változtak, végrehajtásuk rutinszerűen zajlik az iskolákban, a pályáztatás ezért nem okoz majd kaotikus állapotokat az iskolákban.
Az iskolaigazgatók kinevezéséről eddig a képviselőtestületek vagy a megyei közgyűlések döntöttek, de most megváltozik az eljárás. A pályázatokat mostantól a kormányhivatalok bírálják el, de úgy tudjuk, kikérik a tantestület, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményét is. Az igazgató személyére a kormányhivatal tesz majd javaslatot, amelyet az intézményvezetőket kinevező miniszternek jogában áll mérlegelni, elfogadni, vagy elutasítani.
A magyar médiatörvény jobban korlátozza a médiát és ezáltal a szabad sajtó működését jelenleg, mint bármely más médiaszabályozás az Európai Unióban - jelentette ki az EB által az európai média helyzetének elemzésére felkért szakértői csoport vezetője, Vaira Vike-Freiberga.
Különösen nagy hatalom és aránytalanul sok döntési jogkör összpontosul a NMHH kezében, amely aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot - közölte az európai médiapluralizmust vizsgáló magas szintű munkacsoportjának vezetője, Vaira Vike-Freiberga.
A volt lett államfő, aki az EB által felkért szakértői csoportot vezeti, szerda délutáni sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a sajtószabadság mellett a médiaszabályozók és a médiavállalatok szempontjait is beemelve igyekeznek ajánlásokat megfogalmazni év végéig.
A magyar médiaügyek körüli sajtóérdeklődés nyomán hazánk, a franciák és az olaszok - mint problémásnak tűnő országok - szabályozását és médiajogát vették górcső alá. Ezek alapján arra jutottak, hogy Magyarországon különösen nagy a médiahatóság kezében összpontosuló hatalom. A másik két vizsgált ország, Franciaország és Olaszország esetében a köztévé a francia elnök általi kinevezését, illetve az olasz kereskedelmi tévécsatornák tulajdonosi körének túlzott koncentrációját nevezte a legaggasztóbbnak
“Részletesen elemeztük a magyar kormány által megküldött dokumentumot, amely azzal érvel, hogy a magyar szabályozás egyes részletei külön-külön fellelhetőek az uniós tagállamok törvényeiben. Sajnos azonban több esetben arra jutottunk, hogy a szabályok összeollózása során kontextusukból kiragadva, azokat félreértelmezve vették át a magyar szabályozásban.” - magyarázta Vike-Freiberga.
Kemény kritikákat fogalmaz meg az IMF Magyarországról készített országjelentése. A dokumentum szerint nem csak a rossz külső körülmények, hanem kormányzati hibák sora is kellett az ország körüli problémák kialakulásához. Külön kiemelik a végtörlesztés és az ágazati különadók okozta károkat, kritizálják az adó- és munkaügyi szabályozás változásait. A jelentés szerint a kilátásaink nem túl jók, a növekedésünk lassabb, a hiányunk nagyobb lehet, mint amekkorát a kormány és Brüsszel vár.
Lassul a gazdasági növekedés, a kormányzati lépések piaci megítélése nagyon negatív – olvasható a Nemzetközi Valutaalap szerdán nyilvánosságra hozott országjelentésében. Az elemzés szerint 2008-2009-es válságot követő szerény, 1,3 százalékosra becsült fellendülés a németországi exportnak volt köszönhető, lényegében ez volt a növekedés motorja. Az idei kilátásokról megjegyzik, hogy nemcsak az eurózóna válsága hat negatívan a magyar gazdaságra, hanem a belpolitikai hibák is.
A Magyar Államkincstár az év elején bejelentette, hogy a kormány rendelkezéseinek megfelelően megalakult a kincstár informatikai rendszereit átvevő cég. A MÁK előre fel is mondott annak a háromszáz alkalmazottnak, akiket a Kincsinfóhoz tettek volna át az állományból. A cég azonban nem jött létre, mert nem sikerült bejegyeztetni a cégbíróságon. Az Államkincstár viszont mélyen hallgat a buktáról.
A Magyar Államkincstár a honlapján január 2-án sajtóközleményt adott ki arról, hogy megalakult a Kincsinfo Nkft. A bejelentés szerint a 2011. december 31-én kiadott kormányrendeletben foglaltak alapján a MÁK informatikai rendszerek üzemeltetésével, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatait a Kincsinfo Kincstári Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság.
A közlemény ma már A tartalom lejárt! figyelmeztetéssel, és csak webes kereséssel érhető el. A kincstári honlap keresőjében a "kincsinfo" keresőszóra megkapjuk ugyan, hogy volt ilyen közlemény, de ha arra rákattintunk, egy teljes más szöveget, a kincstári monitoring adatszolgáltatás rendjéről szóló tájékoztatót kapunk.
Hamarosan beköszönt a nemzeti együttműködés új szakasza, és „valóban változások következnek”. Legalábbis erről akarja meggyőzni a kormány az embereket két, együttesen több mint egymilliárdos PR-munkával. A Miniszterelnökség pályázata szerint brandépítéssel és több nemzeti konzultációval kell bemutatni, hogy a kormány összefüggő döntések sorozatával tudatosan építi az erős, jól működő, a nemzeti érdekeket képviselni és érvényesíteni képes Magyarországot.
Információink szerint az év első hónapjaiban két-három új nemzeti konzultációval akciózik majd a kormány és a miniszterelnök. A tervről Orbán Viktor egy tavaly év végi interjújában már említést tett, a Miniszterelnökség által kiírt két párhuzamos közbeszerzés pedig arról tanúskodik, hogy a kormányzat közbiztonsági és oktatási témában akar majd kommunikálni a választókkal. Legutóbb az alkotmányról tartott nemzeti konzultációt a Fidesz, tavaly tavasszal.
