Csak az kaphat a legújabb uniós támogatásból fogászata fejlesztésére, aki megveszi Orbán Viktor fogorvosának ágazatfejlesztési programját.
Sok fogorvos eltátotta a száját a most megnyíló uniós pályázat láttán. A meglepetést nem az okozta, hogy vállalkozásaik az Új Széchenyi-terv keretében összesen 4,5 milliárd forint támogatást nyerhetnek el, zömmel eszközvásárlásra és piacfejlesztésre, hanem az, hogy a kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) szokatlan feltételt agyalt ki: csak az pályázhat, aki részt vesz a „fogászati turizmus területén innovációs hálózatot létrehozó Magyar Fogászati Turizmus Programban”.
Első pillantásra nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen a program – szögezi le a részvétel feltételeit soroló felhívás – a magyar kormány és az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) között létrejött megállapodás alapján indult. A támogatást pedig maga a kormányfő ígérte meg a fogorvosoknak tavaly április végén a Herceghalmon megrendezett első fogászatiturizmus-fejlesztési konferencián. A költségvetés tartalékából néhány nap múlva meg is érkezett egymilliárd forint a fejlesztési minisztérium turisztikai célelőirányzata számlájára. Csakhogy rögvest kiderült, hogy a fogturizmus fejlesztésére frissen létrejött cégcsoport társtulajdonosa az Orbán család fogorvosa, Bátorfi Béla (HVG, 2011. május 14.). A felzúdulás miatt az egymilliárd parkolópályára, majd kerülőútra került; a kormányzat úgy igyekezett a magáncégnek szánt támogatást szalonképessé tenni, hogy az összeget az NFÜ-höz utalta át.
A 3,5 milliárd forint uniós támogatással kiegészült keret terhére a napokban két pályázatot írtak ki, Innováció a fogászatban, illetve A magyarországi fogászati turizmus területén működő magyar fogászati vállalkozások versenyképességének javítása és hálózati innováció keretében megvalósuló összehangolt piacfejlesztéshez kapcsolódó támogatás címeken. Az előbbi megkerülhetetlen feltétele az OTI programjában való részvétel, az utóbbira pedig eleve csak az jelentkezhet, aki az előbbin sikerrel szerepelt. Nem elegendő tagként csatlakozni az OTI fejlesztési programjához, a pályázónak azt is vállalnia kell, hogy a „110502001T azonosító alatt műjegyzékbe vett” know-how-t a fogászati turizmus fejlesztésére megvásárolja és hasznosítja.
Aligha véletlen, hogy a know-how szerzőpárosa a fogászatiturizmus-fejlesztő cégcsoport két tulajdonosa, Bátorfi doktor és a vendéglátóiparból érkezett Szűcs László. Utóbbi az OTI elnök-vezérigazgatója. „A műjegyzékbe vett know-how mint szerzői joggal védett fejlesztési koncepció az a módszertan, aminek a neve: a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Program” – igyekezett a HVG kérdésére világossá tenni az OTI kommunikációs igazgatója, mit kapnak pénzükért a vásárlók. A szerzői jogokról szóló 1999. évi törvény szerint azonban védeni csak az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat lehet, de ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem tárgya annak. Vagyis a műjegyzékbe vett program száma hiába szerepel az Új Széchenyi-terv pályázatában, semmilyen szerzői jogi védettséget nem élvez – tudta meg a HVG. A szerzői jogokat védő Artisjus egyesület valóban a fentebb hivatkozott számmal látta el a náluk leadott zárt borítékot, ám „ez csupán annyit jelent, hogy időrendi igazolást adtunk ki a beérkezésről az ügyfél kérésére” – magyarázta Bakucz Erika ügyintéző.
A fejlesztési program önkéntes résztvevőjének lenni persze nem csupán dicsőség dolga – az OTI tájékoztatása szerint „közel” 350-en vannak –, fizetni is kell érte. Az éves tagdíj bruttó 2,7 millió forint, aki pedig egy összegben utalja át, az 2,3 millióból megússza. Az NFÜ azt is előírja, hogy a programban további két éven át részt kell venni. A fogturizmus-fejlesztési okosságot tartalmazó innovációs csomag, tagdíjjal együtt, 1,5–3,5 millió forint, a költségek egy részét a győztesek elszámolhatják. A többiek uniós támogatás nélkül, saját zsebükre maradhatnak tagok.
