A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos olyan törvényt hozott, amelyek a közbeszédben „lexekként" híresültek el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy épp ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni. A következőkben azokat a jogszabályokat szedtük össze (kronológiai sorrendben), ahol ez a leginkább tetten érhető:
1. A "lex Turul"
A Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés egyik első, szimbolikus intézkedése az volt, hogy oly módon módosítsák az önkormányzati közterületeken történő szobrok, műalkotások elhelyezésének engedélyezését Budapesten, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak csak a tulajdonában álló közterületen elhelyezendő műalkotáshoz kelljen hozzájárulnia. A kerületi önkormányzati közterületeken elegendő, ha a kerületi önkormányzat adja meg az engedélyt. Ez a látszólag értelmetlen, technikainak tűnő jogszabály egy nagy sajtóvihart kavart ügy végére tett pontot: a XII. kerületi, turul szoborral ellátott II. világháborús emlékműére. A törvénymódosítás is egyértelművé tette, hogy az eredeti szoborelhelyezés nem volt jogszerű, ugyanis a korábbi szabályok alapján minden fővárosi közterületi műalkotás kitételéhez a Fővárosi Önkormányzatnak kellett hozzájárulnia. Mivel ez az ominózus esetben elmaradt, ezért a műalkotás elhelyezése nem volt jogszerű. A módosítás révén azonban már nem volt szükség a Fővárosi Önkormányzat engedélyére, így ezzel a turul szobor elhelyezését – ha utólag is, de – legalizálták. A törvény kihirdetése is szimbolikus volt: a 2010. június 4-i Magyar Közlönyben jelent meg.
2. A "lex Baranyay"
Baranyay László 2010-ben lemondott a Magyar Nemzeti Bankban betöltött felügyelőbizottsági tagságról, mert kinevezték a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatójává. Az akkori szabályok szerint azonban új pozíciója összeférhetetlen lett volna a régivel, mivel az MNB-re vonatkozó törvény kimondja, hogy a jegybank felügyelő bizottságának tagjai a mandátumuk megszűnése utáni hat hónapban vezető tisztséghez jussanak valamely pénzügyi intézményben.
Első körben Matolcsy György és Fónagy János benyújtott egy törvényjavaslatot, ami törölte volna a Nemzeti Bankról szóló törvényből azt a szövegrészt, amely szerint a felügyelő bizottsági tagjokra is a monetáris tanácstagok összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni. Ezt azonban el kellett volna küldeni egyeztetésre az Európai Központi Banknak is. Ezzel gyakorlatilag saját magukat buktatták volna le, így ehelyett egy Völlner Pál által, a vagyontörvényhez benyújtott módosító indítvánnyal egyszerűen felülírták a jegybanktörvény összeférhetetlenségi szabályát.
3. A "lex Vida"
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról (APEH) szóló kormányrendelet (202/2010.) tartalmazza - egyebek között - az APEH elnökségéhez szükséges személyi feltételeket is. 2010 júniusa előtt az elnök "szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, ötéves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar állampolgár” lehetett. Mivel a posztra kiszemelt Vida Ildikó ezeknek nem felelt meg, Matolcsy György módosította a vonatkozó kormányrendeletet. Természetesen úgy, hogy annak már megfeleljen a sajtóban Simicska bizalmi emberének tekintett Vida.
Az alábbi ábra kattintásra megnő:
4. A „lex Gadó”
Szatmáry Kristóf 2010 júniusában módosító javaslatot nyújtott be „a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló” törvényhez. Az indítvány „összhangba hozza a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és az elnökhelyettesek megbízatásának időtartamát”, úgy, hogy a GVH alelnökeinek hivatali idejét az elnökéhez igazítja. A módosító valójában arra irányult, hogy a kormány az elnök mellett „egy füst alatt” megszabadulhasson – a még a Bajnai-kormány idején kinevezett – Gadó Gábortól is, akinek mandátuma csak 2015-ben járt volna le. A módosítót a kormány meg is szavazta, Sólyom László köztársasági elnök azonban visszaküldte az Alkotmánybíróságnak, amely alkotmányellenesnek nyilvánította azt. Ennek ellenére, az AB döntését követő napon mindkét alelnök lemondott.
5. A „lex Borkai”
Csak a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén jöttek rá a testület kormánypárti tagjai,hogy az éppen akkor tárgyalandó alkotmánymódosítás megszavazásával saját emberüket, Borkai Zsoltot is kizárnák a polgármesteri székért indulók köréből. A Kocsis Máté és Lázár János által benyújtott javaslat ugyanis nem engedélyezte volna az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az indulást a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, illetve annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig. Borkai azonban 2006-ban, azaz csak négy évvel korábban szerelt le. A megváltoztatott módosító javaslat már csak három évet ír elő, így Borkai elindulhatott az önkormányzati választáson és meg is nyerte azt. (Az eredeti módosító javaslat egyébként alapvetően a Jobbik ellen irányult, a cél az volt, hogy leszerelt rendőrök ne indulhassanak a polgármesterségért.)
6. A „lex OTP”
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények módosítása során a cégautóadóból levonható egyéb adóterhek – azaz a cégautóadót tartalmazó tételek – meghatározása során az országgyűlési többség nagy mértékben volt figyelemmel az OTP nagy teljesítményű gépkocsikat tartalmazó saját és lízingbe adott gépjárműparkjára – talán nem véletlenül.
7. A „lex MAL”
Házszabálytól való eltéréssel, egyetlen nap leforgása alatt szavazta meg a Ház a honvédelemről szóló törvény módosítását, amely értelmében a jövőben az állam felügyelete alá vonható a gazdálkodó szervezetek működése, azaz át lehet venni a magántulajdon feletti irányítást. Az indítvány az ajkai vörösiszap katasztrófáért felelős MAL Zrt. ellen irányult, azonban lehetővé teszi, hogy a fenti gumiszabály keretei között széles körben állami irányítás alá vonjanak magántulajdonban lévő vállalatokat.
8. A „lex Polt”
Az elfogadott alkotmánymódosítás megszüntette a legfőbb ügyész parlamenti interpellálhatóságát. Az országgyűlési képviselők a jövőben csak kérdést intézhetnek az ügyészi szervezet vezetőjéhez. A változtatás előrevetítheti, hogy más közjogi szereplők esetében is korlátozhatóvá váljon az interpellálhatóság. A változtatás a „szolgálati időt” is felemelte hatról kilenc évre, a legfőbb ügyész megválasztását pedig kétharmados parlamenti többséghez kötötte. Véleményünk szerint ez nem más, mint a tisztség „bebetonozása”.
9. A „lex CBA”
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény jelentős – a bevétellel arányos – terheket rótt a nagy forgalmú kiskereskedelmi hálózatokra. Az adó alapjának meghatározása során azonban csak az egy tulajdonban álló társaságok különféle üzleteinek forgalmát kell egybeszámítani: a kiskereskedők együttműködésével működő (franchise-rendszerű) hálózatok tagüzleteinek forgalmát nem. A CBA esetében ez azt jelenti, hogy a sok kisvállalkozás miatt gyakorlatilag nem jelenik meg a különadó-fizetési kötelezettség, hiszen boltjait önálló vállalkozások üzemeltetik, amelyek a hálózat tagjaként összehangolják üzletpolitikájukat, de nem képeznek egy társaságot. Ezzel a CBA jelentős versenyelőnyre tett szert, hiszen neki nem kell megfizetnie a különadót, míg versenytársainak – a hasonló módon működő Reál üzletlánc kivételével – igen. Emellett a törvényt – megalkotása után alig egy hónappal – úgy módosították, hogy a nagyobb kereskedelmi hálózatoknak nyújtott kiemelkedő, üzletpolitikai kedvezményt is bevételként kell figyelembe venni. Ezzel gyakorlatilag a nagy kereskedelmi láncok által alkalmazott polcpénzt vonták be az adóköteles körbe, így is rontva a CBA versenytásainak pozícióját.
10. A „lex Szász”
A Lázár János nevével fémjelzett módosító javaslat kivette Szász Károly – 2007-ben bírósági ítélettel nyert – kétszámillió forintot meghaladó végkielégítését a 98 százalékos különadó hatálya alól. Annak ellenére, hogy főszabály szerint öt évre visszamenőleg kell befizetni az adót, a módosítás a következő kitételt tartalmazza: „Tekintettel arra, hogy a jogviszony megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban utólagosan megállapított felmondási időre járó bér, végkielégítés címén járó összegek (...) kivételként történő szerepeltetése.”
11. A „lex Szapáry”
Ahhoz, hogy Orbán Viktor gazdasági főtanácsadóját, a 72 éves Szapáry Györgyöt kinevezhessék washingtoni nagykövetnek, módosítani kellett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amely életkori korhatárként 70 évet jelölt meg. A megszavazott indítvány kivételt tesz a külképviseleti vezetők esetében: „a miniszterelnök felmentést adhat, ha a kormánytisztviselői kinevezés a külszolgálathoz kapcsolódó képviselet-vezetői megbízáshoz szükséges .” Az indokolás szerint, a nemzetközi diplomáciai gyakorlathoz igazodóan, kiemelkedő érdek, hogy a magyar állam képviseletét olyan misszióvezetők lássák el, akik jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek, és kiemelkedő munkásságukkal kimagasló érdemeket szereztek a magyar államnak. Szapáry György már a bizottsági meghallgatást követő héten elfoglalta állomáshelyét.
12. A „lex Járai”
Az Európai Unióval szembeszegülve, a kormány a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését is kétmillió forintra csökkentette. Az akkor hatályos szabály szerint, az MNB felügyelőbizottsági elnökének fizetése a mindenkori elnöki bér 15 százaléka, jelen esetben 300 ezer forint volt. November közepén a Parlament megválasztotta az új felügyelőbizottságot, amelynek elnöke Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere lett. Egy héttel a kinevezések után, Nyikos László, a költségvetési bizottság elnöke módosító javaslatot nyújtott be, melynek értelmében „a felügyelő bizottság elnökének tiszteletdíja e törvény által meghatározott fix összeg. A tiszteletdíj mértéke havi bruttó 1 millió 200 ezer forint." Az indokolás szerint „mindenkinek joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.”
13. A „lex Domokos”
Domokos Lászlót (megválasztásáig fideszes képviselőt) már az Állami Számvevőszék elnökké választásáért is sok támadás érte, nem beszélve a zavaros költségvetési pénzek felvétele miatti botrányról. Záróakkordként a kormány a gyakorlatilag felszámolt Költségvetési Tanács helyére új, három tagú testületet hozott létre, amelynek tagjává csak egy módosító javaslat elfogadásával válhatott az ÁSZ elnöke, hiszen addig ez összeférhetetlenség miatt nem lett volna lehetséges.
14. A „lex Szalai”
A – gyakorlatilag a sajtószabadság végét jelentő – médiatörvény hozta létre a rendkívüli módon széles hatáskörrel rendelkező Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot. Az azóta Európa-szerte nagy vihart kavart jogszabály egyik jegyzője, Rogán Antal nyújtotta be azt az alkotmánymódosító javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy az új médiahatóság vezetője, Szalai Annamária rendeletet alkothasson.
15. A „lex Mahir"
A Figyelő értesülései szerint Simicska Lajos érdekeltsége, a Mahir Zrt. meg akarta venni az ESMA Csoport közterületi reklámcéget, de a két fél nem tudott megállapodni az árban. Ezt követően jelent meg az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása, amely szerint: „Tilos továbbá elhelyezni – a járda, a gyalogút, a kerékpárút, és a közút úttesten kívüli burkolatlan területének a kivételével – a közút területén, a közút felett, az út műtárgyán, az út tartozékán, közvilágítási-, villany-, telefon-, és egyéb oszlopon, valamint a közút lakott területen kívüli szakasza mellett reklámtáblát, reklámhordozót és egyéb reklámcélú berendezést." Az indoklás szerint így nő majd a közlekedés biztonsága. Az új szabály szinte kizárólag az ESMA-t érinti, az ország legnagyobb részében ugyanis ez a cég birtokolja az ilyen reklámtáblákat.
16. A "lex esztergomi adósságrendezés"
Esztergom városa az egyedi jogalkotási termékek egyik „mágnesévé” vált speciális politikai helyzete révén. A helyi önkormányzatok adósságrendezéséről szóló törvény módosításai technikainak tűnnek, ám a látszat ez esetben is csal. A módosítás modellváltást hozott az önkormányzati csőd kezelésének eljárásában. Az új rendelkezések kizárják annak lehetőségét, hogy az önkormányzati adósságrendezési eljárást (közismertebb nevén az önkormányzati csődeljárást) egyedül a polgármester megindíthassa. A módosított szabályok alapján ezt a polgármester javaslatára a testület rendelheti el. Ez a változtatás azért fontos, mivel egy önkormányzati csődeljárás erősen korlátozza az önkormányzat gazdálkodási szabadságát, így alapvetően csak a kötelező feladatai ellátásra fordíthat pénzt, s nem költhet egyéb kiadásokra (pl. dunai sétahajójárat vagy élményfürdő támogatására). Így kizárttá vált, hogy egy polgármester a testülettel szemben kezdeményezze az önkormányzati csődeljárást, s ezzel korlátozhassa a testület pénzköltési szabadságát. A törvény más technikainak tűnő pontjaiban is felismerheti a vájtfülű jogszabályolvasó az esztergomi viszonyok leképezését. Így összegezve már 2011. nyarán megjelent egy Esztergomhoz köthető „lex”.
17. A “második lex Polt”
Bár Polt Péter 5 év múlva betölti majd a 62 éves általános nyugdíjkorhatárt, hivatali ideje - az első lex Poltnak köszönhetően - csak 8 év múlva jár majd le. Ahhoz, hogy 9 éves mandátumát kitölthesse a kormánypártok módosították az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvényt. Nincs is ebben semmi meglepő, elvégre felesleges lett volna a majd egy évtizedig tartó bebetonozása, ha idő előtt távoznia kell a Legfőbb Ügyészség éléről.
18. A "lex Biszku"
2011 októberében adta be Gulyás Gergely azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ' 56-os forradalom utáni megtorlások megrendelőinek és az akkori igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását. Gulyás szerint a törvény "legfeljebb néhány tucat embert érintene", de megnevezni (miként a javaslat koncepcióját kidolgozó nemzetközi jogász) csak Biszku Bélát tudta. (Húsz évvel ezelőtt, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság megakadályozta a hasonló elveket megfogalmazó - Zétényi Zsolt által jegyzett és a parlament által elfogadott - jogszabály életbe lépését.) Azóta sem tudni további személyekről, akiket az új törvény alapján felelősségre vonnának.
19. A "lex Baka"
Az új Alkotmány elfogadása óta látni lehetett, hogy vannak olyan ügyek, amiket Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke "nem tud lenyelni". Ennek ellenére - legalábbis a hvg-nek nyilatkozó fideszes források szerint - az Alaptörvényt érintő kritikus megjegyzéseit, sőt, még alkotmánybírósági beadványát is elnézték volna neki. A biztosítékot az igazságügyi reformcsomag, illetve a bírák kötelező nyugdíjazásával kapcsolatos nyilatkozatai verték ki, majd a pontot az i-re az Európai Unió nyilvánosságának szánt levél szignálása tette fel, ami "a demokratikus jogállam alapelveivel ellentétesnek" nevezte a Fidesz törvénytervezetét. Ezek után valószínűleg - az anno a Fidesz által jelölt - főbírót sem lepte meg Gulyás Gergely alkotmánymódosító indítványa, amely remek eszközül szolgált a kormánypárti bizalmat elvesztő Baka eltávolítására. Gulyás a módosítással azt használta ki, hogy az új Alaptörvény hatályba lépését követően, a Legfelsőbb Bíróság már Kúriaként funkcionál. Az már a saját helyzetértékelésük, hogy a (nevében legalábbis) új intézménynek új vezető dukál. A valós szándék mégis kiszúrja az ember szemét, különösen, hogy az új bírósági törvényben gyakorlatilag az összes bíró kinevezését meghosszabbítják. A főbírót kivéve.
20. A „lex Töröcskei(k)"
2011 novemberében, amikor Pleschinger Gyula, az Állami Adósságkezelő Központ vezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lett, gyorsan kiszivárgott a sajtóba a hír: utóda a meglehetősen erős jobboldali kötődésekkel rendelkező bankár, Töröcskei László lesz. Az információt megerősítette az ÁAK stratégiai igazgató-helyettese, valamint maga az érintett is (egyedül az NGM próbált még maszatolni), aki egyben azt is kijelentette: „ha megtörténik a kinevezés, lemondok mindenről.”
Mondanunk sem kell, a sajtóértesülések ez esetben is igaznak bizonyultak, Töröcskei november 15-én elfoglalhatta új hivatalát, lemondania azonban nem kellett semmiről. A kormány ugyanis ezúttal is a már jól bevált módszerhez folyamodott: a 2012-es költségvetést megalapozó törvénybe „belecsempészett" egy olyan módosítót, amely lehetővé tette, hogy az Államadósság Kezelő Központnál ne kelljen alkalmazni az addig hatályos összeférhetetlenségi szabályokat. Így maradhatott a nem egészen két és fél éve alakult Széchenyi Kereskedelmi Bank elnöke is. Bankja – egy kormányrendeletnek köszönhetően – a tavalyi év háromszorosát, 1 milliárd forintot kapott mozgássérült személyek új gépkocsi vásárlásának támogatására.
21. A „lex Esztergom"
Az esztergomi képviselőtestület és a polgármester egy éves állóháborúját a kormány egy alkotmányellenes huszárvágással oldotta meg. Navracsics Tibor vezényletével benyújtottak egy törvényjavaslatot, amely Esztergom középfokú ellátórendszerének állami kézbe vételéről rendelkezik. A 2011. december 27-én kihirdett jogszabály a 3200 magyar település közül csak egytől veszi el az általa ellátott középfokú feladatokat. Ráadásul, ellentétben a megyékkel, cserébe csak az intézményi tartozásokat, nem az összes adósságot vállalja át. Egyértelmű a kormányzati üzenet: ha szükségesnek ítélik, a „rosszalkodó" városoktól egyesével vehetik el feladataikat és vagyonukat. Ez hívjuk máshol einstandnak.
Lexek, amik végül nem valósultak meg
Voltak olyan látványos próbálkozásai, előkészületei a kormánynak, amikor ezt a módszert alkalmazta volna, de különböző okokból ettől végül elállt. Azt azért fontos hangsúlyozni: mindhátom, itt feltűntetett esetben külső okokból változtattak a tervükön. Egyiknél az EU és az IMF nyomása volt az ok, a másiknál egyszerűen számukra kedvezően változtak a körülmények, míg a harmadiknál elkövettek egy buta jogalkotási hibát.
A „lex Járai”
Rogán Antal 2010 júliusában módosító javaslatot nyújtott be „Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról” című törvényjavaslathoz, amelynek értelmében a 2007 után indult bankok és biztosítók felmentést kaptak volna a bankadó befizetése alól. A Járai Zsigmond nevével fémjelzett CIG Pannónia Biztosító épp ilyen. A javaslat indoklása szerint, mivel az újonnan induló biztosítók öt-nyolc évig veszteségesek, „a különadó ellehetetlenítené az új biztosítók alapítását, illetve az induló biztosítók működését, ezzel csökkentené a piaci verseny hatékonyságát, azaz az eleve oligopol jellegű piacon hátrányosan érintené az ügyfelek érdekeit". Ennek az érvelésnek azonban ellentmond, hogy a CIG igazgatóságának elnöke, Horváth Béla májusban arról beszélt, hogy megháromszorozták a 2009-es év díjbevételét. „A 12 milliárd forintos forgalom az előzetes tervet is 50 százalékkal felülmúlta." A módosítót (EU és IMF nyomásra) végül visszavonta az V. kerületi polgármester. Az elfogadás esetén a költségvetésre gyakorolt hatás több százmilliós is lehetett volna.
A „lex Fühü”
Az Index hírportál 2011 februárjában értesült arról, hogy elkészült az úgynevezett „lex Fühü”, amely kiveszi az MTI-t a szokásos piaci szabályok alól, így lehetősége lesz ingyen szolgáltatni a híreket. A februári hírek még arról szóltak, hogy a kormány ennek biztosításához módosítja a tisztességtelen piaci magatartásról szóló jogszabályt, hiszen a lépés nyilvánvalóan korlátozza a versenyt a hírszolgáltatás piacán, előnytelen helyzetbe hozván ezzel az állami hírszolgáltató versenytársait. Erre végül nem került sor, mert az egyetlen megmaradt versenytárs, a Függyetlen Hírügynökség, három hónappal később bedobta a törülközőt. Az mindenesetre érdekes, hogy az Európai Unió (ahol kifejezetten szigorú a versenyszabályozás) miért nem vizsgálja az MTI ilyen mértékű előnyhöz juttatását, hiszen kifejezetten érzékenyen szokott reagálni az állami pénzekből finanszírozott versenyelőnyök biztosítását illetően.
A „lex Vajna"
Mi is írtunk arról, hogy nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításával, január 1-jétől tilos a dohányzás a közforgalmú intézményekben (a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, a munkahelyeken, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, az aluljárókban, a játszótereken, valamint a megállóhelyek és a játszóterek ötméteres környezetében.) Ezen a szabályozáson lazított volna a parlament 2011. december 30-án (a legutolsó ülésnapon) azzal, hogy az alkotmányügyi bizottság – zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával – beemelte a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvénybe azt a jogszabály-módosítást, hogy a kaszinókban is lehessen dohányozni. (Azt már csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a javaslathoz semmiféle indoklás nem tartozott.) A módosítás azonban egy csúnya jogalkotási hiba miatt csak egy órán át volt hatályos. A könnyítés ugyan december 31-én este 11 órakor hatályba lépett, ám a még áprilisban elfogadott, a dohányzást – a termékbemutatók és szivarszobák kivételével – minden zárt légterű helyen megtiltó, január 1-jén életbe lépő jogszabály ezt felülírta. Így aztán ebből végül semmi sem lett.
További érdekesség még, hogy hazánk három kaszniójából a legnagyobb, és a legjövedelmezőbb Andy Vajna tulajdona. Aki most éppen a kormány a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosa.
