Teljesen átszabná a kormány a bírósági rendszert
A tervezet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) – amely jelenleg a bírói önkormányzatiság fő igazgatási szerve – megszüntetését javasolja. A részben választott tagokból álló testület helyébe az Országos Bírói Hivatal (OBH) kerül, amelynek elnökét kilenc évre a parlament választja a köztársasági elnök javaslata alapján. A KIM javaslata szerint ez a hivatal intézi majd a bíróságok adminisztrációját. Januártól a Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) – aki jelenleg az OIT elnöke is – már nem szólhat bele a kinevezésekbe, a Kúriává átnevezett törvényszék vezetője kizárólag ítélkezési-szakmai kérdésekkel foglalkozhat majd.
A tervezet az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) – amely jelenleg a bírói önkormányzatiság fő igazgatási szerve – megszüntetését javasolja. A részben választott tagokból álló testület helyébe az Országos Bírói Hivatal (OBH) kerül, amelynek elnökét kilenc évre a parlament választja a köztársasági elnök javaslata alapján. A KIM javaslata szerint ez a hivatal intézi majd a bíróságok adminisztrációját. Januártól a Legfelsőbb Bíróság elnöke (LB) – aki jelenleg az OIT elnöke is – már nem szólhat bele a kinevezésekbe, a Kúriává átnevezett törvényszék vezetője kizárólag ítélkezési-szakmai kérdésekkel foglalkozhat majd.
Ezért a legfőbb bíró eddigi igazgatási jogköre megszűnik az OIT-tal együtt, "cserébe" viszont a Kúria megkapja az önkormányzati rendeletalkotás kontrollját, ami eddig az Alkotmánybíróság (Ab) feladata volt.
Az OIT helyébe az Országos Bírói Hivatal és az azt ellenőrző Országos Bíró Tanács lép. Az OBH vezetőjét kilenc évre a parlament választja majd kétharmados többséggel a köztársasági elnök javaslata alapján. (Korábban olyan találgatások jelentek meg, hogy a posztot Áder János kaphatja meg, de ő ezt cáfolta. A HVG szeptember elején arról írt, hogy az OBH élére Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő felesége, Handó Tünde, Fővárosi Munkaügyi Bíróság jelenlegi elnöke kerülhet.) A tervezet szerint az OBH első elnökét december 31-ig kell megválasztania a parlamentnek, az államfőnek pedig december 10-ig meg kell neveznie a jelöltjét.
A KIM tervezete szerint az OBH elnöke dönt majd a bírósági vezetők kinevezéséről, a létszámgazdálkodásról, a bíróság költségvetéséről és belső szabályzatalkotásáról. Az ő munkáját a Tanács fogja ellenőrizni, tagjait a bírók maguk közül választhatják. Ez a testület készíti majd elő az álláspályázatokat, melyekről az OBH elnöke hozza meg a végső döntést.
| Felpörgetett személycserék |
|
Már az új hivatal vezetője nevezheti ki azt a 274 bírót, akiknek a 2012 végéig nyugállományba vonulókat kell pótolniuk, miután a parlament a tavaszi szenzonban úgy döntött, a bírók nyugdíjkorhatárát leszállítja 70 évről 62-re. A változás miatt több vezető poszt is megüresedik: hat megyei és három táblabíróság elnökének kell távoznia. Az OBH elnöki posztját januárban elfoglaló bíró első körben arról a 132 állásról dönt, amit a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt már idén novemberben meghirdettek.
Az állásokat a kinevezésekre vonatkozó új szabályok miatt csak 6-8 hónap alatt lehet betölteni, a személyi változások miatt pedig rengeteg ügyet másra kell átszignálni – Fővárosi Bíróságon és a Pest Megyei Bíróságon 14 ezer, míg országosan 30 ezer ügyet érintene. Mindez lelassíthatja az eljárásokat. Ráadásul a bírói kart csak a szervezeten belülről lehet feltölteni, emiatt csökken majd a szabálysértési és a nemperes ügyekben eljáró bírósági titkárok száma is. A bíróságokat irányító hivatalvezető 2012 januárja és márciusa között - a kinevezések időszakában - lényegében kontroll nélkül fog tevékenykedni: míg az OBH elnöke már január 1-én elfoglalhatja posztját, az őt ellenőrző OBT első ülését a tervezet átmeneti rendelkezései szerint márciusban fogja megtartani. |
Központosított igazgatás
Szintén az új bírói hivatal vezetője gondoskodik majd az ítélkezés felgyorsításáról is. A tervezet szerint amennyiben az illetékes bíróság túlzottan leterhelt, a hivatalvezető dönthet arról, hogy egy másik bíróságra helyezi át az adott ügyet vagy ügyeket.
Egy, a parlament által tavaly júniusban elfogadott törvény szerint a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész döntheti el, melyik bíróságon induljon a per
A főbíró megnyirbált jogkörei
A Legfelsőbb Bíróságot januárban – az új alaptörvény előírásainak megfelelően – Kúriává nevezik át, elnökét továbbra is az Országgyűlés választja legkevesebb kétharmados többséggel, és az új alaptörvény szerint az államfő jelöli.
