z igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről vitáznak a képviselők. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés alapján elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.
A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. A bírák jogállását érintő változás, hogy háromévenként egy évre – hozzájárulásuk nélkül – másik szolgálati helyre lehetne kirendelni őket.
Az igazságszolgáltatási reform koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi terjesztette az Országgyűlés elé.
Az ügyészségi törvény – szintén csütörtökön a plenáris ülés elé kerülő – tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.
Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.
Baka nekiment a bírósági törvényeknek
Az új igazgatási vezető széles és ellenőrizetlen jogkörére még a szocializmusban sem volt példa
Még idén leváltják Baka AndrástGulyás Gergely alkotmánymódosító indítványa alapján december 31-ig megválasztják a Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöké
