Orbán szűk csapatával dolgozik az alkotmányterv titkos részén
Már majdnem kész az új alkotmány fideszes tervezete, de még alig tudni valamit az emelkedett hangvételű bevezetőről, amelyen személyesen Orbán Viktor és kommunikációs csapata dolgozik. A Fidesz egyik vezetője szerint a preambulum megírása nem jogi munka, inkább a költészethez áll közel. Az eddig nyilvánosságra került információk szerint a "nemzeti hitvallásnak" keresztelt bevezetőben megjelenik majd Isten, a Szent Korona és az 1956-os forradalom is.
"Tartalmaz egy szép, az adott nemzetnek a méltóságát, öntudatát és önbecsülését is kifejező, a nemzet egységét megfogalmazó mondatokat. Ez elvárható egy alkotmánytól" - fogalmazta meg még ellenzéki vezetőként, 2009 novemberében Orbán Viktor jelenlegi kormányfő, hogy mit várna egy új alkotmánytól, különösen annak bevezetőjétől, az úgynevezett preambulumtól.
Azóta már majdnem teljesen elkészült az új alaptörvény, amelynek egyre több részlete válik ismertté. Megtárgyalta már a Fidesz elnöksége, és egyes részleteiről Orbán a kormánypárti frakciókat is tájékoztatta. A hétfői frakcióülés után Kövér László házelnök azonban az [origo]-nak azt mondta: egyelőre a preambulum a legkevésbé kiforrott része az alaptörvény tervezetének.
A zárt ülésen részt vevők szerint Szájer József európai parlamenti képviselő, a szövegező bizottság vezetője azt mondta: az alaptörvény bevezetőjét várhatóan nem preambulumnak, hanem "nemzeti hitvallásnak" nevezik majd. Ez egybevág azzal, amit Orbán tavaly a sok vitát kiváltott Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatáról mondott: állítása szerint annak örült volna, ha nyilatkozat helyett az alkotmány preambulumát függeszthették volna ki a középületekben, csak akkor az még nem készült el.
Az [origo]-nak névtelenséget kérő fideszes és kormányzati források azt mondták: a preambulumot az alkotmány többi részétől elkülönítve írják, mert az "nem jogi munka". A Fidesz vezetőségének egyik tagja úgy fogalmazott, hogy "ez már a költészet műfaja", és tudomása szerint a miniszterelnök felügyeli a kidolgozását. Több más kormányzati forrás is azt mondta, hogy a bevezetőt Orbán, illetve az ő kommunikációs csapata készíti. Egy kormánypárti képviselő viccelődve azt mondta: "Orbán diktálja le" a preambulumot. A források szerint az alkotmány vitája során is igyekeznek majd inkább a preambulumról beszélni, mint az alaptörvény többi részéről.
Isten nevében
A Magyar Hírlap értesülése szerint a "nemzeti hitvallás" a Himnusz első sorával kezdődik majd: "Isten, áldd meg a magyart". Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke már tavaly októberben arról beszélt, hogy ha rajta múlna, ezt az idézetet tenné meg az új alkotmány első mondatának, mert "ez a mondat mindenkit magában foglal", vagyis úgy lehet belefoglalni Isten nevét a preambulumba, hogy nem sértik meg a nem vallásos embereket.
Isten megemlítése az alkotmányban nem lenne egyedülálló Európában. A svájci államszövetség alkotmánya például úgy kezdődik: "A mindenható Isten nevében". Az 1949 óta hatályos német szövetségi alaptörvény pedig azzal, hogy az azt jóváhagyó parlamenti tanács "Isten és ember előtti felelőssége tudatában" alkotta meg az alkotmányt.
A lengyel alkotmányt Orbán már korábban mestermunkának nevezte. Ez úgy hivatkozik Istenre, hogy nem teszi kizárólagossá a vallásos szemléletet: "Mi, a lengyel nemzet, a köztársaság minden polgára, azok, akik úgy hiszik, Isten az igazság, az igazságosság és a szépség forrása, ahogy azok is, akik nem a hitből, hanem más forrásból származtatják ezeket az egyetemes értékeket, egyenlők [vagyunk] jogokban és kötelezettségekben a közjó érdekében."
Ezeréves múlt
"Az alkotmány preambuluma [...] méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára mint a magyar államiság kifejezőjére" - fogalmazta meg ajánlásait a bevezetővel kapcsolatban még tavaly decemberben a parlament alkotmány-előkészítő bizottsága.
Kövér László hétfőn utalt is rá, hogy az új alkotmány bevezetője az Aranybulláig visszatekintve hivatkozik majd a történelmi alkotmányos értékekre. Orbán pedig februári évértékelőjében egy konkrét történelmi hivatkozást is megnevezett, amikor azt mondta: "A mai magyar élet az '56-os forradalom alapjára épült, az alkotmányunknak egyetlen szava sincs erről."
A közép-európai alaptörvények gyakran tartalmaznak történelmi hivatkozásokat. Szlovákia alkotmányában az országot szellemi értelemben Cirill és Metód hittérítők, történelmi értelemben pedig az egykori Nagy-Morva Birodalom örökösének nevezik. A horvát alkotmány megalkotói ennél is tovább mentek, és szinte egy történelemleckét illesztettek az alaptörvény elé. Ebben felsorolták, hogy a horvát nemzeti identitás milyen formákban öltött testet az elmúlt több mint ezer évben: az első, 7. századi fejedelemségtől a "horvát-magyar perszonálunión", a Habsburg Birodalmon és Jugoszlávián keresztül a független Horvátországig.
