Közvélemény-kutatást tett közzé a Nézőpont Intézet a Heti Válasz megbízásából. Mind a cég, mind a megrendelő garancia arra, hogy a valóságot ténylegesen tükröző eredmény szülessen.
Tehát kétség sem férhet hozzá, hogy a Fidesz-KDNP egy most vasárnap tartandó választáson „a leadott szavazatok 58 százalékát szerezné meg”. Bár némi tamáskodást válthat ki, hogy a pártszövetség legutóbb 52,73 %-ot kapott.
Az év közben elért történelmi csúcsánál alacsonyabban, ám az egy évvel korábbinál így is 4,6 százalékkal magasabban, 20 955,5 milliárd forinton zárta az elmúlt évet a magyar államadósság. A forintadósság csökkent, a devizás nőtt. Az államadósság annak ellenére emelkedett, hogy év közben – a nyugdíjállamosítás miatt – volt egy jelentős adósságcsökkentés.
Az államadósságon belül a forintadósság észrevehetően csökkent év közben, a devizaalapú adósság viszont emelkedett. Év végén 10 362,2 milliárd forint volt a forintos adósság, 616 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A devizás adósság viszont a 2010 végi 8842,8 milliárd forintról 10 170,4 milliárd forintra nőtt, ez az 1327,7 milliárd forint 15 százalékos emelkedésnek felel meg.
A devizás adósság növekedése részben – a kormányzati intézkedésektől egyébként nem független – forintgyengüléssel magyarázható. A jegybank deviza-középárfolyamaiból azonban az derül ki, hogy az euró 2010 decemberéhez képest csak 11,6 százalékkal drágult 2011 decemberére, ez tehát önmagában nem magyarázza a devizaalapú államadósság bővülését (tavaly összesen négy devizás kibocsátás volt, részben dollár-, részben euróalapú állampapírokat értékesített az adósságkezelő).
Az adósság növekedése azért is elgondolkodtató, mert a 2011-es nyugdíjállamosítás során a magánkasszák vagyonának egy jelentős részét költöttük az államadósság lefaragására. Nyáron több mint 1300 milliárd forintnyi korábbi magánpénztári vagyonnal csökkentették az államadósságot, ami az akkori statisztikákban jól nyomonkövethető: a május végi 21 116,5 milliárd forintos adósság június végén már csak 19 577,9 milliárd forint volt.
Ez utóbbi szám pedig azt is jelzi, hogy a magyar állam a tavalyi második félévben a magyar állam 1377,6 milliárd forinttal növelte az adósságát. Az úgynevezett egyéb kötelezettségek 300 milliárddal nőttek – ezek értéke év végén így 422,9 milliárd volt –, a devizás adósság 974,5 milliárddal emelkedett, de a forintadósság is bővült csaknem 100 milliárddal.
Brüsszel beváltotta múlt szerdai fenyegetését, és valóban megindított három kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A brüsszeli szigort jelzi, hogy a szokásos két hónap helyett csak egyet adtak a magyar kormánynak, hogy válaszoljon. A magyar kormány kész a megegyezésre, és az alapértékekben nincs vitánk Brüsszellel.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd kora délután bejelentette, hogy mindhárom hetek óta vizsgált magyar törvény ügyében kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen.
A három törvény, amelyeket Brüsszel módosíttatni akar: a jegybanktörvény, az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetése és a bírák korai nyugdíjazása.
Várhegyi Attila, a Fidesz volt szolnoki polgármestere, és az előző Orbán-kormány államtitkára segíti az MTVA kommunikációját, miután az előző kommunikációs igazgató, Szabó László közös megegyezéssel távozott.
Az MTVA szóvivője, Cserháti Ágnes az Indexnek megerősítette a fn24.hu értesülését, miszerint Várhegyi Attila segíti ezután a közmédia kommunikációját. Várhegyit és Prestige Média Kft. nevű cégét külsősként foglalkoztatják, fél évre kötöttek velük szerződést, az összegről azonban Cserháti nem akart nyilatkozni.
Várhegyi Attila az MTI-vel azt közölte: óriási megtiszteltetés és nagyon nagy kihívás számukra ez a megkeresés. Mint hozzátette: a rendelkezésre álló hat hónap alatt XXI. századi megoldásokat szeretne nyújtani az MTVA-nak.
Cserháti Ágnes szóvivő szerint az MTVA a költséghatékony megoldások érdekében több kommunikációs ügynökséggel vette fel a kapcsolatot, a Prestige Média tette a legrészletesebb és legkedvezőbb ajánlatot, ezért az MTVA január 15-től megkezdte a közös munkát a Várhegyi Attila által vezetett céggel.
Az MTVA kommunikációs igazgatója, Szabó László január 3-án közös megegyezéssel távozott a cégtől.
Nem azért távozott a Költségvetési Tanács éléről, mert tarthatatlanná vált a véleménye Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számára, cáfolta az erről szóló híreket Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke az m1 Ma reggel című műsorában.
Úgy vélte: a magyar gazdaság helyzete lényegesen jobb annál, mint amit a hitelminősítők leírtak, ráadásul bekövetkezett egy gazdaságpolitikai fordulat, elindultak változások, melyeket fel kellene gyorsítani, és Magyarország magától kijönne a gödörből. A gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásához azonban intézményi és személyi változásokra is szükség lenne.
Arra a kérdésre, hogy Matolcsy Györggyel sikeresen végrehajtható-e a gazdaságpolitikai fordulat, azt válaszolta: Matolcsy eléggé elhasználódott a piacon, ő nagyszerű képet tud felrajzolni a pénzügypolitikát illetően, de a pénzügyi irányítást kellene megerősíteni. Hangsúlyozta: ő nem vállalná el a pénzügyminiszterséget.
Nem fenyegette kizárással a Fideszt, de viszonylag határozottan hívta fel Orbán Viktor miniszterelnök figyelmét arra az Európai Néppárt két vezetője, hogy tartsa be az Európai Bizottság ajánlásait a kifogásolt törvények ügyében.
„Az Európai Néppárt támogatni fogja a Bizottság ajánlásait, amelyek biztosítják, hogy Magyarország teljesen mértékben megfeleljen az európai uniós jognak" – írta közös közleményében Wilfried Martens, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, és Joseph Daul, a párt európai parlamenti frakcióvezetője.
Az MTVA pénteken jelentette be, hogy szerződést kötött Fábry Sándorral. A Fábry címen február 2-án induló showműsor adásonként 15-18 millió forintba kerül, és nincs vele szemben nézettségi elvárás.
Fábry Sándor "Éljen az elnök!" felkiáltással köszöntette Böröcz Istvánt, az MTVA vezérigazgatóját pénteki sajtótájékoztatóján, majd mindenki mást, így Medveczky Balázst, az MTV vezérigazgatóját, Cserháti Ágnest, az MTVA szóvivőjét, és magát is megéljenezte.
A Fábry című produkcióra adásonként 15-18 millió forintért két évre szerződött a köztévével Fábry Sándor, ez évenként 20 adással számolva 300-360 millió forintot jelent. A műsor abszolút külső gyártásban készül, tehát a közmédia nem ad a műsorhoz sem technikai, sem emberi erőforrásokat - nyilatkozta Böröcz István.
Megvonta a befektetési ajánlású államadós-osztályzatot Magyarországtól pénteken a Fitch Ratings. A cég által Londonban bejelentett lépés nyomán a magyar szuverén adósbesorolást a három legnagyobb nemzetközi hitelminősítő egyaránt a befektetésre nem ajánlott kategóriában tartja nyilván: a múlt év végén a Moody's Investors Service és a Standard & Poor's is ebbe az osztályzati sávba sorolta át Magyarországot.
A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő Magyarország szuverén adósságának besorolását egy fokozattal, „BBB mínuszról” „BB pluszra” rontotta, amely már befektetésre nem ajánlott kategóriát jelent. A forint árfolyama a leminősítés bejelentése után átmenetileg 319 fölé ugrott az euróval szemben, majd visszatért a 317 körüli szintekre.
A kilátás negatív, ami a további leminősítés veszélyét hordozza. A hitelminősítő a döntést a fiskális és növekedési aggodalmak mellett a finanszírozás egyre erősödő kockázatai miatt hozta meg. A Fitch bizonytalannak látja az IMF megállapodást, és megítélésük szerint csak a készenléti hitel-megállapodás merülhet fel a tárgyalásokon - közölte a Quaestor.
Benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot. A terv alapján növelnék a monetáris tanács tagjainak számát, az MNB alelnökeinek kinevezési jogköre átkerülne a mindenkori miniszterelnökhöz, az MNB elnöke fölött nőne az országgyűlési kontroll, továbbá korlátoznák a szervezet alkalmazottainak bérét.
Az MNB függetlenségét félti az EKB - 2011.12.15.
Az új jegybanktörvény kapcsán felróják a konzultáció hiányát is, ez kötelező lenne.A parlament honlapján olvasható javaslat indoklása szerint az új törvény megalkotását elsősorban a 2012. január 1-jén hatályba lépő Alaptörvény tette szükségessé. Ennek megfelelően az új jegybanktörvénynek összhangban kell lenni az Alaptörvénnyel és az európai uniós szabályokkal.
A törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely részben a korábbi szabályozást veszi alapul, emellett új elemeket is bőven tartalmaz.
Változás, hogy a monetáris tanács tagjainak száma legfeljebb 9 lehet, míg a hatályos törvény 7-ben maximálta azt. Az is új szabályozás, hogy az MNB meg kell, hogy küldje a kormánynak az igazgatóság napirendjét. Az MNB alelnökeinek személyére pedig nem az MNB elnöke, hanem a miniszterelnök tesz javaslatot.
Részletesebben foglalkozik a javaslat az MNB elnökének beszámolási kötelezettségével is. A hatályos szabályozás szerint az MNB elnöke a jegybank tevékenységéről és monetáris politikájáról évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá az Országgyűlés eseti tájékoztatást is kérhet.
Ezen túl az új szabályozás azt is tartalmazza: az Országgyűlés elnöke vagy az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottságának elnöke kérésére az MNB elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. További új elemként az MNB elnökének, alelnökének és dolgozóinak bérét is korlátozza a javaslat.
hvg.hu: Felelősnek tartja-e magát a forintgyengülés miatt?
Orbán Viktor: Mármint a jegybankelnök úr? Erről nem nyilatkozott.
hvg.hu: Nem. Ön, miniszterelnök úr!
Orbán Viktor: Semmilyen személyes felelőssége a jegybank elnöknek nem került szóba a tárgyaláson.
hvg.hu: Ön, személy szerint!
Orbán Viktor: Az sem.
Magyarország nem volt nyugat felől ennyire elszigetelve 1957 óta, mint most. Miért kell ezt átélni? Hogyan lehet az, hogy akiktől pénzt kér a kormány, azok feltételeivel direkt szembe mennek? A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint azért, mert az eddigi kudarcok beismerésének elkerülése a fideszesek számára fontosabb, mint az ország boldogulása.
Kezdjük egy aprósággal. Volt az a hír, hogy az Európai Parlamentben három frakció is kezdeményezte, hogy Magyarország ellen induljon olyan eljárás, aminek a vége a magyar szavazati jog felfüggesztése lehet. Szavazati jogát még soha, egyetlen EU-tagnak sem függesztették fel.
Még messze vagyunk attól, hogy Magyarországét elvegyék. Ám a hír ettől még önmagában is érdekes, azonban a legfontosabb az belőle, hogy a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt hallgat. Pedig a párt egyik alelnöke Orbán Viktor, és amikor januárban a médiatörvény miatt a fél EP azon őrjöngött, hogy Magyarországon elkezdődött a diktatúra, akkor a Néppárt védelmébe vette a Fideszt. Nem nagyon, de legalább türelmet kértek. Most nincs türelem. A brüsszeli fideszesek kétségbeesett tiltakozásához egyetlen egy külföldi sem adta a nevét.
A tavalyi költségvetési hiány a magánpénztári vagyon, mint egyfajta tartalék felélése nélkül a GDP 7 százaléka körül lenne, az államadósság pedig még a tartalékok teljes felélése mellett is nőtt és történelmi csúcsra ért.
Mi arra készülünk, hogy az IMF-fel való tárgyalások eredményre vezetnek, egy védőhálóban szeretnénk megegyezni a IMF-fel, és akkor nem lesz szükség a B forgatókönyvre" - mondta Selmeczi Gabriella csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.
A nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott, aki egyben a Fidesz szóvivője, egy az IMF-tárgyalásokra vonatkozó kérdésre azt mondta: természetesen mindegyik helyzetre van forgatókönyvük.
„Magyarország stabil gazdasági alapokon áll, ki tudjuk védeni ezt a napokban tapasztalható pénzügyi támadást is" - mondta Selmeczi Gabriella. Hozzátette: „Látszik az is, hogy január 2-án még béke és nyugalom volt a piacokon és a tőzsdén, majd amikor visszajöttek a szilveszteri buliból a brókerek, akkor újra támadásba lendültek. Január 3-án már látszott a forinton, hogy újra támadás éri az országot".
„Magyarországnak erős kormánya van, több mint kétharmados többséggel kormányozza a koalíció, több forgatókönyvünk van, megvédjük az országot ezektől a támadásoktól. És bármilyen döntés születik, akár IMF-fel vagy IMF nélkül, minden a magyar családok érdekét fogja szolgálni" - jelentette ki.
Teljes ülést tartottak csütörtökön a Kúrián, és az eseményen Darák Péter új főbíró mellett részt vett a január 1-jével létrehozott Országos Bírósági Hivatal (OBH) vezetője, Handó Tünde. Az ülésen néhány új embert is bemutattak, de információnk szerint az nem hangzott el, hogy kinek milyen posztot szánnak.
Úgy tudjuk, Suba Ildikó, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság korábbi elnökhelyettese – ahol Handó Tünde volt a főnöke – a Kúriára beosztott bíróként személyzeti vezető lesz. Rendes felsőbírósági bíróvá nem nevezhették ki, mert az ilyen posztra pályázatot kell kiírni.
Erős Mónika – amint lapunkban korábban írtuk – elnöki bíróként dolgozik majd, egyelőre ugyancsak oda beosztott bíróként. Fideszes körökben is megerősítették, hogy várhatóan ő lehet a Kúria egyik elnökhelyettese. Egyedüli konkrétumként csütörtökön elhangzott, hogy Kónya Istvánt, a büntető kollégium vezetőjét Darák igazgatási feladatok ellátásával bízta meg. Így valószínűsíthető, hogy később ő nyerheti el a másik elnökhelyettesi posztot.
A bírósági szervezetnél így szinte teljes hatalomátvétel megy végbe. A bírósági hivatal vezetője – aki maga dönthet a bírák és vezetők kinevezéséről, fegyelmi vizsgálat elrendeléséről, ügyek más bírósághoz való áttételéről – Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.
A Kúria személyzeti főnöke mostantól Handó korábbi helyettese, tehát nyilván bizalmi embere lesz, így az OBH elnöke közvetlenül befolyást gyakorolhat az igazgatási hatáskörén kívül álló szervezet működésére. Erős Mónika pedig fideszes források szerint is jó kapcsolatokat ápol meghatározó jobboldali politikusokkal.
Bogár László pénzfegyver-szakértő is kapitulált és megtört. Mindennek vége:
"A birodalmi megtorlás azonban olyan brutálisnak látszik, ami most már elkerülhetetlenné teszi a meghátrálást. Még akkor is, ha tudjuk, hogy a helyzetünk a lázadási kísérlet leverése után valószínűleg rosszabb lesz, mint annak előtte volt."
"szembesülni kell azzal, hogy az elmúlt másfél év történései mögött nincs és nem is volt semmiféle végiggondolt nemzetstratégia."
"a birodalom egyáltalán nincs szétesőben, sőt éppen egy minden eddiginél hatásosabb fegyverrendszerrel növelni is képes világuralmát. Ami a meggyengülés jelének látszik, az csupán egy éppen a birodalmi központok által tudatosan keltett mesterséges hisztéria a még hatékonyabb elnyomás és kifosztás érdekében."
Bajnai
CDS felár 170
Jegybanki alapkamat 5,25%
Államadósság: 80% GDP-hez viszonyítva
1 €uro 265Ft
1 dollár 200Ft
1 svájci frank 185 Ft
Áfa 25°%
Magánnyugdíj pénztárakban 3000 milliárd forint
Hitelminősítők: befektetésre ajánlott kategória
Orbán
CDS felár 710
Államadósság: 82,6% GDP-hez viszonyítva
Jegybanki alapkamat 7% (további emelés várható)
1 €uro 321Ft
1 dollár 250 Ft
1 svájci frank 265 Ft
Áfa 27°%
Magánnyugdíj pénztárakban 0 milliárd forint
Hitelminősítők: bóvli kategória
„Több százmilliárdos megtakarítási lehetőséget látok már az első évben is. Egy hiteles, nagyobb legitimációval bíró kormány a piacokon kisebb kamatfelárral tud hitelt felvenni. Ez a tétel önmagában elérhet 300-400 milliárd forintot évente.” (Varga Mihály a kormányváltás előtt.)
Január elején megkezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak – fogalmazott a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. „A saját céljainkat kitűzzük, a saját céljainkat elérjük, és ha valaki jó tanácsokkal segít bennünket, azt megköszönjük, ha az utunktól el akar téríteni, akkor pedig udvariasan elhárítjuk” - összegzett a miniszterelnök.
50 ezer támogatott férőhely a felsőoktatásban
A Kormány elfogadta a felsőoktatási keretszámokról szóló előterjesztést, a számokat Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár ismertette kormányszóvívói tájékoztatón.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy tavaly december 23-án fogadta el az Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt. A jogszabályban meghatározták a lehetséges finanszírozási formákat is. A felvett hallgatók három kategóriába kerülhetnek, teljes állami ösztöndíj esetén a teljes költséget, rész-ösztöndíj esetén pedig a képzés 50 százalékát állja az állam. Az önköltséges hallgatók pedig igénybe vehetik a “Diákhitel II” konstrukciót, ami keretében jelentős kamattámogatást kaphatnak - ismertette Hoffmann Rózsa.
Az államtitkár aláhúzta: 2012-ben minimum 240 pont kell a bejutáshoz a korábbi 200-hoz képest, e fölött mindenki felvételt nyerhet
Orbán: Egy éven belül megújítjuk az országot
Száz vendég jelenlétében, a magyar parlamentben tartották meg az Európai Unió soros elnökségének ünnepélyes átvételét. Az elnökségi munkáját befejező belga miniszterelnök a demokrácia, a béke és a szabadság megőrzésére buzdított, a feladatokat átvevő Orbán Viktor pedig a megújulásról beszélt.
Az átadási ünnepség a parlament kék-piros és zöld fényekkel megvilágított kupolatermében vette kezdetét.
Negyedórával a megnyitó hivatalos időpontja után a rendőrség fehér díszegyenruhába öltözött trombitásainak előadása közben megérkezett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, és Kövér László házelnök. Bakos Piroska szóvivő az uniós elnökségre készült, ciklámenszínű, matyó motívumokkal díszített kendőjében arra kéri a vendégeket, hogy hallgassák meg a himnuszokat.
"Hazám és az egész unió nevében szeretnék köszönetet mondani az egész belga elnökségnek. Olyan hat hónap áll mögöttük, amire rányomta bélyegét a gazdasági világválság" – mondta Orbán, majd hozzátette: a belgák jelentős érdemeket szereztek az EU bővítésében. "Nekik köszönhető, hogy Horvátország hamarosan beléphet az unióba" – mondta a miniszterelnök.
Az unió soros elnökségét a miniszterelnök egy ezeréves álomhoz hasonlította, majd arról beszélt, hogy Európa csak úgy maradhat versenyben a világban feltűnt más versenytársaival szemben, ha válaszolni tud a modern világ kihívásaira. Ennek kapcsán elmondta: Magyarország is a megújulás időszakát éli.
"A miénk Európa egyik legrendezettebb államháztartása, csökkentjük az államadósságot, és egy éven belül teljesen újraszervezzük az országot. Ezt az elszántságot, hitet, energiát ajánlják fel a magyarok az uniónak" – hangsúlyozta a kormányfő, aki a megújulás gondolatával zárta beszédét.
"Csodát nem tud tenni a magyar elnökség, de képes lehet megdörzsölni a palackot, hogy ismét előbújjon a szellem, amit úgy hívnak: Európa megújulása."
A Miniszterelnökség összesen 1,2 milliárd forint keretösszegben írt ki szilveszter napján közbeszerzési eljárásokat kommunikációra és rendezvényszervezésre - írja a Napi.
A Miniszterelnökség (ME) a múlt év végén két kommunikációs tendert is hirdetett. Az egyik média- és reklámügynökségi feladatok elvégzésére szól, egy évre bruttó 800,1 millió forint keretösszegben, míg a másik a ME tevékenységéhez kapcsolódó rendezvényszervezésre és pr-tevékenységre 400 millió forintos kerettel - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben december 31-én megjelent hirdetményekből.
A tender része a médiastratégia elkészítése, a médiatervezés és a médiafelület vásárlása, a kreatív marketingkommunikációs feladatok ellátása a tervezéstől a gyártásig. A tárgyalásos közbeszerzésre január 30-ig jelentkezhetnek az ügynökségek. A rendezvényszervezésre és pr-munkára meghirdetett nyílt eljárás ajánlattételi határideje február 8-án zárul le.
A közszolgálati televíziónak már nincs könnyű dolga, meg egyébként is úgy általában nehezebb már csúsztatni. Mert van ez az internet, tudják az információs szupersztráda, amin egyre gyorsuló világunk rohan, vagy mi, és már nem csak zárt klubok beszélgetnek saját magukkal. Például bárki szembesülhet azzal, hogy mégis mit gondol az országról egy virtigli náci, vagy egy pufajkáját büszkén viselő kommunista, és a legrosszabb az egészben, ha véletlenül egyszer még igaza is van. Lehet anyázni, lehet tagadni, lehet vörös fejjel üvölteni, de bezárkózni, a lövészárkok mögé bújni már nagyon nehéz. És ha valaki megpróbál csúsztatni, hazudni, mellébeszélni, vagy elkenni, akkor egész egyszerűen kiröhögik.
Újabb tisztogatási botránynak tartják, hogy a Lomnici-ügy miatt első körben megbüntetett vágóval, riporterrel és felelős szerkesztővel szolidáris két riportert elküldték az MTV Híradójából. Egy külpolitikai szerkesztő azzal vívhatta ki az MTI Hírcentrum haragját, hogy a Milosevic-rendszerhez hasonlította a hírszerkesztőségben zajló munkát.
Az Indexet egy köztévés ügyekben járatos olvasó értesítette arról, hogy december 29-én "újabb híradós tisztogatás történt".
A kormány a felelős a 300 forintos euróért
A kormány képtelen kezelni az egyre súlyosbodó válságot. Ezt láthatjuk a 300 forintos euróban és a 22 ezer munkahely megszűnésében is - hangzott el Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján.
2009. február 3
Második napja tudjuk, mi az, ami fújja fölfelé az államadósságot, mint egyszeri Barroso a jegybanktörvény ügyét, mi a magyar gazdaságpolitika legnagyobb baja.
Nem, nem Matolcsy György.
A magyar államkötvények eladásáról érkező hírekből a szakemberek arra következtetnek, hogy az elmúlt napok eseményei után finanszírozási helyzetünk a fenntarthatatlanság felé közelít - állapították meg pénzpiaci szakértők. Egy hét alatt közel egy százalékponttal emelkedett a 10 éves magyar államkötvény hozama, és mára az 5 éves kötvények hozamszintje is kétszámjegyű, 10 százalékos lett a másodlagos piacon. Ez azért is elgondolkodtató, mert a jegybanki alapkamat jelenleg hét százalékos, ami Európában a legmagasabbak egyike. A hosszú távú államkötvények ugyan eladhatók voltak tegnap de ezek hozama is meghaladta 10 százalékot, ilyesmire a válság mélypontjának idején, 2009 júniusában volt utoljára példa.
