Az év közben elért történelmi csúcsánál alacsonyabban, ám az egy évvel korábbinál így is 4,6 százalékkal magasabban, 20 955,5 milliárd forinton zárta az elmúlt évet a magyar államadósság. A forintadósság csökkent, a devizás nőtt. Az államadósság annak ellenére emelkedett, hogy év közben – a nyugdíjállamosítás miatt – volt egy jelentős adósságcsökkentés.
Az államadósságon belül a forintadósság észrevehetően csökkent év közben, a devizaalapú adósság viszont emelkedett. Év végén 10 362,2 milliárd forint volt a forintos adósság, 616 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A devizás adósság viszont a 2010 végi 8842,8 milliárd forintról 10 170,4 milliárd forintra nőtt, ez az 1327,7 milliárd forint 15 százalékos emelkedésnek felel meg.
A devizás adósság növekedése részben – a kormányzati intézkedésektől egyébként nem független – forintgyengüléssel magyarázható. A jegybank deviza-középárfolyamaiból azonban az derül ki, hogy az euró 2010 decemberéhez képest csak 11,6 százalékkal drágult 2011 decemberére, ez tehát önmagában nem magyarázza a devizaalapú államadósság bővülését (tavaly összesen négy devizás kibocsátás volt, részben dollár-, részben euróalapú állampapírokat értékesített az adósságkezelő).
Átmeneti hatás
Az adósság növekedése azért is elgondolkodtató, mert a 2011-es nyugdíjállamosítás során a magánkasszák vagyonának egy jelentős részét költöttük az államadósság lefaragására. Nyáron több mint 1300 milliárd forintnyi korábbi magánpénztári vagyonnal csökkentették az államadósságot, ami az akkori statisztikákban jól nyomonkövethető: a május végi 21 116,5 milliárd forintos adósság június végén már csak 19 577,9 milliárd forint volt.
Ez utóbbi szám pedig azt is jelzi, hogy a magyar állam a tavalyi második félévben a magyar állam 1377,6 milliárd forinttal növelte az adósságát. Az úgynevezett egyéb kötelezettségek 300 milliárddal nőttek – ezek értéke év végén így 422,9 milliárd volt –, a devizás adósság 974,5 milliárddal emelkedett, de a forintadósság is bővült csaknem 100 milliárddal.
