Kormánykrónika

Van benne egy 109 milliárdos tétel, amit nem méltóztattak bővebben taglalni pl.
Arról nem is beszélve, hogy lefagyott gazdaságban ennyi adóbevételt remélni minimum barokkos túlzás.

Elárulta a 2012-es megszorítás részleteit a minisztérium

A kormány mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett hiánycél teljesítéséért, egyszerre három, a költségvetés egyenlegét javító "csomagot" épített be a 2012-es büdzsébe. Így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából, amely érdekes részleteket is közöl a kormány terveiből. Egyrészt kiolvasható a - minden bizonnyal külföldi befektetőknek készített - jelentésből, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és egy eddig nem hirdetett kiadáscsökkentő csomagot is kibont a tárca anyaga. Az útpénztárt felváltó útdíj-rendszerről a kormány már ebben a hónapban tárgyalhat

Kövér László szerint a jelenlegi kormányzati ciklus, vagyis a 2010 tavaszán elkezdődött négy év Magyarországnak az egyetlen, az utolsó esélye.

A parlament és a Fidesz választmányi elnöke ezt a Fidelitas, a Fidesz ifjúsági társszervezete országos választmányának tisztújító ülésén mondta szombaton Budapesten. Úgy fogalmazott: "a mi kudarcunk nem tud politikai ellenfeleink sikere lenni. A mi kudarcunk az egész nemzet kudarca is egyben", vagyis a felelősség óriási és egyetemleges.

Kövér László beszélt a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való viszonyról is, és azt mondta: ahol az IMF előírásai szerint próbáltak kilábalni a válságból, ott mindig gazdasági és szociális katasztrófa lett a következmény. Szerinte ahogyan 1956-ban nem engedhette meg magának a Szovjetunió, hogy precedenst teremtsen a magyar forradalom győzelme, úgy ma a nemzetközi pénzügyi világ egy része sem engedheti meg magának, hogy a magyar gazdaságpolitika nem szokványos intézkedései mintául szolgáljanak más országoknak

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságnak a vörös csillag viselésével kapcsolatban hozott engedélyező ítéletéről szólva Kövér László azt mondta: nem kellene sokat foglalkoznunk azzal, hogy mi van Európában és Strasbourgban. Reményét fejezte ki, hogy a magyar tiltó törvény ezen túl is hatályban lesz, az eljáró hatóságok pedig ezen túl is büntetnek a jelkép viseléséért. „Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott 50 éven keresztül (…) úgy gondolja, hogy a szabadságjoghoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon” - tette hozzá a politikus.

Az Európában az elmúlt években zajló gazdasági és politikai változásokról szólva azt mondta: a demokráciák kezdik hitelüket veszíteni, „mindenféle idióta pártok lépnek fel és szereznek akár mandátumot is” - utalt Kétfarkú Kutya Párthoz hasonló jelenségekre a házelnök. Ezzel kapcsolatban - jelezve, hogy véleménye sokakban nemtetszést fog kiváltani - azt mondta: „az LMP-t és a Jobbikot nem sokkal tartom komolyabb pártnak, mint a Kétfarkú Kutya Pártot. Semmit nem mutattak másfél év alatt, ami alapján azt kellene gondolnom, hogy őrájuk lehetne bízni az ország sorsát”.
 

Ritkán tárul elénk ennyire pőrén és nyilvánvalóan az az átléphetetlen szakadék, amely a kormány kommunikációja, a Fidesz–KDNP-kormányzáshoz kapcsolódó (ígéretekkel nyolc esztendőn át táplált) képzetek és a jobboldal tényleges kormányzati tevékenysége között tátong. Az alkalom különleges, de korántsem egyedi, s az ellentmondások feloldásának igénye egyre gyakrabban torkollik a mostanihoz hasonló nyílt színi hazugságba.

Amikor a sajtó már egy hete a közoktatási törvény tervezetéhez tartozó hatástanulmány részleteivel – egy Magyarországon példátlan méretű pedagóguselbocsátási és iskolabezárási program kalkulációival – foglalkozott, Hoffmann Rózsa államtitkár csütörtökön szemérmetlenül kiállt a médianyilvánosság elé, és kérdésre válaszolva visszautasította, hogy titkos záradéka lenne a köznevelési törvénytervezetnek. „Olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla” – idézték a jelen lévő médiu­mok a viccelődő politikust –, „ennélfogva a nem létező titkos záradékban szereplő tömeges elbocsátásokkal és iskolabezárásokkal sem kell számolni”.

Történt mindez aznap, amikor egy másik helyen, a parlament oktatási bizottsága előtt épp Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár (akit Hoffmann küldött oda maga helyett) igyekezett megmagyarázni a záradéktól függetlenül is botrányos színvonalú, egyetlen pedagógusszakmai testület egyetértését sem bíró tervezetet. Nem volt könnyű dolga – a védhetetlent védeni helyettes államtitkári fizetésért is emberpróbáló feladat –, ehhez képest egy ideig vitézül helytállt, következetesen kerülve a választ a záradék létezését firtató kérdésekre. Ám a meghallgatás egy pontján végképp kezelhetetlen helyzetbe került: egy ellenzéki képviselő csendesen letette Gloviczki asztalára a „nem létező” dokumentumot, rajta Hoffmann Rózsa és Réthelyi miniszter láttamozó aláírásával (a dokumentum egyik szerzője egyébként maga a helyettes államtitkár, tehát még csak azt sem lehetett mondani, hogy a tanulmányt egy másik minisztérium készítette).

Ha egy kereszténydemokrata politikus szemrebbenés nélkül belehazudik a kormánymédia mikrofonjába és a közvélemény „szemébe”, az talán csak a pártjának meg az elvbarátainak kellemetlen. Ha mindezt egy vezető kormánytisztviselő teszi, az egy fokkal azért súlyosabb, de magyar viszonyok között talán még mindig megbocsátható. Ám amennyiben az esetből feketén-fehéren az derül ki, hogy a Fidesz–KDNP sok éve ismételgetett sirámai az iskolabezárások vidéksorvasztó és nemzetnyomorító mivoltáról hazug kampányfrázisok voltak csupán, és a pártszövetség valódi oktatáspolitikája épp az ellentéte annak, amit ellenzékben meg a kormányprogramban képviselt, azért valakinek tényleg vállalnia kellene a felelősséget – minimum a lemondásával. Hiszen, mint Szijjártó Pétertől tudjuk, a fülkeforradalom óta már nem egy következmények nélküli országban élünk.

Hoffman Rózsa nem tudja mit ír alá

Ferencz Norbert tüntetést szervezett, mivel képmutatónak, populistának és szegénységellenesnek tartotta a nyolcadik kerület kukázást tiltó jogszabályát. A demonstráción kukázásra buzdította a demonstratív kukázásra egybegyűlt közönséget, ezért bűnösnek nyilvánították. Kocsis Máté tiltakozást kiváltó rendeletét az ombudsman is bírálta.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterek "ugyan gyakran és keményen vitatkoznak egymással, de alapvetően nagyon jó barátok" - derült ki a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott "Tárcatükör a Közgázon" című közpolitikai beszélgetésen csütörtökön este.

Fellegi Tamás vitapartnere Scheiring Gábor, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője volt, aki élesen bírálta a kormányzat eddigi teljesítményét. Szerinte a centralizált politikai akaratképzés rendkívül sok hibalehetőséget rejt magában. Gyenge minőségű a jogszabályok előkészítése, és a törvényalkotás is teljesen ötletszerű. Szerinte a kormányzati szerkezet sem vált be, bár eleinte bizakodóak voltak. Reménykeltőnek tűnt például, hogy a fejlesztési ügyek egy tárcához kerültek, a lehetőséget azonban nem sikerült "aprópénzre" váltani - fogalmazott.

Nem verték nagydobra a kétes ügyeket

Egy hallgatói kérdés azt firtatta, miért volt szükség politikai alapú tisztogatásra a közigazgatásban a kormányváltás után. Fellegi cáfolta, hogy ilyesmi történt volna, bár az kétségtelen, hogy nagyszabású személycserékre került sor.

Szerinte bizonyos területeken elkerülhetetlen volt a változtatás. Példaként említette a Magyar Fejlesztési Bankot, ahol három tucat rendőrségi feljelentést tettek kétes értékű hitelkihelyezések miatt, noha "ezeket nem verték nagydobra".

Évi 9 millió forintba kerül az Orbán Viktor részvételével zajló események fotózása, tanácsadásra szerződött a 2006-os események miatt Gyurcsány Ferencet terrorcselekmény gyanújával feljelentő Völgyesi Miklós, és a Miniszterelnökség megállapodott Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégével is. Nyilvánosságra hozták a tanácsadói szerződéseket.

A kormány húszmillióért rendelt történelmi témájú festményeket az elmúlt 15 év legfontosabb eseményeiről, köztük az új Alaptörvény elfogadásáról, a vörösiszap-katasztrófáról és a 2006. október 23-i lovasrohamról.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője diadalittasan panaszolta, hogy Simor András cégeladási papírjai nem érkeztek meg az illetékes parlamenti bizottsághoz. Tényleg nem, mert Kövér László asztalán parkoltak.

Kövér László házelnök megkapta, áttekintette és ma reggel továbbküldi a Parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának Simor András korábbi cégének eladási iratait. Erről maga az Országgyűlés elnöke nyilatkozott a Lánchíd Rádiónak, hozzátéve: át kellett néznie a papírokat, "nehogy véletlenül személyiségi jogvédelem okán szó érje a ház elejét. Azt a helyzetet kellett elhárítani, hogy nehogy ebből olyan probléma legyen, amit senki nem akar".

A házelnök azt követően nyilatkozott, hogy Szijjártó Péter, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke az MTI-nek azt mondta: nem érkeztek meg az MNB elnökétől a parlament költségvetési bizottságához a dokumentumok arról, hogy Simor András valóban eladta off-shore cégét, és valóban hazahozta a vagyonát.

Arról, hogy ezeket a jegybankelnöknek be kell mutatnia, a bizottság még október 18-án határozott. Ez úgy szólt, hogy Simor Andrásnak október 30-ig meg kell küldenie a bizottság számára mindazokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy eladta ciprusi cégét, az abban lévő vagyont hazahozta, és az erre vonatkozó adókötelezettséget teljesítette.

Most tehát kiderült, Simor is teljesítette a kérést, s Szijjártó szavai is helytállóak, miszerint a bizottság még nem kapta meg a papírokat. Noha azok mégis a Parlamentben voltak. Kövér Lászlónál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya hétfőn közölte az MTI-vel: Simor András elnök a korábban tulajdonában álló cég értékesítésének dokumentumait elnöki titkárságán október 19-től hozzáférhetővé tette, ezenkívül a dokumentumokat még a múlt héten megküldte Kövér Lászlónak.

Teljes egészében átvállalja az állam a hét Veszprém megyei település alkotta Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs program céltársulása 2019-ig esedékes devizakölcsön-tartozásának - jenhitelének -, azaz összesen több mint hárommilliárd forintnak a megfizetését - jelentette be Talabér Márta (Fidesz-KDNP) polgármester csütörtökön sajtótájékoztatón Várpalotán.

Hozzátette: a parlamentnek módosító indítvány formájában benyújtott javaslatot várhatóan két hét múlva tárgyalja a Ház, s a döntés december elsején lép hatályba.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: a kormány szerdai ülésén hagyta jóvá Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően a devizakölcsön átvállalásáról szóló javaslatot, amit alapos szakmai előkészítő munka előzött meg.

A kormány mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett hiánycél teljesítéséért, egyszerre három, a költségvetés egyenlegét javító "csomagot" épített be a 2012-es büdzsébe. Így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, angol nyelven megjelent tájékoztató anyagából, amely érdekes részleteket is közöl a kormány terveiből. Egyrészt kiolvasható a - minden bizonnyal külföldi befektetőknek készített - jelentésből, hogy az elmúlt fél évben hogyan változtak a Széll Kálmán-terv irányszámai, és egy eddig nem hirdetett kiadáscsökkentő csomagot is kibont a tárca anyaga. Az útpénztárt felváltó útdíj-rendszerről a kormány már ebben a hónapban tárgyalhat

A kormányfő szóvivője szerint Magyarország jelenlegi gazdasági teljesítménye és a magyar gazdaságpolitikai döntések „semmilyen módon nem indokolnak semmiféle leminősítést”.

Szijjártó Péter szerint az euró-forint árfolyamot az euróválság újabb fejleményei alakítják. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi európai helyzetből a magyar gazdaságpolitikának két tanulságot kell levonnia. Egyrészt, hogy tovább kell csökkenteni az államadósságot, mivel ennek jelentős része devizában van. Másrészt minél több magyar családot ki kell menteni a devizahitel csapdájából, lévén az árfolyammozgások őket érintik a legérzékenyebben.

Kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy Magyarország jelenlegi gazdasági teljesítménye és a magyar gazdaságpolitikai döntések „semmilyen módon nem indokolnak semmiféle leminősítést”. Kiemelte: Magyarország azon két uniós tagállam egyike, amelyben csökken az államadósság. Emellett 2012-ben az ország költségvetési hiánya a legjobbak között lesz az EU-ban. Hozzátette: ismeretes, hogy „a hitelminősítők döntéseiben nem kizárólag valós gazdasági folyamatok játszanak szerepet”, mint ahogyan az is, hogy „bizonyos pénzügyi körök érdekeit sérti a magyar gazdaságpolitika”, miközben a valós gazdasági teljesítmény nem indokolja a leminősítést.

Magyarázó országjárásra küldi a kormánytagokat Orbán

"Olyan konvergenciaprogramot írtak, amely nem orvosolja a gazdaság szerkezeti problémáit. A kormány tett ugyan egy-két hasznos lépést, például lefaragta a költségvetési hiányt, de ezt nem a helyes úton, a kiadások csökkentésével, hanem az adók emelésével érte el. A magas államadósság továbbra is ott lebeg felettünk, a külföldi és a hazai befektetők érdeklődése megcsappant, miközben depresszió uralkodik az országban. Hihetetlen károkat okoz a korrupció is. A kormány klientúrája nyer el szinte minden állami tendert, de így csak azok a vállalkozók emelkednek ki, akik jobban tudnak helyezkedni, s nem azok, akik valóságos gazdasági versenyhelyzetben is megállnák a helyüket. Ez is visszafogja a növekedést. Mivel a kiigazítás helytelen szerkezetű volt, a gondok hamarosan újratermelődnek."

"Persze a tehetségtelenség és a szakértelem hiánya is közrejátszhat a helyzet kialakulásában. Jegybankelnökként az volt a benyomásom, hogy nem is látják, mi a gond. Persze lehet, hogy csak nekem nem mondták el. Zárt társaságot alkottak, csak egymással tárgyaltak, és még a Nemzetközi Valutaalap, az uniós tisztviselők vagy a külföldi befektetők véleményére sem adtak."

"A Fidesz európai értelemben vett konzervatív párt, amely szociális piacgazdaság megteremtésére törekszik. Jónak tartom a gazdasági programját is."

"A kérdés az, hogy a választók mikor értik meg a rossz gazdaságpolitika következményeit. Meg kell hagyni, kormányzó politikusaink kétségtelen tehetséget mutatnak a hatalom megtartásában és a ripacskodásban. Rövid életű még nálunk a demokrácia, be lehet dobni újabb trükköket is, de remélhetőleg már nehezebb lesz becsapni az embereket. Talán egyre többen veszik észre, hogy a koalíció mennyire rosszul sáfárkodott az uniós tagság és a kedvező világgazdasági környezet adta lehetőségekkel. Lassan lemaradó gazdaság, csökkenő befektetési kedv - nem is tudom, mikor volt békeidőben utoljára ilyen borús a közhangulat."

Mindezt 2008 elején mondta:
 

Magyarország a világválság legnagyobb vesztese, míg Lengyelország kimondottan jól jött ki a krízisből, derül ki egy a Washington Postban ismertett friss kutatásból. Ignacio Munyo és Ernesto Talvi közgazdászok a nyertes és vesztes országok összeállításakor a munkanélküliséget, az inflációt, a GDP változását, a reálárfolyamot, a hitelállományt, és a keresletet vették figyelembe.

A vizsgált országok közül Argentína, Angola és Brazília húzta a legnagyobb hasznot a válságból, de Kína, India és Lengyelország is jól jött ki belőle. A vesztesek pedig leginkább a fejlett országok: Japán, az Egyesült Államok, és az eurózóna országai. A felmérés szerint az abszolút vesztes Magyarország, minket minden szempontból rosszul érintett a válság, Románia és Kazahsztán is előttünk végzett.

A Jutarnji List szerint egy videó bizonyítja, hogy a volt horvát miniszterelnök és a Mol vezérigazgatója az előbbinek szóló kenőpénzben állapodott meg egy zágrábi étteremben.

Valótlanságnak nevezte és visszautasította a Mol magyar olajipari társaság a horvát Jutarnji List napilap hétfői állítását, amely szerint egy videofelvétel bizonyítja, hogy Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója az előbbinek szóló kenőpénzben állapodott meg egy zágrábi étteremben - írja a hirado.hu.

A napilap internetes oldalán a nyomtatott újság címlapját és az ott megjelent cikk rövid kivonatát közli. Eszerint Robert Jezic, a horvát főügyészség által korrupció gyanúja miatt indított vizsgálat fő tanúja fedte fel, hogy az azóta vizsgálati fogságban lévő korábbi kormányfő és Hernádi Zsolt két alkalommal is találkozott nem hivatalosan.

Az első megbeszélés Sanader miniszterelnöki irodájában zajlott 2009 májusában, a másik pedig néhány hónappal a miniszterelnök lemondása után egy zágrábi étteremben. Az elsőt a kormány épületébe belépők nyilvántartása, a másikat az éttermi számla bizonyítja - írja a napilap, amely az étteremben történteket részletezi a felvételre hivatkozva. A lap sem hangfelvételt, sem mozgóképet, sem fotót nem tett közzé a rejtett kamera felvételéből.

A Jutarnji List szerint külön helyiségben, zárt ajtók mögött zajlott le a négyszemközti találkozó, amelyről 90 percnyi videofelvétel készült. Ebből öt perc a legfontosabb, amely az újság szerint "szenzációs, figyelemre méltó, teljesen váratlan" jeleneteket tartalmaz.

A lap állítása szerint Sanader azt ajánlotta, hogy vegyék ki mobiltelefonjaikból az akkumulátort, és látható, amint a volt kormányfő ezt meg is teszi. Az újságcikk szerzője úgy vélekedik: nyilván azért, hogy biztos legyen benne, senki nem rögzítheti a beszélgetésüket.

A honlapon olvasható még a nyomtatott újság címoldala, amely szerint Sanader "papírt húz elő a zsebéből és odaadja a Mol vezetőjének (...), ő ránéz, számol, hozzáír és visszaadja", majd koccintanak.

Bizonyítékként fogadták el a Hernádi-videót

A Mol szerint érthetetlen, hogy titkos és gyanús eseményként kezelnek egy nyilvános találkozót.

z igazságszolgáltatást érintő sarkalatos törvényekről vitáznak a képviselők. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló előterjesztés alapján elválik egymástól a Kúria – mai nevén Legfelsőbb Bíróság – és a bírói igazgatási szerv vezetőjének a személye. A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnének, akit a parlament választana kétharmados többséggel a bírók közül. A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyelné és véleményezné, igazgatási feladatok nélkül.

A bírósági rendszer négyszintű maradna, az alsóbb szinteket megyei és városi bíróságok helyett törvényszékeknek és járásbíróságoknak neveznék. Ezeken kívül közigazgatási és munkaügyi bíróságok működnének különbíróságként. A bírák jogállását érintő változás, hogy háromévenként egy évre – hozzájárulásuk nélkül – másik szolgálati helyre lehetne kirendelni őket.

Az igazságszolgáltatási reform koncepcióját Áder János fideszes európai parlamenti képviselő dolgozta ki az igazságügyi tárcával közösen, és az utóbbi terjesztette az Országgyűlés elé.

Az ügyészségi törvény – szintén csütörtökön a plenáris ülés elé kerülő – tervezete szerint a legfőbb ügyész részt vehetne a Kúria ülésein. Emellett, a büntetőeljárási törvény nyári módosításának megfelelően, kiemelt ügyekben eldöntheti, hogy mely bíróságon emel vádat.

Változnának a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályok is, miután a katonai ügyészségek 2012. január 1-jén megszűnnek, illetve az egységes ügyészi szervezetbe integrálódnak.

Baka nekiment a bírósági törvényeknek

Az új igazgatási vezető széles és ellenőrizetlen jogkörére még a szocializmusban sem volt példa

Még idén leváltják Baka Andrást

Gulyás Gergely alkotmánymódosító indítványa alapján december 31-ig megválasztják a Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnöké

Egy éve írták:

Orbán nem először mondja, hogy egy évük van véghezvinni, ööö, bármi is az, amit véghez akarnak vinni. Hajlok rá, hogy egyetértsek vele.

A költségvetés rövid távú kockázatai minimálisak, a középtávúak viszont hatalmasak. Ha Matolcsy izgalmas gazdaságpolitikai kísérlete csődöt mond (az lenne csoda, ha nem), akkor el fognak tűnni a magyar állampapírok piacáról a vevők, és onnantól kezdve a zemberek jóléte csakis további államosításokból, elkobzásokból, és büntetőadókból finanszírozható.

Ugyancsak egy év, mire az uniónak leesik a tantusz, hogy az egyik tagállama mutyiban kivezette az alkotmányos demokráciát. Először egy kicsit dünnyögnek, aztán kilátásba helyeznek, aztán elzárnak, de mire érdemi szankciókat hoznának, a meccset már rég lefújták.

És ugyancsak egy év, mire a választók rájönnek, hogy az azonnali radikális adócsökkentés egy azonnali radikális átbaszást álcázott, és keresni kezdik a bűnbakot.

Addigra kell Orbánnak bebetonoznia a hatalmát az államigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az erőszakszervezetekben, a médiában, a gazdaságban, a kultúrában - mindenben. Nincs olyan, hogy valami kicsit pártállam. A pártállam totális, és nem hagy ellenőrizetlen intézményeket, amiket nem tud megfélemlíteni, megvezetni, megvesztegetni, kiszorítani, hitelteleníteni, elbagatellizálni vagy démonizálni.

Erre van egy éve.

Miniszterelnökcsere a megoldás a forintválságra

"Ha magunk gerjesztünk magunk körül válsághangulatot, akkor lesz is válság. A szocialista párt vezetői nem értik ennek a válságnak a lényegét. Csupa olyan intézkedést jelentenek be rossz ütemben, amellyel csak súlyosbítják a helyzetet" - mondta Orbán Viktor a Budapesti Értéktőzsde vezetőivel folytatott tanácskozás után.

A "legkiválóbb drámaíró".... Összefüggéstelen antiszemita őrjöngés

Itt egy remek összefoglaló arról, hogy úgy néz ki, mintha Magyarország közeljövőjében már a kormány sem bízna. Ez szomorú. Jövőre egészen biztosan még szerényebben kell élnünk. Nem rózsásak a kilátások a környéken sem, az Európai Unió legfontosabb politikusai háborúval riogatnak, 1945 óta nem látott válságról beszélnek, tényleg nem könnyű, beláthatjuk, nem minden csak a Kossuth téren és környékén székelő vezetőinken múlik. A begyűrűzés örökkévaló, már a rendszerváltás előtt is fontos hivatkozási alap volt.

73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, több mint tízezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény titkos melléklete.

Úgy tűnik, Győrig nem hallatszott el Orbán Viktor üzenete. 2009-ben Győr belvárosában egy 220 férőhelyes parkolóházat adtak át sajátos PPP konstrukcióban, az önkormányzat száz százalékos tulajdonú cégének ingatlanán. Az üzemeltető a önkormányzati parkolócég, amely a parkolóház tulajdonosának, az Arrabona Parkolóház Kft.-nek bérleti díjat fizet(ett). A bérleti díj 40 ezer euró/hónap, amely a szerződés szerint 2010. január 1-jétől kezdve, 15 éven keresztül jár a cégnek. Az elmúlt két évben közel 250 millió forintot fizetett ki a város a parkolóház használatáért.

Győr város közszolgáltató cége, a GYŐR-SZOL, 2011. augusztusában 3,73 millió euró (1,1 milliárd forint) hitel felvételét kezdeményezte, közbeszerzés útján. A hirdetményben szereplő helyrajzi szám alapján, a két éve bérelt parkolóházat kívánják megvásárolni a hitelből.

A parkolóházat tulajdonló kft. tulajdonosa a cégkivonatok szerint a luxemburgi bejegyzésű City Győr Luxemburg SA, amelyet az ottani cégjegyzék szerint, 2008. június 17-én alapítottak. A cég alapító okirata szerint az alapítók szintén luxemburgi részvénytársaságok, név szerint a Valon S.A. és a Lannage S.A. Mindkét cég székhelye ugyanaz a luxemburgi cím (42 rue de la Valée Luxemburg), és mindkettőt 1998. február 24-én jegyezték be. A Valon S.A. alapítója – az 1998-as iratok szerint – két brit, Virigin szigeteki offshore cég, a Koffour S.A. és az Alazee Corp.

A magyar polgárok nem csak adósságrabszolgákká lettek, de lassan adórabszolgákká is válnak. A kormány minden fő célkitűzését elvétette. Nem valósul meg egyetlen Fidesz-lózung sem, gazdasági csődspirálban vergődik az ország, és vezetőinek lassan le kéne tenniük a fegyvert, fel kéne hagyniuk a nemzeti szabadságharccal.

A magyar kormányfő lassan csomagolni kezdhet, ha tartani akarja magát legújabb ígéretéhez, amelyben szó szerint azt mondta: "Nem fogok egy olyan országban élni (...), ahol egymillió ember adósrabszolgasággal kell, hogy szembenézzen". Orbán Viktor ezt pénteken az MR1-Kossuth Rádió műsorában nyilatkozta ki. A nemzet rétora nem gondolta végig, amit mond, egy olyan helyzetben, amikor az ország államadóssága szeptemberre elérte a soha nem látott 20625 milliárd forintot, vagyis minden magyar polgárra két millió forintnyi államadósság jut. Ez az összeg nagyságrendekben nagyobb, mint amennyivel a devizahitelesek tartoznak a bankjaiknak.

A csúcsra járatott államadósság és az országgyűlésben működő adógyár együtt azt jelenti, hogy a Fidesz két legnagyobb választási ígéretének fordít hátat. Nem csökkenti az államadósságot, és nem mérsékli a lakosság adóterheit. Az egy kulcsos, igazságtalan személyi jövedelemadó rendszer a szegényektől a gazdagokhoz átcsoportosítva a jövedelmeket, nem ért el semmit a gazdasági növekedés felpörgetésében, tehát látványosan megbukott az orbáni gazdaságpolitika csodafegyvere. Most pedig azzal szembesül a társadalom, hogy sima hazugság volt az is, hogy gazdaságélénkítés és a költségvetési egyensúly megteremtése, az államadósság csökkentése az adóterhek mérséklése mellett is megvalósítható. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy nem.

Közben látjuk azt is, hogy a munkanélküliség változatlanul magas, a forint árfolyama pénteken megint 300 forint fölött járt, ami egyrészről az infláció felpörgését vetíti előre, másrésztől automatikusan növel az államadósságot forintban, mivel annak nagy része külföldi valutában áll fenn.

A magyaroknak ugyanis a forint romló árfolyamának megfelelően kell többet dolgozniuk mindem euró-milliónyi adósság törlesztéséhez, vagy másképpen, az árfolyamromlás ütemében kell növelni a polgárok adóterhelését, ahhoz, hogy a kamatokat és a törlesztést fizetni tudjuk

A szabadság bővülése jót tesz a gazdaságnak, aminek a gyors bővülése pedig jót tesz a szabadságnak, és ha a lehetőségünk több, mint a korlátunk, akkor nagyobb a mozgásterünk. Biztosra nem mondanánk, de valószínűleg így lehetne összegezni, mit is akart mondani csekély terjedelme ellenére is nehezen követhető dolgozatában Matolcsy György akkor még csak leendő miniszter Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszternek 1998 őszén, Matolcsy datálása szerint „1956 ünnepén”, október 30-án. Azt vizsgálta, hogyan alakul Magyarország mozgástere az ezredfordulóhoz közeledve. Jelentjük: jól. Igaz, az örömteli hírek mögött túl sok szakmai hátteret, elemzést, értékskálát, megalapozott módszertant nem találtunk.

A jelenlegi nemzetgazdasági miniszter – akit Orbán Viktor nemrégen a jobbkezének nevezett – "Kedves Barátunk" megszólítással írt kísérő levelet a dolgozathoz Járainak. Ebből kiderült: "egy reményt keltő felismerésre jutott", ráadásul nem máskor, mint "1956 ünnepén", ami a levél dátuma szerint 1998. október 30-a volt

Miképpen alakul Magyarország mozgástere a 20. század végén s a 21. század elején? – erre a kérdésre kereste a választ az egyszemélyes intézet. És meg is kapta: "Magyarország egésze számára nem kevesebb, hanem több a szabadság, mint bármikor történelmünk során", méghozzá azért, mert "bővül a mozgástér, ha a lehetőségek tágulása meghaladja a korlátok erősödését". Márpedig, és itt a jó hír, nyomban a dolgozat első oldalán: meghaladja. Méghozzá sokkal, és egyre többel.

Matolcsy doktor ugyanis kimutatta, hogy "a determinációk négyzetesen nőnek korunkban, a lehetőségek azonban exponenciálisan". Ha valakinek esetleg nem ugrana be hirtelen: a négyzetes növekedést másképp úgy is mondhatjuk, hogy x a másodikon – ahol x az egyszerűség kedvéért legyen 1, 2, 3, 4, 5, stb. –, míg az exponenciális függvény képlete: e az x-ediken, vagyis a hatványra emelt szám nem változik, de minden lépésnél egyre magasabb hatványra emeljük: például kettő a másodikon, kettő a harmadikon, kettő a negyediken, stb. Az e értéke 2,718, ami egy matematikai állandó.