73 milliárdos megtakarítással, 633 iskola bezárásával, több mint tízezer tanár elbocsátásával számol a köznevelési törvény titkos melléklete.
A leszállított tankötelezettségi kor miatt több mint 73 milliárdos megtakarítással, a felső tagozatok összevonásától 633 iskola bezárásával számol az oktatási államtitkárság. Az előbbi 5 ezer, az utóbbi közel 3 ezer tanár elbocsátását jelenti. A tanárok az egész napos iskolában „tanítják majd le” a megemelt óraszámaikat. Mindez a köznevelési törvény titkos mellékletében olvasható.
Az október 12-én nyilvánosságra hozott, kormány által kedden elfogadott törvényhez tartozik egy 40 oldalas háttéranyag is, amelyet nem hozott nyilvánosságra az oktatási államtitkárság. Az FN24.hu birtokába jutott dokumentum táblázataiban érdekes adatokra bukkanhatunk többek között arra vonatkozóan, hogy mennyi megtakarítást remélnek Hoffmann Rózsáék a tankötelezettség korhatárának leszállításától. Bár az államtitkár folyton azt kommunikálta, hogy ennek a lépésnek a lényege az, hogy azok a fiatalok, akik már nem akarnak tanulni, hamarabb munkába állhassanak, a dokumentum lehetséges veszélyként leírja, hogy megemelkedhet a képzettség nélküli fiatalok aránya. Az már-már parodisztikus elem, hogy a „versenyképességi hatásnál” mit várnak a terv alkotói saját művük hatásaként: „…képzettség nélkül, szakmai tudás hiányában és az eddigieknél fiatalabb korban (16 évesen) az oktatási rendszerből kikerülő fiatalokat.”
A tankötelezettség leszállításának lényege azonban a költségvetési megtakarítás. (Nem véletlenül a gazdasági tárcától ered az ötlet.) A háttérszámítás szerint már a bevezetés évében 21,29 (2015-ig 73,23) milliárd forintot spórolna meg az állam a fiatalemberek kitaszításával a rendszerből. Ez 4094 pedagógus elbocsátásával jár majd. A második legnagyobb spórolási tétel a gyereklétszám fogyásából adódó pedagógusszám-csökkenés. Ez 4183 tanárt érint, és több mint 52 milliárd megtakarítást jelent.
Még két területen tervez megtakarítást a köznevelés szép új világa: a felső tagozatos osztályok összevonásával és a szakiskolák 3 éves, duális rendszerre való átállításával. Dicséretes dolog a spórolás persze, de ha hozzátesszük, hogy e tételek mivel járnak, már nem lehet ilyen optimista sem a szülő, sem a pedagógus, sem a jövő hazai gazdasága. Felső tagozat működését ott engedélyezi a törvény, ahol legalább két párhuzamos osztály van, azaz a kisiskolák nagy részét be kell zárni, össze kell vonni. A tervezet szerint 633 feladatellátási hely szűnik meg, több mint 50 ezer gyerek kerül át más intézménybe, és közel 3 ezer pedagógus kerül az utcára. A megtakarítás 2015-ig közel 28 milliárd forint. Ráadásul – s ezt is leírják Hoffmannék – azokról a településekről, ahol megszűnik a felső tagozat, amelyik szülő teheti, már alsóból is kiveszi a gyereket és inkább egy nagyobb iskolába viszi.
Ami a szakiskolák 3 éves, szinte lenullázott közismereti oktatású duális képzésre való átállását illeti, szintén közel 25 milliárdos megtakarítást vár a tervezet. Mint írják, az új rendszerrel megnő a diákok esélye sikeresen belépni a munka világába, ugyanakkor azt is előrevetítik, hogy az általános ismeretek és tanulási kompetenciák háttérbe szorulhatnak. A két mondat minden munkaügyi szakember szerint kioltja egymást, hiszen hogyan tudna sikeresen munkát találni ma valaki, aki nem képes elsajátítani az állandóan változó munkakörhöz tartozó készségeket vagy a megfelelő gépek kezelését. A szakképzésnél is jelzi a dokumentum, hogy tanári elbocsátásokra kell számítani, de nem számszerűsíti ezt az adatot
