A publicista az EchoTV egyik műsorában találta „ótvar, hazug idiótának” nevezni Ulrike Lunacek zöldpárti osztrák képviselőt, aki egyelőre csak a jobboldali hírtelevíziót kérte bocsánatkérésre, de jelezte, ha kell, az NMHH-hoz fordul.
„Egy rohadt szemét hazugság egy rohadt szemét szájából”. „Az Uniónak nemhogy ethosza, de semmije sincsen. Az uniónak Daniel Cohn-Benditje meg Neelie Kroesa, meg hogy hívják ezt a kis zöldet, ezt meg se lehet jegyezni, ezt a nevet, Ulriche Lunacekje van” – többek között ezekért a mondatokért készül feljelenteni Bayer Zsoltot az NMHH-nál Ulrike Lunacek, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának osztrák tagja.
A politikus a Magyarországról szóló csütörtöki vita során szólalt fel az Európai Parlamentben, elítélve, hogy a január 21-én tartott budapesti békemenet transzparensein EU-ellenes és antiszemita jelszavak is voltak. Az Orbán-kormány mellett kiálló megmozdulás egyik fő szervezője Bayer volt.
Lunacek az ügyben először az EchoTV-nél tett panaszt, Bayer ugyanis az EP-vita után egy nappal, a Korrektúra című műsor pénteki adásában szidalmazta őt. Ha a „valós és tényszerű hírközlés, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartásának követelményei” szerint nem kérnek tőle bocsánatot, és nem mutatják be tényszerűen, mit mondott, akkor a magyar médiahatóságnál jelenti fel a Bayert – derül ki az osztrák zöldpárti EP-képviselő leveléből, amely teljes terjedelmében így hangzik:
„Igen tisztelt EchoTV,
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 181. cikkének 2. pontja alapján az alábbi panaszt teszem az Önök által 2012. február 10-én sugárzott Korrektúra című műsor kapcsán.
Ezennel hivatalosan panaszt teszek a műsorvezető, Bayer Zsoltnak ebben a műsorban elhangzott, személyemre vonatkozó kijelentései, legfőképp a következő miatt: „Csak jön egy olyan agyament ótvar hazug idióta, Ulrike Lunacek, és milyen finoman fejeztem ki magam. (…) Az egész egy rohadt szemét hazugság egy rohadt szemét szájából.” Fenntartom a lehetőségét annak, hogy emiatt a magyar Médiatanácshoz fordulok.
A 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól számos előírást tartalmaz a valós és tényszerű hírközlésről, valamint az emberi méltóság tiszteletben tartásának követelményéről (2010. CIV törvény, 13. § a sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatásról és 14. § (1) az emberi méltóság tiszteletben tartásáról).
Bayer Zsolt az Önök fent nevezett műsorában durván megsértette ezeket az elveket. Felkérem Önöket, hogy adójukon megfelelő formában egyértelműen határolódjanak el emberi méltóságom megsértésétől, kérjenek nyilvánosan bocsánatot, és az Európai Parlament alapjogi bizottságának (LIBE) 2012. február 9-i meghallgatásán elhangzott hozzászólásaimat korrektül, tényszerűen és kiegyensúlyozottan mutassák be. Erre vonatkozólag az Mttv. 181. cikkének 2. pontja alapján 48 órán belül írásbeli kötelezettségvállalást várok el Önöktől.
Tárgyilagos üdvözlettel,
Ulrike Lunacek, EP-képviselő
Die Grünen / EFA – Österreich
a Zöldek/ESzSz EP-frakciójának külpolitikai szóvivője
a Külpolitikai Bizottság tagja
az LMBT intergroup társelnöke
a Die Grünen delegációjának vezetője”
Lunacek csütörtöki felszólalásában egyébként megjegyezte, hogy a békemenet EU-ellenes megnyilvánulásainak az elítélésével nem Magyarországot akarja megalázni, hanem a közös európai értékek mellett kíván síkra szállni. A zöldpárti osztrák képviselő már korábban is kihúzta a gyufát a magyar jobboldalon, amikor az érdekelte, hogyan lehet egy pártpolitikus, a fideszes Szájer József feleségeként Handó Tünde az Országos Bírói Hivatal elnöke. (Lunacek Áder Jánossal különbözött össze emiatt: amikor Áder azt mondta, mindenkinek bocsánatot kell kérnie mindenkitől, aki szerint Szájer felesége csak azért lett főbíró, mert Szájer felesége, Lunacek azt válaszolta, mindegy, hogy Handó Tünde férfi vagy nő, a lényeg, hogy miért lett bíró. Ha Szájer férfival élne együtt, és az illető így jutna magas tisztséghez, az sem lenne illendő – fogalmazott az osztrák politikus az EP január 18-án tartott Magyarország-vitája során.
A panasz hírét felkapta az osztrák sajtó is. Az APA hírügynökségre hivatkozó cikkében a Der Standard arra emlékeztet, hogy Bayer Orbán Viktor miniszterelnök személyes barátja, aki a műsorban nem éppen hízelgő hangon beszélt Neelie Kroes médiaügyi biztosról is („A demokrácia nevében ott ül, ez a szerencsétlen idióta, és azt hiszi, hogy ő ezt megteheti” – hangzott a bayeri ítélet.) A Der Standard szerint megszólalt az ügyben Hannes Swoboda, az EP szocialista frakcióvezetője is, aki hétfő délután Strasbourgban követelt vizsgálatot a parlamenttől Bayer szavai miatt.
Az osztrák napilap később kommentárt is szentelt Bayer kirohanásainak. Médiasöpredék című írásában Rubina Möhring úgy véli, hogy az ízléstelenségnek is kell, hogy határa legyen, még az újságírásban is, a stílus viszont, amelyhez „egy Bayer Zsolt” folyamodik, „durva, közönséges, alulmúlhatatlan, undorító és trágár”. Mi dühítette fel annyira az újságírót és tévé-műsorvezetőt, hogy ilyen mértéktelenül melléfogott szókincse megválasztásakor? – kérdezi Möhring, felidézve, hogy Magyarországon hivatalosan semmi nem történt Bayer kirohanása után, pedig ez az eset éppen ideális lenne arra, hogy alkalmazzák az új médiatörvényt, és hogy cselekedjen a kritikus szellemek által bírált Orbán-féle médiatanács.
Möhring szerint ez az eset az Orbán-féle új Magyarország „demokráciapolitikai hangulatváltozásának” csupán az egyik tünete. „Aki a kormány feltétlen barátja, nyilvánvalóan megteheti, hogy másokat gátlástalanul ócsároljon. Ezzel szemben ellenséggyanúsnak tűnik bárki, aki a jelenlegi helyzetet hűvösen elemzi, és ezért harcolni kell ellene. Ez történt a Riporterek Határok Nélkül Ausztria Sajtószabadság díja (Press Freedom Award) tavaly decemberi odaítélése során. Az elismerést Rényi Pál Dániel és Vásárhelyi Mária kapta, ám alig vitte haza a két kitüntetett a díjat, máris megérkezett a Riporterek Határok Nélkül bécsi irodájába a magyar nagykövet tiltakozó levele, azzal a kéréssel, hogy továbbítsák a zsűri szóvivőjének, Albert Rohannak, az osztrák külügyminisztérium volt főtitkárának. Szalai-Bobrovniczky Vince nagykövet arra gyanakodott, hogy a zsűrit félrevezették. Azt jelenti-e mindez, hogy Magyarországon kettős mércével mérnek? Hogy a kormány barátja a médiajog ellenére mindent megengedhet magának? Hogy ugyanakkor a független újságírók publicisztikai teljesítménye nem lehet méltó az elismerésre?” – firtatja kommentárjában Möhring.
