Januárban a fogyasztói árak 5,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, jelentette a KSH kedden. A növekedésben szerepet játszottak egyes adó intézkedések (az áfakulcs 27 százalékra történt emelése), valamint a forint árfolyamának alakulása is.
Az előző havinál nagyobb mértékben emelkedett az üzemanyagok, a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára, a tartós fogyasztási és a ruházkodási cikkekért viszont kevesebbet kellett fizetni.
Egy hónap alatt, 2011 decemberéhez viszonyítva a fogyasztói árak 2,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 2,8%-kal drágultak. Növekedett a csokoládé, kakaó (10,1%), a tojás (8,1%), az étolaj (5,1%), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,9%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (4,4%), a kávé (4,3%) és az iskolai étkezés (3,5%) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3,0%-kal.
Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek körében (2,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal nőtt. Drágultak a szolgáltatások (2,2 százalék), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei 3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energia ára átlag alatti, 1 százalékos mértékben emelkedett. A ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint decembebren.
Tizenkét hónap alatt, 2011 januárjához viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlaggal megegyező mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (36,3 százalék), a margarin (28,6 százalék), a sertészsiradék (23,8 százalék), a tojás (19,5 százalék), a csokoládé, kakaó (18,5 százalék), a kávé (17,5 százalék), a sertéshús (12,2 százalék) és a marhahús (11,6 százalék) ára. Olcsóbbak lettek 14,8 százalékkal az idényáras élelmiszerek.
Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,3 kal. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,7 százalékkal, a palackos gázé 9,2 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (6,7 százalék).
A szolgáltatások árai átlag alatt növekedtek (4,6 százalék), ezen belül a csatornadíj 7,5, a szemétszállítás 6,7 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a tartós fogyasztási cikkek esetében átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek az árak 2011. januárhoz képest.
Megnevezés | 2012. január | |
előző hó = 100,0% | előző év azonos hó = 100,0% | |
Fogyasztóiár-index | 102,1 | 105,5 |
Harmonizált fogyasztóiár-index | 102,4 | 105,6 |
Maginfláció (szezonálisan kiigazított) | 101,6 | 104,9 |
Változatlan adótartalmú árindex | 101,0 | 103,6 |
Nyugdíjas fogyasztóiár-index | 102,0 | 105,6 |
A cél csak jövőre teljesülhet
Februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozzák a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra csúszása, míg márciusban bázishatások miatt kissé mérséklődhet az infláció - közölte Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Szeptemberig 5 százalék körül beragadó inflációra számítunk, majd a bázishatások miatt az év végére 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció, így az éves átlagos infláció 4,9 százalék lehet. Az áfa és jövedéki adóemelések kiesését követően a jövő év elején 3 százalékra, a második negyedévtől pedig ez alá is csökkenhet, jövőre az átlagos infláció 2,9 százalék lehet.
Az inflációs célkitűzés így jövőre teljesülhet, az MNB azonban egyelőre nem csökkentheti az alapkamatot, amire csak az IMF/EU hitelmegállapodás megkötése után kerülhet sor, amennyiben a stabilitási kockázatok és az országkockázati felár jelentősen mérséklődik.