Tavaly 1734,4 milliárd forintos hiányban zárt az államháztartás, ami GDP-arányosan 6 százalékosnál nagyobb deficitet jelentene, derül ki a hétfőn közzétett részletes költségvetési adatokból. Az 1700 milliárd kétharmada egyszeri tételekből jött össze. Az szja egykulcsossá tétele 20 százalékkal csökkentette a jövedelemadó-bevételeket, csipszadóból kevesebb folyt be, mint a végkielégítések különadójából.
A hétfő délután kiadott részletes adatok megerősítették: tavaly 1734,4 milliárd forintos hiánnyal zárt a magyar államháztartás (a helyi önkormányzatok hiánya nélkül). Ez leosztva napi 4,75 milliárd forintos hiányt jelent, vagyis azt, hogy óránként nagyjából 198 millió forinttal költött többet a kormány, mint amennyi bevétele volt.
Az NGM által közzétett jelentés szerint az 1734,4 milliárdos hiány az éves eredeti előirányzat mintegy két és félszeresét, a törvényi módosított előirányzatnak pedig 110 százalékát jelenti.
Az elképesztő mértékű deficit – ennél többet csak a Gyurcsány-kormánynak sikerült összehozni 2006-ban, amikor Veres János utasításba adta, hogy a választások előtt a PM ne foglalkozzon a hiány alakulásával – csaknem kétharmada, ahogyan azt szintén tudni lehetett, egyszeri tételekből jött össze:
- a Mol-részvényvásárlás: 498,6 milliárd forint;
- az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítés: 250 milliárd forint;
- MFB Zrt. tőkeemelése: 120 milliárd forint;
- MÁV Zrt. adósságának átvállalása: 50 milliárd forint;
- a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása (az intézményhálózat államosításával egyidejűleg): 196 milliárd forint.
