A kormány illetékesei szerint nem lenne tragédia, ha a tervekkel szemben nem elővigyázatossági hitelvonalról, hanem egy klasszikus (2008-as hitelcsomaghoz hasonló) készenléti hitelkeretről születne megállapodás a hivatalosan januárban induló tárgyalásokon - írják a Citi feltörekvő piacokért felelős közgazdászai csütörtöki budapesti látogatásukon szerzett benyomásaik alapján. Az elemzők Magyarországról kiadott anyagukban azt is elárulják, hogy a kormány illetékesei egy 10-15 milliárd eurós hitelcsomagban reménykednek - írja a portfolio.hu.
A Citi közgazdászainak budapesti látogatása során a központi téma az új IMF-megállapodás volt. A szakértők december 8-án találkoztak a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel, valamint az IMF, a Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ szakértőivel, belföldi befektetőkkel és politikai elemzőkkel. Az itt szerzett benyomásaik alapján úgy fogalmaznak, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások óriási jelentőséggel bírnak az ország jövő évi kilátásai szempontjából - írja a portfolio.hu.
"Mind az IMF, mind pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről megerősítették, hogy a hivatalos egyeztetések januárban indulnak el a nemzetközi szervezetekkel, de pontos dátumról még nem született döntés. A kormány illetékesei egy elővigyázatossági likviditási hitelvonalról (a napokban létrehozott és átalakított PLL-ről) szeretnének tárgyalni az IMF-fel, de beismerték, hogy egy elővigyázatossági (csak szükség esetén lehívható) készenléti hitelmegállapodás sem lenne tragédia. Ehhez a P-SBA hiteltípushoz ragaszkodna egyébként a Valutaalap is" - írják a Citi közgazdászai, akik ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a két megállapodás között vannak lényeges különbségek. "A PLL esetében előfeltételeknek kell megfelelni és ezért a program ideje alatt nincsenek előírások, az elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodást (P-SBA) viszont ugyanaz jellemezné, mint a sima standby hitelkeretet" - emelik ki.
Emlékezetes, a kormányzati kommunikáció szerint Magyarország egy pénzügyi biztonsági hálóhoz, biztosításhoz hasonló megállapodást szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal, azonban nagyon valószínű, hogy az IMF egy klasszikus készenléti hitelmegállapodást (SBA) ajánl fel majd Magyarországnak, ami feltételeket tartalmaz és rendszeres ellenőrzést.
Vannak még kérdések
A magyar kormány az IMF-fel és az EU-val együtt fog tárgyalni, mert a két szervezet közös hitelezőként lesz jelen, a bank szakértői azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy számos alapvető kérdés még nem tisztázott, így például, hogy:
- milyen arányban finanszírozzák az új hitelt. A 2008-as nemzetközi hitelcsomagban 75 százalékos részarányt vállalt az IMF, 20 százalékos súlyt az EU, a maradékot pedig a Világbank.
- milyen időtávra fog szólni a megállapodás: 12 vagy 24 hónapra
- mekkora összeg lesz Magyarország számára elérhető
"A kormány illetékesei azt jelezték, hogy egy 10-15 milliárd eurós hitelkeret lenne a megfelelő az ország számára. Ez az összeg elég nagy lenne ahhoz, hogy növelje a befektetők bizalmát és ez teljesen fedezné az ország teljes bruttó finanszírozási igényét, így a lejáró devizaadósságot (4,7 milliárd euró értékben), a lejáró forintadósságot (7 milliárd euró értékben) és az éves költségvetési hiányt (2,5 milliárd euró)" - következtetnek a szakértők a kormányzattól kapott információk alapján.
Orbán Viktor miniszterelnök a héten azt jelezte, hogy "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne az új hitelmegállapodás keretében. Szintén a héten más londoni elemzőházak azt állították, hogy 5-10 milliárd eurós összeg elég lenne az országnak.
