Az aggódó külföldi befektetők és egy "határozott hangnemben" folytatott beszélgetés Orbán Viktor és Csányi Sándor között - banki források szerint ezek kellettek ahhoz, hogy lezáruljon a pénzintézetek és a kormány között hónapok óta dúló hidegháború. A bankok lázasan dolgoznak a devizahiteles probléma megoldásán, és az első közös találkozó után azt ígérik, bármit is javasolnak a kormánynak, az "csak jobb lehet" a végtörlesztésnél.
Hirtelen és váratlan fordulatnak tűnt az a néhány nappal ezelőtti közös sajtótájékoztató, amelyen Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke jelenlétében - bejelentette, hogy a kormány nem tesz további egyoldalú lépéseket a devizahitelesek megmentése érdekében, és a megoldást közösen keresi a bankszektorral.
Ehhez hasonló közös kiállásra utoljára május végén, az ötpontos "otthonvédelmi akcióterv" bejelentésekor volt példa, az elmúlt öt hónapban azonban csak mélyült a kormány és a bankok közötti szakadék. Barátságtalan gesztusok, nyilatkozatok és üzenetek révén a két fél viszonya odáig fajult, hogy szeptember végére minden kommunikáció elhalt a miniszterelnök vagy miniszterei és a bankszektor képviselői között. (A hidegháborús állapot kialakulásának állomásairól lásd a keretes írást.)
"Most döbbentek rá, hogy túllőttek a célon"
"Tarthatatlan állapot volt" - kommentálta az [origo]-nak az egyik hazai kereskedelmi bank névtelenséget kérő vezetője, aki szerint "a fiúk most döbbentek rá, hogy túllőttek a célon". Hasonló véleményt fogalmazott meg több más banki vezető is, akik a téma érzékenysége miatt csak azzal a feltétellel beszéltek, ha nem közöljük a nevüket. Szerintük mostanra egy sor jelzést kapott a kabinet Magyarországról és külföldről is arról, hogy a végtörlesztés "nem kóser", hogy drámaian rontja az ország nemzetközi megítélését, és teljesen hazavágja az egyébként is visszafogott hitelezési aktivitást
"Mindenhol elindult már kismértékben a hitelezés a vállalati szektorban, csak nálunk nem. Sehol nem ugrottak meg ennyire az országkockázati mutatók a régióban, mint Magyarországon. Senkinek a feje fölött nem lebeg úgy a leminősítés veszélye, mint a mi fejünk felett" - sorolta az érveket az egyik nagybank vezetője, aki szerint ezek a kedvezőtlen folyamatok kétségkívül a végtörlesztés veszélyeinek tudhatók be.
"Nem kell semmilyen titkos paktumra gondolni, ezek mind publikus információk, észérvek, amelyek végre elérték a miniszterelnök vagy Matolcsy György ingerküszöbét is" - fogalmazta meg egy másik bankvezető, aki szerint nem azt kell firtatni, hogy miért történt mindez, hanem örülni kell annak, hogy végre van párbeszéd.
Csányi "határozottan" megmondta
Több forrás egymástól függetlenül és egybehangzóan ugyanakkor elmondta azt is, hogy a józan érvek mellett a hangnem változásában legalább akkora szerepe volt egy négyszemközti beszélgetésnek is. Ez néhány nappal a miniszteri-bankszövetségi-felügyeleti sajtótájékoztató előtt zajlott le Orbán Viktor kormányfő és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója között. A beszélgetés a források tudomása szerint "határozott hangnemben" folyt, ami szerintük azt takarta, hogy az OTP-vezér "határozottan" megmondta a véleményét a bankokkal szembeni ellenséges kormányzati állásfoglalásról, illetve annak szerinte káros és messzemenő következményeiről
