Sólyom László óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját. A volt államfő szerint az új alaptörvény nem adhat legitimációs támadási felületet, ez minden parlamenti párt felelőssége.
A volt köztársasági elnök szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy hiába kifogástalan tartalmilag az alkotmány, ha keletkezésekor olyan formai vagy legitimációs támadási felületet hagy, amelyek ürügyén később az állandó politikai támadások aláássák tekintélyét, hatékonyságát – olvasható abban a közleményben, amelyet a korábbi államfő titkársága jutatott el pénteken az MTI-nek, miután Sólyom László fogadta az új alkotmányról a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi szakértői konferencia külföldi résztvevőit.
A volt államfő a találkozón elengedhetetlennek nevezte, hogy az új alkotmány minden jogszabály esetében lehetővé tegye az alkotmányossági vizsgálatot az Alkotmánybíróság (Ab) számára.
Nem támogatja az előzetes normakontroll kibővítését
Sólyom László annak a véleményének is hangot adott, hogy a törvények végszavazás előtti vizsgálatára nem az Alkotmánybíróságot, hanem a parlamenten vagy a kormányon belül működő kvalifikált szakmai csoportot kellene igénybe venni.
A volt államfő szerint az Európai Unió alapjogi chartájának átvétele az alkotmányba, de "akár csak a szövegszerű egyezés is", több nehézséget vetne fel, és a közös európai alkotmányos hagyomány szellemében megfogalmazott saját rendelkezések szélesebb körű alapjogvédelmet tennének lehetővé.
A volt államfő titkárságának szerint Sólyom László kifejtette: a költségvetési korlátok meghatározása az alkotmányban szükséges, de ennek csak akkor van értelme, ha azok betartását az Ab ellenőrizheti.
A Magyar Tudományos Akadémián rendezett szakértői konferencián Paczolay Péter, az Ab elnöke a testület teljes felülvizsgálati jogkörének visszaállítását az alkotmányos rend lényegi biztosítékának nevezte, hozzátéve: "hírek, interjúkban elejtett gondolatok, megjegyzések" alapján bízni lehet abban, hogy az új alkotmány - a testület hatáskörének tavaly novemberi szűkítése után - helyreállítja a minden jogszabályra kiterjedő alkotmánybírósági normakontroll lehetőségét. (Ezt Szájer József is elismerte a Hírszerzőnek adott múlt heti interjújában.)
Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője arról beszélt, hogy az új magyar alkotmány emberi jogi katalógusának alapját az Európai Unió alapjogi chartája, "a XXI. század első nagy emberi jogi dokumentuma" fogja képezni.
