Nógrád megyében elindult egy mintaprogram, ami a legszegényebb gyerekek megmentéséről szól. Helyben toborzott segítők dolgoznak iskolákban, gyámolítanak kisgyerekes anyákat vagy pályakezdő fiatalokat. A pénzt a norvég állam adta rá, de a kifizetéssel megbízott állami szervezet hónapokig visszatartotta. A program dolgozói maguk is koldusbotra jutottak. Hogy miért és hol akadt el a pénz, az szerintük titok.
„Én itt vagyok, és ha tudom, akkor Gyöngyit is, Erzsikét is elhozom a kocsimmal. Ők másképpen nem tudnak jönni, mert a buszt már nem tudják kifizetni” – magyarázta február 12-én Bene Ferenc rosszkedvűen, hogy aki bír még, az fizetés nélkül is dolgozik.
Ő és az említett két nő a Szécsényi Gyerekesély Program munkatársai. Összesen 48-an vannak, 2009 óta tíz nógrádi településen húsz helyszínen dolgoznak, nagyon sanyarú sorsú gyerekekért. November óta nem kaptak fizetést.
Elakadt a norvégok pénze
„Január 21-én azt írták a Váti-tól, hogy elindították a legutóbbi etap kifizetését, mindent rendben találtak” – emlékezett Simon Mihály, az egész kistérségi program vezetője. Cellaszerű, alig három négyzetméteres irodája a szécsényi posta egyik oldalfolyósójáról nyílik, itt sorolta szorongva a gondokat, mielőtt kivitt volna a szomszédos Rimócra.
Pénz elvben van a programra. Ráadásul másra nem költhető, külföldi pénz. Megítélték, sokáig mégsem érkezett. Egy állami ügynökség, a Váti rövidítésre hallgató cég Simon számára megfejthetetlen módon visszatartotta. (A Váti 1950-ben Városépítési és Tervező Iroda néven alakult, de mostanra EU-s és azzal összefüggő támogatásokkal foglalkozó nonprofit kft, amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonában van.)
Vártak
A Magyar Tudományos Akadémia állította össze a programot, az ottani szakmai műhely pályázott az úgynevezett Norvég Alapra. Norvégia nem tagja az EU-nak, de számos egyezményen keresztül részt vesz az uniós együttműködésben, és még pénzt is ad, hasonló célokra, ahogy az a kohéziós alapon keresztül Brüsszelből érkezik. A rendszer is hasonló, mint az EU-s támogatások kifizetésekor, csak még szigorúbb az eljárási rend, még több a papírmunka. Az ellenőrzés komolyságát jelzi, hogy Szécsénybe is küldtek embert körbenézni Brüsszelből, egy lett munkatársat.
Hiánypótlás miatt
A Váti válasza szerint a projektgazda (vagiys Simon Mihály) felelős a késésekért, mert a korábbi elszámolásai miatt egyrészt hiánypótlásra kellett felszólítani, másrészt ezeket lassan nyújtotta be.
Simon szerint ez erős túlzás. Egyrészt január 21-én a Váti-ból már azt írták neki, hogy a kifizetéshez szükséges összes papír rendben van, másrészt a hiánypótlási felszólításokra (december 15-én és január 12-án érkezett ilyen) napokon belül reagált.
Az elköltetlen pénz elveszik
A programot a norvégokkal kötött szerződés alapján idén áprilisban le kellene zárni, és el kell számolni. Ha a mostani - még tavalyra betervezett - részlet meg is érkezik, a teljes összeget már akkor is nehéz lesz elkölteni határidőig.
Létezik egy kormányrendelet, ami alapján ha nem teljesül a szerződés - akármelyik fél hibájából is - akkor a szerződés megszüntethető. Ebben az esetben a projektgazdának vissza kell adnia a teljes támogatást. Viszont az eddig bejött pénzeket már rég elköltötték épületekre, eszközökre, szolgáltatásokra és bérekre. Simon Mihálynak fogalma sincs, hogy ha nem sikerül teljesíteni a szerződésben vállaltakat, akkor vissza kérik-e az eddigi pénzeket is, és ha igen, akkor azt honnan lehetne előteremteni.
