Mégiscsak a sajtószabadságról, és más, az unióban kiemelten fontos elvekről és jogszabályokról is szól az a levél, amelyet Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke küldött Navracsics Tibornak, a médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásokról.
Nem a szólás-és sajtószabadságot érintő aggályokat fogalmaz meg Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke, médiaügyi uniós biztos levele - mondta el Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szombaton. Ennek élesen ellentmondani látszik a biztos levele, amely nemcsak eredeti, angol nyelven, hanem már magyar fordításban is elterjedt az interneten.
Neelie Kroes Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek címzett levele már a bevezetőben elmondja: a médiaszabályozás összeegyeztethetősége az uniós irányelvekkel több szempontból is kérdéses. A nol.hu-n megjelent fordítás tanúsága szerint a Bizottság még nem végzett annak vizsgálatával, hogy az egyes rendelkezések miként ültethetők át a gyakorlatba.
Ez a levél tehát egy későbbi, részletes elemzés előfutárának is tekinthető, kivált, hogy Kroes a végén leszögezi: tekintettel az eset sürgősségére, felkéri a magyar kormányt, hogy két héten belül nyújtsa be elképzeléseit arról, miként kezelné e kétségeket. Ha ennek nem, vagy nem kielégítően tesznek eleget, a Bizottság fenntartja a lehetőséget, hogy hivatalos felszólító levelet küldjön a magyar hatóságoknak.
Kifogásolt pontok
Kroes először a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével kapcsolatos aggályait fogalmazta meg, kiemelve: nem biztos, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, amelyet a Médiaalkotmány 13. paragrafusának 2. bekezdése és a Médiatörvény 12. paragrafusában definiál, összhangban van-e az unió audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó szabályozással (AVMSD), illetve az EU-alapszerződés a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályaival.
Az AVMSD rendelkezése alapján a tagállamok alkalmazhatnak szigorúbb szabályozást az illetékességükbe tartozó médiaszolgáltatókra, ha ezek összhangban vannak az uniós joggal. Az említett kötelezettséget a bizottság így értelmezi, de kétségesnek találják, hogy ez összhangban van-e az arányosság elvével, illetve az EU szólás-és információszabadságra vonatkozó jogszabályaival.
Mégpedig azért, mert a rendelkezést minden audiovizuális médiaszolgáltatóra kiterjesztették, köztük az on-demand, lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatókra is (például lekérhető videó és audiovizuális blogok), anélkül, hogy további részleteket vagy korlátozó kritériumokat határoznának meg az engedélyeztetés feltételei, méret, piaci részesedés, célközönség, témaválasztás vagy a hasonló típusú, versenytársat jelentő médiumok számával kapcsolatban. Ez pedig szerintük a szólásszabadság indokolatlan korlátozását jelentheti, főleg úgy, hogy az elvárásokat túl általánosan fogalmaztak meg, így tág teret hagytak az értelmezésnek. Sőt, ez akár el is rettentheti a külföldi médiaszolgáltatókat attól, hogy Magyarországon telepedjenek le.
Meddig ér a magyar hatóságok keze?
A bizottság szakértői abban sem biztosak, hogy a médiatörvény 176. és 177. paragrafusa illeszkedik-e az AVMSD 3. paragrafusához, amely lehetővé teszi, hogy egy tagállamnak átmenetileg ne kelljen biztosítania a szabad vétel lehetőségét, olyan tartalomszolgáltató esetén, amelyről úgy ítéli meg, hogy sérti a kiskorúak védelmére vagy a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat. Erre akkor van lehetőség, ha az adott intézkedéseket az Európai Bizottság értékelte, és úgy határozott, hogy azok megfelelnek az EU-jognak, így az arányosság elvének is.
A magyar jogszabály mentességet ad a származási ország elve alól, és olyan esetekre vonatkozna, amikor a médiatartalom-szolgáltatók az alapításuk helyéül szolgáló tagállam illetékes hatóságai szerint nem sértették meg a kiskorúak védelmére és a gyűlöletkeltésre vonatkozó szabályokat. Emiatt is találja kétségesnek a bizottság, hogy arányos lenne-e így a büntetések kiszabása.
Végül a levél kitér a regisztrációs kötelezettség szabályozási kérdésére is, amely a bizottság szerint főként a sajtónál és az online médiánál aránytalanul korlátozhatja az alapítás szabadságát és a szabad szolgáltatás-nyújtást. Indokolatlan akadálynak érzik ezt ugyanis, például az internetes oldalaknál, nem privát blogoknál és gazdasági elemzéseknél. Akadályozhatja azokat a szolgáltatókat is, akik Magyarországon akarnak letelepedni, vagy más tagállamból itt kívánnak szolgáltatást nyújtani.
"Az effajta akadály nem tűnik indokoltnak, mivel az ilyen regisztrációs kötelezettség kiterjesztése minden médiaszolgáltatóra nem lenne összeegyeztethető az arányosság elvével, és indokolatlanul korlátozná a szólás- és tájékoztatási szabadság korábban említett alapvető jogát" - zárul az indoklás.
Akkor most mi van?
Kovács Zoltán államtitkár állította: a levélben nem merül fel a szólás- és sajtószabadság kérdése. Azt is leszögezte, a levél nem ad ultimátumot. Ehhez képest Kroes egyértelműen leírja: ha a kormány nem küld két héten belül részletes választ a tervezett módosításokról, a Bizottság írásos figyelmeztetést küldhet.
Kovács technikai jellegűnek értékelte a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kiterjesztését firtató és a médiumok regisztrációjának részletszabályaival kapcsolatos kérdéseket, azt állítva, "e felvetések egyike sem kérdőjelezi meg az alapjogok, a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás érvényesülését, amelyekre hivatkozva a médiatörvényt számos támadás érte".
