Ezzel nemcsak az érdekegyeztetést kerülhetik el, de a jogállamot romboló intézkedések miatt rájuk háruló közvetlen felelősséget is levetheti magáról az Orbán-kormány.
Nem is lett volna elegendő az idő annyi törvény elfogadásához, ahányat a parlament alakuló ülése óta megszavazott a kormánytöbbség, ha a Fidesz-KDNP nem kerüli meg a parlamentáris demokrácia hagyományait, és minden érintett szervezettel egyeztet indítványairól. A kétharmados frakciószövetség egyéni képviselői javaslatként nyújtott be, majd érdemi egyeztetés és tárgyalás nélkül fogadott el több olyan jogszabályt és törvénymódosítást, amelyek az ellenzék, a külföldi és hazai jogvédő szervezetek, de még Brüsszel szerint is nagyban csökkentetik a jogbiztonságot hazánkban.
Ebben a ciklusban eddig 38 új - önállóan tárgyalt - törvényt, továbbá 107 törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés, ezek közül 18 nemzetközi jellegű jogszabály volt. A parlament ezen felül 111 országgyűlési határozatot hozott, de két politikai nyilatkozatot is elfogadtak a képviselők.
A teljesen új törvények közül 13-at a kormány, illetőleg annak valamelyik minisztere nyújtott be, 18 nemzetközi törvényre szintén ők tettek javaslatot, és összesen 42-szer kezdeményezetek törvénymódosítást, legtöbbször úgynevezett salátatörvényeket beterjesztve. A kabinet által benyújtott indítványok, indítványcsomagok közül azonban legfeljebb a gazdasági "akcióterv", vagy a költségvetés hagyhatott mély nyomokat a közvélemény emlékezetében, a meghatározó javaslatokat ugyanis egyéni képviselői indítvány formájában, egy-egy vagy több kormánypárti honatya nyújtotta be a Háznak.
Az egyéni javaslatok sajátsága, hogy alkalmazásukkal az Orbán-kormány kikerülheti a társadalmi, érdekvédelmi egyeztetést. Ráadásul sürgős tárgyalást kérve megszabadulhat a módosító javaslatok jelentős részétől is - hiszen így kiegészítő javaslatok beadására és tárgyalására nem sok idő marad. Nagyon sok törvényjavaslat esetében előfordult, hogy péntek délután-este, vagy hétvégén került be a parlamenti rendszerbe, és már egy-két nappal később meg is tárgyalták, majd még azon a héten elfogadtak. A jogvédők szerint nemcsak az egyeztetés látványos elkerülése, hanem az is jól jellemzi a Fidesz-KDNP kormányzását, hogy az alapvetően a kormányprogram megvalósítását célzó törvényjavaslatokat is kivétel nélkül önálló képviselői indítványra fogadták el. Politológusok szerint a koalíciónak egyértelműen kínos törvényalkotási módszereket azért "kellett" egy-egy befolyásosabb pártpolitikusnak magára vállalnia, hogy Orbán Viktor kormányfő minél inkább elidegeníthesse azokat magától, népszerű embereit - lehetséges riválisait - pedig amortizálja.
Alkotmánymódosítások
A parlament 2010. májusi megalakulása óta kilencszer módosították az alkotmányt, ebből hatszor éppen a ciklus első két hónapjában - május-júniusban. Az alaptörvény megváltoztatását mindössze kétszer kezdeményezte a kabinet. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a bírósági eljárásokra, valamint jogalkotási törvényre vonatkozóan kezdeményezett változtatást az alaptörvényen. Ezzel szemben a kormánypárti képviselők javaslatára lényegi kérdésekben is hozzányúltak a - Fidesz-KDNP által újabban csak ideiglenesnek nevezett - alkotmányhoz.
Navracsics Tibor, Répássy Róbert és Rétvári Bence adta be a parlamentet kétszáz fősre csökkentő, valamint a miniszterelnök-helyettesi intézményt bevezető alkotmánymódosítást, napokkal a kormány megalakulása előtt. A kisebb parlament a Fidesz jelentős választási ígérete volt, így ekkor még kevesen sérelmezték a sietséget, noha a képviselői létszámszűkítés részletes szabályozásáról máig semmit nem tudni. A Fidesz ügyvezető alelnöke, Kósa Lajos és két másik kormánypárti képviselő indítványára került az alaptörvénybe, hogy alpolgármesternek olyan személy is megválasztható, aki nem tagja a képviselő-testületnek.
A fideszes Mátrai Márta terjesztette be az alkotmánybírák választásának átalakításához szükséges alaptörvény-módosítást, melynek nyomán a nagyobbik kormánypárt gyakorlatilag egyedül jelölhet és választhat új tagokat a taláros testületbe. De a Fidesz-frakcióvezető Lázár János és párttársa, Kocsis Máté adta be, vonta vissza, majd módosításokkal terjesztette be ismét a Lex Borkai néven elhíresült módosítást is, amely a hivatásos egyenruhások politikai szerepvállalását korlátozta. A médiacsomag részeként is módosítottak az alaptörvényen, ezt a javaslatot szintén egyéni indítványként terjesztették be, méghozzá Cser-Palkovics András és Rogán Antal.
Lázár János, Balsai István és a kereszténydemokrata Vejkey Imre jegyzi azt az alkotmánymódosítást, melynek révén nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, az Alkotmánybíróság (Ab) pedig nem vizsgálhatja felül azokat a jogszabályokat, amelyekről nem lehet népszavazást tartani. De ugyancsak Rogán nevéhez fűződik a legutóbbi, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jogot adó alaptörvény-módosítás is, így gyakorlatilag minden Ab-t vagy a médiaszabályozást érintő alaptörvény-módosításhoz a nagyobbik kormánypárt emberei adták a nevüket.
Kikerült érdekegyeztetés
Sem a szakszervezetekkel, sem az ellenzékkel nem volt hajlandó egyeztetni törvényeiről az Orbán-kormány. Egyéni indítványként került be a közszférát alapjaiban érintő törvények mindegyike, a kabinet indítványainak jelentős részét pedig utolsó pillanatban, csak külön kérdésre küldték meg az illetékes érdekvédőknek. Őszig össze sem hívták az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, holott már nyár elején a parlament elé került például a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentését lehetővé tévő jogszabály, amelyet azóta - újabb képviselői javaslatra - kiterjesztettek a köztisztviselőkre is. Hasonlóképp vetettek ki 98 százalékos különadót a közszféra végkielégítéseire, ám az egyéves visszamenőlegességet beiktató jogszabályt októberben visszadobta az Ab. Válaszul Lázár János még aznap benyújtotta a taláros testület jogköreit csorbító javaslatát, valamint a büntetőadóról szóló törvényt, amely azonban már öt éves visszamenőleges hatállyal lépett életbe.
Az érdekvédelmi és szakértői egyeztetéseket azonban más területeken is hanyagolta a Fidesz-KDNP; nyár elején egyéni képviselői indítványként, minden előzetes bejelentés nélkül terjesztett be Rogán Antal és Cser-Palkovics András a médiacsomagot. De az állami vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságát korlátozó jogszabályt is Fónagy János, valamint az egyébként nemzetgazdasági miniszter Matolcsy György nyújtotta be, érdemi tárgyalás nélkül. Éppen ez történt az önkormányzati választási rendszert - Fidesznek kedvezően - átalakító törvényekkel is, ezeket egy csapatnyi fideszes polgármester jegyezte. Ezt megelőzően a szintén fideszes Horváth Zsolt javaslata nyomán lerövidítették az Országos Választási Bizottság tagjainak kinevezési idejét, így az októberi helyhatósági választásokon már csak a kormánypárt által delegált tagok feleltek a voksolás tisztaságáért.
De a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások állami elterelése és a pénztárak ellen indított támadás is illeszkedik a sorba. Selmeczi Gaberiella, fideszes képviselő és nyugdíjügyi kormánybiztos egyéni indítványának "hála", alkotmányos védelem alatt álló magántulajdont sajátított ki a kormány.
Rekorderek
A fideszes Kósa Lajos és Rogán Antal vezeti a legtöbb elfogadott egyéni képviselői indítványt benyújtó honatyák listáját. Kósa nevéhez 17, Rogánéhoz 16 elfogadott törvényjavaslat fűződik, négynek pedig mindketten előterjesztői voltak. A Fidesz ügyvezető alelnöke valamennyi indítványát kormánypárti képviselőtársaival közösen nyújtotta be, míg a belvárosi polgármester a 16-ból hármat egyedül írt alá.
A debreceni városvezető indítványai szociális kérdésekben, a büntető törvénykönyv módosításában, de az oktatási és a választási rendszert érintő, illetve önkormányzati ügyekben hoztak változást. A helyhatóságokkal és a közigazgatással összefüggő törvénymódosítások szinte mindegyikénél a beterjesztők között volt, például ő is kezdeményezte az indoklás nélküli elbocsáthatóságot. Kósa egyike volt azoknak a képviselőknek, akik "az állami vezetői mulasztások és az állam nevében elkövetett jogsértések" áldozatait illető kártérítések kifizetésére kérték fel a kormányt.
Rogán Antal is termékenynek bizonyult, ráadásul ő is szinte mindenhez ért, hiszen több, jelentős gazdasági és pénzügyi tárgyú törvény fűződik nevéhez, ilyen például a bolti kiskereskedőkre, távközlési cégekre és az energiaellátókra kivetett különadók bevezetéséről rendelkező jogszabály, amelyet Lázár János frakcióvezetővel együtt nyújtott be. De - többek között - Rogán javaslatára enyhítettek a pótköltségvetés-készítés kötelezettségének szabályain: így a választások évében egy hónappal későbbre tolták a büdzsé parlament elé terjesztésének határidejét. A főváros V. kerületének vezetője és Cser-Palkovics András javaslatára döntöttek az új médiaszabályozás részleteiről: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság létrehozásáról; a médiaalkotmány, illetve az új médiatörvény elfogadásáról, a Közszolgálati Közalapítványról, valamint a közmédiumok vagyonának központosításáról is.
Az egyeztetés nélküli egyéni indítványok bajnokainak - Kósának és Rogánnak - egyébként több közös javaslata is volt. Ilyen például a bajba jutott lakáshitelesek megsegítését célzó csomag és az önkormányzati választási rendszert átalakító előterjesztés, valamint a közterületi parkolást érintő változás is.
