Elhamarkodottan ítélték meg Magyarországot a kritikusai – reagált a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi kifogásokra a Financial Times-ban Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint ugyanis a bírálatokat úgy fogalmazták meg a törvény kritikusai, hogy a jogszabály szövegével egyáltalán nem foglalkoztak. Márpedig Orbán szerint az új médiatörvény európai értékeken nyugszik, és nincsenek benne olyan paragrafusok, amilyenek ne lennének benne más európai országok hasonló törvényeiben. Így, írta Orbán, Magyarország csak akkor lenne hajlandó módosítani a törvényt, ha más országok is megváltoztatnák a szabályozást, különben diszkrimináció érné a magyar jogszabályt.

 
Továbbá a cikkben a kormányfő sorra veszi a kabinet gazdasági intézkedéseit, és megállapítja, hogy ezeknek hála Magyarország tavaly tartani tudta a 3,8 százalékos tavalyi hiánycélt, és idén jó kilátások vannak arra, hogy maximum 3 százalék legyen a deficit. "Mi leszünk az egyik olyan EU-s ország, amelyik idén csökkenteni fogja az államadósságát", ígérte Orbán. A magyar elnökség olyan fontos lépéseket is tervez, amelyek biztosítják, hogy ne legyen szükség hasonló válságintézkedésekre a jövőben, jelenti ki Orbán.

 
Mindez a Financial Timesban – az unió soros elnökségét betöltő ország miniszterelnöke Európa talán legfajsúlyosabb gazdasági lapjában. Orbán pedig – részben a lap éthoszát felhasználva – próbálja hitelesíteni mondandóját.

Kérdés, mennyire hitelesíti a Financial Times Orbánt? Külföldön inkább, idehaza azonban kevésbé: a Fidesz ugyanis mindent megtett, hogy amortizálja a lap hírnevét. Emlékeztetőül: 2005 decemberében az újság egy hatoldalas mellékletben taglalta Magyarországot, és egy Eurostat-adatsorra hivatkozva azt találta írni, hogy a magyarok még soha nem éltek olyan jól, mint most (mármint öt éve). Az újság akkor az egy főre jutó hazai GDP-t vette alapul, amely az EU-átlag 62 százaléka volt, márpedig ez az arány 2000-ben még csak 52 százalék körül alakult.

 
Tény, a hatoldalas mellékletben több negyedoldalas hirdetés is szerepelt, áruk összesen 20 millió forint körül alakult. Így a Fidesz azonnal levonta következtetését: a szocialista kormány reklámpénzekért vásárolt a gazdaságot fényező mellékletet. (Sőt az ellenzék a Blikkben és a Metróban kiáltott csalót, fizetett híidetésben.) Az ügyből csúnya purparlé kerekedett, a Financial Times többször kikérte magának a feltételezést, hogy a szerkesztett tartalmat bármiképp befolyásolnák a reklámok – még egy kormány és pénze kedvéért sem.

 
Megjegyzendő: a Financial Times 1999. december 9-ei mellékletében is hirdetett a turizmusért felelős ügynökség. A lap akkor is – a nemzetközi elemzői trendekkel szemben – pozitív képet festett a magyar gazdaság kilátásairól, a melléklet fő anyagának címe a „A gazdaság erősödéséről szóló adatok még a kétkedőket is meggyőzték”. Továbbá 2001. november 20-án a kiemelkedő gazdasági adatok és Magyarország a csatlakozók közötti éltanulói státusza miatt foglalkozott hazánkkal külön mellékletben a Financial Times. Az újság hitelességét akkor senki nem kérdőjelezte meg.