Orbán: "Vége a nagylelkű és hosszantartó munkanélküli juttatások korszakának"

A Wall Street Journal szerint Orbán Viktor nem tudja megbecsülni, hogy a kiadáscsökkentések mennyi pénzt takarítanak meg az államnak.

A magyar miniszterelnök szerint kormánya számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentsék a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek juttatásait, és az állami támogatásokat a gyógyszerekre". Ezt tartalmazza az az interjú, amelyet Orbán Viktor a Wall Street Journal amerikai üzleti lapnak adott szerdán. Az interjúban a magyar kormányfő kijelentette: "vége a nagylelkű és hosszantartó munkanélküli juttatások korszakának.

Az amerikai lap írása szerint "Orbán Viktor magyar kormányfő, akit a konvencióktól eltérő gazdaságpolitikájáról ismernek, azt ígéri Magyarország soros EU-elnöksége idején, hogy a szorosabb euróövezeti integrációért fog dolgozni" A lap csütörtöki számában megjelent interjúban a kormányfő közölte: "Fiskális egység nélkül a közös valuta sérülékeny. Meg kell védeni, különben fokozódnak a bizonytalanságok az Unióval kapcsolatban."

Orbán azt mondta, hogy az euróövezet országaiban szigorúbb szabályokra van szükség a közkiadásokban, de nem azokban az országokban, amelyeknek saját valutájuk van, mint például Magyarország. A magyar kormányfő kijelentette: nem reális az euró bevezetése Magyarországon az évtized vége előtt. "Jelenleg jobb nem bent lenni az övezetben" - közölte a kormányfő, aki szerint az eurózónához 17-dik tagként január elsején csatlakozó Észtország a legbátrabb ország az EU-ban.

Az amerikai üzleti lap írása szerint Orbán, aki földcsuszamlásszerű győzelmet aratott tavaly áprilisban a választásokon, ellenállt a kiadáscsökkentésnek, amikor erre szólította fel az EU és az IMF, amelyek 2008-ban kisegítették a fizetésképtelenségből az országot. A lap megemlíti, hogy a kormányfő "becsvágyó és vitatott programmal állt elő, egy új alkotmánnyal, az adó-, a nyugdíj- és a társadalombiztosítási rendszer átalakításával, valamint az új médiaszabályozással."

A Wall Street Journal röviden felidézi a 48 éves kormányfő politikai pályáját 1989-től, amikor a szovjet csapatok kivonását követelte. A lap szerint Orbán azt állítja: jelenlegi politikai célja, hogy teljessé tegye az ország antikommunista átalakulásának befejezetlen folyamatát, és eltávolítsa az utolsó maradványait annak, amit ő a régi szocialista elit által uralt korrupt kormányzati rendszernek nevez.

"Kompromisszumokat kötöttünk, amelyekről kiderült, hogy rosszak, szűklátókörűek" - mondta Orbán az amerikai lap munkatársainak a budapesti parlamentben adott interjújában. Mint kijelentette, arra akarja használni erős törvényhozói többségét, hogy átalakítsa a politikát. "20 évig vártam arra, hogy eljöjjön ez a pillanat" - mondta a magyar kormányfő.

A WSJ írása úgy fogalmaz: "magyarországi és növekvő számú külföldi bírálói szerint Orbán hatalomkoncentrációt hajt végre és elfojtja az ellenvéleményeket, amikor kiépít egy intoleráns rezsimet, hasonlót ahhoz a régi totalitárius rendszerhez, amelyet megvetett." Az amerikai újság szerint ennek betetőzése volt a decemberi parlamenti jóváhagyás után hatályba lépett médiatörvény, amely a médiahatóság számára lehetővé teszi, hogy pénzbüntetéssel sújtsanak újságírókat olyan munkákért, amelyeket a hatóság "sértőnek és kiegyensúlyozatlannak" tart.

A lap idézi az Európai Parlament liberális frakciójának vezetőjét, Guy Verhofstadtot, aki szerint "ez csupán egy eleme egy nagyobb fejleménynek", mert szerinte a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz "a nacionalista retorika pártjává válik, ami egy veszélyes folyamat". Az amerikai lap írása szerint a magyar kormányfő elhárítja ezeket az aggodalmakat: "A kétharmados többséget úgy tekintik, mint veszélyt, mi viszont úgy, mint lehetőséget. Ha egy erős párt tiszteli a hatalommegosztást, a fékek és ellensúlyok rendszerét, akkor nincs veszély".

"Orbán azt mondja: kormánya számos intézkedést jelent be februárban azzal a céllal, hogy csökkentse a nyugdíjkiadásokat, a munkanélküliek juttatásait és a gyógyszerek állami támogatását" - írja az amerikai lap. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint "vége a nagylelkű és hosszantartó munkanélküli juttatások korszakának" - írta a lap, amely szerint a magyar kormányfő nem tudta megbecsülni, hogy a kiadáscsökkentések mennyi pénzt takarítanak meg az államnak.

A WSJ szerint a piacok azt remélik, hogy a február intézkedések konkrét és tartós bizonyítékul szolgálnak az állami kiadások visszafogását illetően. Az amerikai üzleti lap szerint tavaly a magyar kormányfő még elutasító volt az EU-val és az IMF-fel, amelyek a közkiadások jelentős csökkentésére szólítottak fel. Orbán ugyanis ragaszkodott választási ígéretéhez, hogy nem lesznek új megszorító intézkedések, csökkenteni fogja a személyi jövedelemadót, valamint enyhíti a kis- és középvállalkozások adóterheit.

Az amerikai lap írása szerint ahhoz, hogy megfeleljen ígéretének, ugyanakkor az EU kiadáscsökkentő kívánalmait is teljesítse, Orbán ideiglenes adót vetett ki a szolgáltatási szektorra, amelynek jelentős részében nemzetközi cégek vannak. A WSJ megemlíti a magánnyugdíj-pénztári befizetések átirányítását az állami kasszába. A magyar kormányfő azt mondta az amerikai lapnak, hogy serkenteni akarja a gazdaságot és munkahelyeket akar teremteni. "Elfogadott Magyarországon, hogy nekünk legyen saját elképzelésünk, ne csak a deficitre gondoljunk, hanem a hosszú távú versenyképességre is" - közölte a magyar kormányfő, aki szerint "a hitelességéért folytatott küzdelem állandó harc."

Orbán Viktor hozzátette: Még ebben az évben csökkeni fog a hatalmas költségvetési hiány, részben azoknak a pénzeknek a segítségével, amelyek a magánnyugdíj-pénztári rendszerből kerültek az állami kasszába. A kormányfő közölte: az akarja, hogy a jegybank fizesse vissza az IMF által korábban adott pénzügyi segély megmaradt részét.

A válságadóra visszatérve Orbán az interjú végén azt mondta: ez az ideiglenes adó a szolgáltatási szektorra vonatkozik, és Magyarország gazdasági stratégiája a befektetők támogatása, hogy munkahelyeket teremtsenek a termelőágazatokban. A Wall Street Journal szerint a befektetők szkeptikusak, a költségvetési hiány alapján Magyarország a kilencedik legkockázatosabb ország a világon, kockázatosabb, mint Irak, ami a hitelminősítő intézetek alacsony besorolásában is megnyilvánul.