Orbán: Szegény német kancellárasszonyt kabátlopási ügybe keverték
Orbán Viktor a Hír TV-nek nyilatkozva csütörtökön megismételte: nincs olyan passzusa a magyar médiatörvénynek, amely valamelyik európai uniós tagállam médiaszabályozásában ne lenne benne. Ez egy európai törvény - mondta, amelyen szerinte ezért eszük ágában sincs módosítani.
A médiatörvényt ért külföldi bírálatokkal kapcsolatban felidézte, a luxemburgi külügyminiszter - aki élesen kritizálta a jogszabályt - nem a luxemburgi kormány álláspontját képviselte.
A német kancellárról, Angela Merkelről Orbán így szólt: "Ami pedig a szegény német kancellárasszonyt illeti, őt kabátlopási ügybe keverték. Nem mondott szegény semmit. A német kormány helyettes szóvivője mondta azt, hogy egyébként természetesen egy európai uniós tagállam be kell, hogy tartsa az európai uniós normákat, és nagyon remélik, hogy Magyarország is így tesz majd." Majd erre Orbán megjegyezte: "ördöge van, valóban, Magyarország is így tesz".
Közben a német Spiegel Online arról cikkezik, hogy az Európai Unió tagállamai milyen közös választ kereshetnének a magyar médiatörvényre. A lap felveti a tagállami jogok korlátozását, pontosabban a szavazati jogok esetleges megvonását Budapesttől. Ugyanakkor lehet, hogy egyszerűen tudomást sem vesznek az ügyről az EU-tagállamok - írja a spiegel.de. Előfordulhatnak szankciók is, akárcsak korábban Ausztriával szemben - veti fel harmadik lehetőségként a német újság, amely megjegyzi: egyelőre a magyar köztársasági elnök nem írta még alá a médiatörvényt, így az még nem lépett életbe.
Ha ezek után Szijjártó Péternek értelmezési gondjai támadnának, segítünk: a német kormány akkora pofont adott a magyarnak, hogy a fal adja a másikat
Miután Szijjártó Péter szerint a német kormány helyettes szóvivőjének az a szerdai mondata, hogy „eljövendő EU-elnökként Magyarország természetesen különleges felelősséget visel az EU-ról a világban kialakuló képről, a szövetségi kormány számára ezért is magától értetődő, hogy Magyarország elkötelezett marad az EU jogállami értékei mellett" köszönő viszonyban sincs az erről szóló MTI tudósítással - na, ki leli a különbséget? -, amely szerint „Magyarország mint az EU jövendő soros elnöke különleges felelősséget visel azért az összképért, amely az EU-ról a világban kialakul, emiatt is magától értetődik, hogy Magyarország elkötelezett maradjon az EU értékei mellett", ezért nyomozásba kezdett.
Szijjártó megállapította, „minimum félreértés" arról beszélni, hogy Angela Merkel német kancellár a jogállamiság elveire figyelmeztette volna Magyarországot a médiatörvény kapcsán, s jól le is teremtette a tényszerűségre, íme, mit sem adó sajtót.
A német kormányt meghökkenthette a magyar miniszterelnök szóvivőjének eltökélt nyomozása, és a maga részéről nyomatékosította az előző napi üzenetet: Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere tudatta, hogy a médiatörvény „nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre". Kijelentette: „ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit". „A szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság, mint az értékek védelmezője ellenőrzi, vajon a Magyarországon elfogadott médiatörvények összeegyeztethetők-e a Lisszaboni Szerződés által előírt standardokkal. A sokszínűségben megnyilvánuló egységen alapuló Európai Unió szellemének mindenesetre nem felelnek meg", mondta.
Ha ezek után Szijjártó Péternek értelmezési gondjai támadnának, segítünk: a német kormány akkora pofont adott a magyarnak, hogy a fal adja a másikat, s ezt már nem lehet elintézni azzal a rendkívül pökhendi megjegyzéssel, hogy „az európai politikában jelen lévő forradalmi romantika hevülete néha-néha átragad a magyar sajtó egyes tudósításaira is". Mert, csak hogy tiszta forrást szennyezzünk: úgy tűnik, a magyar politikában jelen lévő forradalmi romantika hevülete néha-néha átragad egyes kormánypárti politikusokra, akik ilyenkor, legyünk nagyvonalúak, kevéssé törődnek a tényszerűséggel.
Orbán Viktor máris az egyik konzervatív német napilap állandó rovatában találta magát a Nap Pinokkiójaként, mert azt mondta, hogy a magyar médiaszabályozás teljesen európai. Még szerencse, hogy helyettese, Semjén Zsolt nem számít annyira, hogy a külföldi sajtó nekiálljon elemezni azt a mondatát, amely szerint a médiatörvényt ért külföldi kritikák oka az, hogy „a hazai balliberális vonal futkos Európa-szerte, saját haverjaikhoz". (Sic!) Maradjon ez a mi kis szégyenünk, hadd égjen ezért csak a mi arcunk.
És még egy kis segítség arra vonatkozóan, mit is értenek Európában a sokszínűségben megnyilvánuló egységen. Azt például, hogy a közpénzekből fenntartott Magyar Rádióban beszámolnak róla, hogy a német kormány mit mondott a magyar médiaszabályozásról. A közrádióból ugyanis ezt már nem lehetett megtudni.
Végezetül:
Merkel államminisztere újra elmondja, hogy mindenki megértse
A német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény "nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre" - derül ki a külügyi tárca sajtóközleményéből
Werner Hoyer csütörtökön Berlinben kijelentette: "ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit" - fogalmazott a külügyi államminiszter
