Számos állami vagy önkormányzati cég mentesülhet a közbeszerzés alól a törvény speciális szabályai miatt. Van állami cég, amelyik évek óta él a lehetőséggel, a vasúti informatikára például tízmilliárdok mennek el törvényesen közbeszerzés nélkül, most a Posta is így cseréli le autóit. Az új, 2012 elejére ígért közbeszerzési törvény változtatna ezeken a szabályokon.
Leányvállalatának bevonásával, közbeszerzés nélkül cserélné le autóparkját a Magyar Posta Zrt., adtunk róla hírt [1] november elején. A mostani kocsiparkot 2004-ben még – egyébként nem problémamentes, többszöri szerződésmódosítással járó – közbeszerzéssel szerezték be. A terv szerint a Posta kizárólagos tulajdonában álló Postaautó Duna (PAD) Zrt. vásárolja meg az új autókat, majd lízingeli őket anyavállalatának.
Bár cikkünk után néhány nappal a Postát felügyelő fejlesztési tárca az eljárás felfüggesztését kérte, [2] végül csak az eredetileg 770 milliósra tervezett beszerzés költségeit csökkentik [3]. Azt, hogy mindezt közbeszerzés nélkül intézik, nem kifogásolta a minisztérium.
A közbeszerzés nélküli lízing egy elterjedt mentességen alapul. A törvény lehetővé teszi, hogy egy állami cég – bizonyos feltételek együttes megléte esetén – egy kizárólagos tulajdonában álló társaságtól közbeszerzés nélkül vásároljon, ez az úgynevezett in house beszerzés (feltétel például, hogy a leánycég éves árbevételének legalább kilencven százaléka az anyavállalattól származzon).
Vagyis az jogilag cseppet sem aggályos, hogy a Posta közbeszerzés nélkül lízingel saját leányvállalatától. Csakhogy a jogszabály szerint az in house beszerzés miatt a leányvállalatnak közbeszereztetnie kellene. Ezt azonban – mint megírtuk – a PAD sem tette meg, mert a Posta szerint nem minősül közbeszerzési ajánlatkérőnek.
Különös szabályok
A Posta ennek jogszerűségét a négy közszolgáltatási területre – vízügy, energetika, közlekedés és posta – vonatkozó külön szabályozásból vezette le (ez a törvény [4] V. fejezete), amely az ezekben a szektorokban működő, egyébként általánosan is közbeszerezni köteles cégek egyes beszerzéseire speciális eljárási szabályokat állapít meg. Ezekre a szabályokra hivatkozva azzal érvelnek, hogy a PAD nem végez olyan tevékenységet, amivel a közszolgáltatókra kiterjedő különös közbeszerzési szabályozás alá tartozna, ezért nem minősül különös ajánlatkérőnek, tehát nem kell közbeszerzést lefolytatnia.
Ezt az álláspontot azért nehéz vitatni, mert eddig nem született olyan közbeszerzési döntőbizottsági határozat, ami azzal foglalkozott volna, hogy a különös ajánlatkérőknek és azok leányvállalatainak hogyan kell közbeszereztetniük. Vagyis a közszolgáltatók eddig lényegi kontroll nélkül minősítették beszerzéseiket az általános vagy különös szabályok szerint, vagy közbeszerzés nélkül lefolytatandóknak.
Mentességek hosszú sora
Így aztán nem az egyébként működése számos területén tendereztető Posta az egyetlen közszolgáltató, amelyik leányvállalatok bevonásával közbeszerzés nélkül intézi egyes beszerzéseit. A speciális szabályozások és mentességi lehetőségek számos nagyvállalatnak (a Postán túl mások mellett a MÁV-nak és egyéb tömegközlekedési vállalkozásoknak, valamint közműcégeknek) teszik lehetővé, hogy leányvállalataikon keresztül nagy pénzeket költsenek el – szabályosan – közbeszerzés nélkül. A törvény hét paragrafusban sorolja, mikor nem kell ezeknek a közszolgáltatóknak közbeszerzést lefolytatniuk, miközben az általános közbeszerzési eljárás kivételeit egyetlen paragrafus ismerteti.
Idén márciusban írtunk például arról, hogy a MÁV Zrt. 2004 óta nagyjából húszmilliárd forintot fizetett [5] informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek, amiből csak egymilliárdnyi kifizetéshez kapcsolódott közbeszerzési eljárás. Azért – derül ki a két társaság nyilatkozatából [6] –, mert a MÁV-nak és a MÁV Informatikának „összevont (konszolidált) évesbeszámoló-készítési kötelezettsége áll fenn”, ami a törvény szerint lehetővé teszi a közbeszerzés elhagyását.
„Abszolút logikus lenne, hogy a közszolgáltatókra ne legyenek speciális mentességi szabályok, ugyanakkor látni kell, hogy a MÁV Zrt. által hivatkozott mentesség megjelenik az uniós szabályozásban is, így gyakorlatilag az EU teljes területén nagyjából hasonló mentességeket élveznek a közszolgáltatók” – érzékeltette Firtkó Tibor közbeszerzési szakértő, hogy maga a törvény nem ésszerű. Az uniós előírásoknak viszont megfelel, hiszen a magyar közbeszerzési jogot a 2004-es EU-csatlakozáskor úgy hozták szinkronba a közösségi közbeszerzési szabályokkal, hogy lényegében átvettek a vonatkozó uniós irányelveket.
Tízmilliárdok mehettek el
Arról, hogy hány állami vagy önkormányzati közszolgáltatónak hány leányvállalata mentesül a közbeszerzés alól, még becsült számokat sem tudnak mondani a szakértők, ilyen összesítés eddig nem készült. Próbaként kiválasztottuk a MÁV és a Posta néhány leányvállalatát, és kiderült, hogy a MÁV Informatika és a PAD mellett – a törvényt vélhetően meg nem sértve – nincs a Közbeszerzések Tanácsánál bejelentkezett ajánlatkérők között a MÁV Vasútőr Kft., a Posta-leányvállalat Posta Kézbesítő Kft. vagy JNT Security Kft. sem.
Pontos összesítés híján az sem állapítható meg, hogy ezek a cégek – érdemes még egyszer hangsúlyozni: a közbeszerzési törvényt betartva – éves szinten mennyi pénzt költhetnek el közbeszerzés nélkül. Úgy tudjuk, az állami cégeket közvetve felügyelő fejlesztési minisztériumban sincs pontos kép arról, hogy hány társaság élt a közbeszerzési mentesség lehetőségével. Figyelembe véve azonban, hogy milyen körre és milyen árbevételű cégekre terjed ki a törvényben előírt mentesség, nem túl merész becslés, hogy éves szinten is tízmilliárdos nagyságrendet érhet el az az összeg, amit közbeszerzés nélkül költöttek el saját leányvállalataikon keresztül a nagy állami cégek.
Jön az új törvény
A helyzet legkorábban 2012-ben változhat, és várhatóan változni is fog, mivel akkorra készülhet el egy teljesen új közbeszerzési törvény. Jánosi Andrea, a fejlesztési tárca közbeszerzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy ebben várhatóan újraszabályozzák az in house beszerzéseket, de jócskán változnak a közszolgáltatókra vonatkozó speciális szabályok is.
A fő cél a szabályozás egyszerűsítése, de újraolvassák az uniós irányelveket is, és megnézik, hogy azok átültetésekor mennyire mozgott szabadon a magyar jogalkotó. A törvény átírásakor várhatóan pontosabban szabályozzák az állami cégeket felügyelő minisztériumnak azt a jogát is, hogy betekinthessen: egy közbeszerzésre kötelezett társaság leányvállalatai is ajánlatkérőnek minősülnek-e, illetve ha nem, milyen indokkal mentesülnek a közbeszerzések alól. Az ötvenmillió forint feletti közbeszerzéseket vizsgáló, minisztériumi irányítás alá tartozó monitoringcsoportot megtartják, és megerősítik a tevékenységét.
