Orbánék szeszélyesek, kudarc lehet az EU-elnökség
A strukturális problémáink megmaradnak
A szerkesztőségi kommentárrovatban megjelent írás szerint a Fidesz áprilisban azzal az ígérettel került hatalomra, hogy növekedéssel, semmint megszorításokkal vezeti ki a gazdaságot a bajból. A növekedéspárti gazdaságpolitika nem is ésszerűtlen: a magyar közadósság, amely a nemzetgazdasági kibocsátási értéknek hozzávetőleg a 80 százaléka, nem fog csökkenni növekedés nélkül.
A Financial Times szerint azonban a terv előmozdítását célzó gazdaságpolitika "nem bizonyult meggyőzőnek".
A program központi eleme a jövedelmi és a társasági adók csökkentése. Mivel azonban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem járul hozzá, hogy Magyarország ezeket az adócsökkentéseket magasabb államháztartási hiányokkal finanszírozza, a kormány a bankokra és a közszolgáltató cégekre kirótt profitadók módszeréhez folyamodott, és "állami ellenőrzés alá helyezi" az ország magánnyugdíj-alapjait.
Az egyszeri intézkedések és a "a könyvelési alkímia" elősegítheti Magyarország rövid távú deficitcéljainak teljesítését. Az ország strukturális problémáit azonban semmiféle módon nem kezelik - áll az FT kommentárjában.
Érthető idegesség
Mindezek mellett a kormány "megfosztotta méregfogától" a Költségvetési Tanácsot is, és korlátozta az Alkotmánybíróság ítélkezési jogát költségvetési kérdésekben.
Az eredmény a független költségvetési felügyelet hiánya. Nem csoda, hogy a befektetők idegesek - véli az FT.
A gazdasági napilap szerint Budapestnek - ahelyett, hogy "a bírálókra szájkosarat húzna" - az ország számára égetően szükséges strukturális reformokat kellene "áthajtania". A profitadók sem tudják örökké elfedni azt a tényt, hogy a közszférát meg kell nyirbálni, a nyugdíjkorhatárt emelni kell, és növelni kell a foglalkoztatási rátát is.
Magyarországot minden arra ösztönzi, hogy kezelje ezeket a problémákat. A háztartások adósságállományának több mint a fele devizaalapú, és ha az "ad hoc" gazdaságpolitikai döntéshozatal még tovább gyengíti a forintot, "az elgyötört fogyasztók" lassítani, és nem serkenteni fogják a magyar gazdaságot.
A lap szerint a politikai és a gazdasági gyengeségek alááshatják a magyar EU-elnökségi időszakot. Hasonló sorsra jutott a cseh elnökség 2009-ben.
A Lisszaboni Szerződés elfogadásával a soros elnökségi rendszernek ma már kisebb a súlya, mint korábban volt. Európa azonban aligha engedhet meg magának egy "szeszélyes vezetőt" - fejeződik be a Financial Times szerdai szerkesztőségi kommentárja.
