Meghökkent a külföldi sajtó és az elemzők a kormány tegnapi bejelentésén, amivel ultimátumot adott állampolgárainak a magyar kormány: visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, ellenkező esetben nem számíthatnak az államtól nyugdíjra öreg éveikben. Egy vélemény szerint Magyarország az argentin rémálmot követi, más vélemény szerint az EU-nak fel kell emelnie a hangját, de az elemzők szerint valószínűleg nem teljesül a kormány azon terve sem, hogy csökken az ország sérülékenysége, épp ezzel ellenkező hatást várnak.
Azzal, hogy Magyarország visszacsinálja a rendszerváltó országokban egyébként jellemzően követett nyugdíjreformot a Bloomberg hírügynökség szerint Argentína példáját követi. A dél-amerikai országban 2001-ben az állam bekebelezte a nyugdíjpénztári befizetéseket (mintegy 3,2 milliárd dollár), de már ezzel sem tudott megmenekülni az államcsődtől. Két évvel ezelőtt pedig teljesen államosították a pénztári rendszert, a befolyó 24 milliárd dollárból pedig az ország 2005-ös csődjelentés óta tartó súlyos gazdasági válsága okán kieső adóbevételeket pótolták.
Mint ismert, szerda délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter szóvivő jelentette be, hogy a kormány az általa nyugdíjvédőnek nevezett program keretében mit tervez a pénztári rendszer átalakításával (a nyugdíjháború legújabb fejleményeiről itt olvashat bővebben [1]). Eszerint január 31-ig nyilatkozniuk kell azoknak, akik magánnyugdíjpénztáruk mellett maradnának, vagy automatikusan visszaléptetik az állami rendszerbe.
Matolcsy szerint aki nem lép vissza, az kiszerződik az állami szolidaritás rendszeréből, és nem számíthat az államtól nyugdíjra. Tudni kell, hogy a vegyes rendszerből kapható nyugdíj eddig úgy nézett ki, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetésekből jött volna a leendő nyugdíj egynegyede, az államtól pedig a háromnegyede.
A Bloomberg megemlíti azt is, hogy nemrég kilenc uniós tagállam lobbizott az EU-nál, hogy a nyugdíjreformot bevezető országok a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel csökkenthessék költségvetési hiányukat. Ezt a kérelmet azonban az EU elutasította. A Bloomberg cikkébe belinkelte a Stabilitás Pénztárszövetség nyilatkozatát [2] is, amely szerint az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulnak az ügyben.
Példa nélküli, rémálom
Példa nélküli Európában, hogy a kormány saját polgárait azzal fenyegeti, hogy kiüti őket az állami nyugdíj rendszeréből - nyilatkozta a Bloombergnek Török Zoltán, a Raiffesien Bank elemzője. Ez valószínűleg elég már ahhoz, hogy azt mondhassuk, senki nem fog a magánnyugdíjpénztáránál maradni, ha józanul gondolkodik.
Németh Dávid, az ING elemzője egyszerűen úgy értékelte a tegnapi bejelentést a Bloombergnek, ez egy rémálom.
A BNP Paribas varsói elemzője, Michal Dybula szerint is az valószínű, hogy a többség visszatér az állami rendszerbe, a kormány ezzel a lépéssel lerombolja az eddigi nyugdíjreformot, és hosszú távon sem változik a felosztó-kirovó rendszer. Az elemző szerint a költségvetésen és az államadósság csökkentésén nyerhető előnyök illuzórikusak lesznek, mert a kormány által bevezetett válságadók megnövelik a kockázatát, hogy a beruházások elmaradnak, és a foglalkoztatásban sem jön el a fenntartható kilábalás.
A forintra gyakorolt kedvező hatások rövid életűek lehetnek - véli Tóth Gyula, az UniCredit Bank elemzője. Mintegy 800 millió forintos pénztári állomány jellemzően nem forint eszközökben van. Ezek kiváltása egy időre megerősíti a forintot, de később eladási lehetőségeket rejt.
A monetáris tanács tagjainak választásával kapcsolatos változás, és a tegnap bejelentett nyugdíjrendszer változtatás megkérdőjelezi a prudens gazdaságpolitikai elveket, amelyeket az IMF-mentőcsomag idején dolgozott ki az akkori kormány - véli Mai Doan, a Bank of America égisze alá tartozó Merrill Lynch londoni elemzője. Magyarország valószínűleg még erősebben kitett lesz a külföldi hangulatváltozásoknak, kiváltképp akkor, amikor az európai adósságválság még mindig nem megoldott probléma.
A Societe Generale elemzője szerint a mostani bejelentés is azt erősíti meg, hogy a kormány rövid-távú intézkedésekkel javítja a költségvetés egyenlegét, a várt szerkezeti reformok helyett.
A Guardian brit lap kolumnistája szerint itt az idő, hogy Brüsszel hallassa a hangját, ha Magyarországon az alkotmányosságet és a jogrendet veszélyeztető intézkedések történnek. A soron következő magyar EU-elnökség miatt ez Brüsszel számára kiemelt kérdés.
A többi ország másképp oldja meg
A Financial Times pár napja írt arról, szorongatott helyzetben van a régió nyugdíjügyben. Egyrészt a nyugdíjreformot vállalók valahogy szeretnék elérni a költségvetési hiány csökkentését, de közben jó lenne nem elveszíteni a hosszú távú stabilitás, és az állami nyugdíj részarányának csökkentését, már csak a demográfiai folyamatok miatt is. Akkor még arról írt a lap, hogy a magyarok, bolgárok és lengyelek gondolkodnak a járulékok valamilyen módon államkasszába csatornázásán.
A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk tegnap viszont bejelentette, hogy hosszú lejáratú nyugdíjkötvényeket fognak kibocsátani a hiány fedezésére, ugyanakkor nyomatékosította, hogy az állam nem kívánja rátenni a kezét a magánnyugdíjpénztári befizetésekre.
2009 tavaszán a balti országok a rendkívül rossz költségvetési helyzetre való tekintettel, amelyet a mély recesszió okozott, leállították a magánnyugdípénztári befizetéseket a pénztárak felé. Csakhogy a gazdasági növekedés beindulásával ezekben az országokban fokozatosan visszapótolják a járulékokat.
