A nyugdíjdöntéssel szerzett pénz felének folyókiadásokra fordítása gazdaságilag tűrhetetlen.
Matolcsy György bejelentése előtt közgazdászokat, elemzőket és nyugdíjszakértőket kérdeztünk arról, hogy mit szólnak a kormány nyugdíjrendszert érintő javaslataihoz. Az Indexnek nyilatkozók – bár még nem ismerték Matolcsy legújabb bejelentéseit – látatlanul is ellenezték a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítését.
Orbán Gábor az Aegon Alapkezelő kötvényportfolió-manager szerint a pillérek számának csökkentése [1] éppen az ellentettje az utóbbi évtizedek tendenciájának, amelyben a kockázatok terítése érdekében egyre több nyugdíjpillért vezettek be. Az aktív népesség fogyásának hatására a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer eltartó képessége előre jól láthatóan csökken a következő évtizedekben, ami csökkenő nyugdíjvárományt vetít előre.
Ezen nem segít a gyermekvállalás ösztönzése sem, hiszen másfél évtized alacsony születésszáma már „gyógyíthatatlan sebet” ütött a korfán. Továbbra is ésszerűnek tűnik részben lecserélni ezeket a demográfiai eredetű kockázatokat olyan piaci kockázatokra, amelyek a magánnyugdíjpénztári felhalmozással együtt járnak – véli Orbán.
A pénztári szektor mostanában gyakran emlegetett gyengeségei korábbi szabályozói kudarcokból eredtek, amelyek ma már nagyrészt kezelve vannak. Egy kiszámítható környezetben a pénztárak a jelenlegi formájukban is betöltenék a nyugdíjrendszert stabilizáló szerepüket, így nehezen érthető, hogy a nyugdíjellátás biztonságát hogyan javítaná a második pillér kiiktatása.
Tűrhetetlen
A nyugdíjrendszer átalakításával a kormány átlépte a Rubicont – írta az Indexnek adott válaszában Duronelly Péter, a GE Capital befektetési igazgatója és Bebesy Dániel, a cég elemzője. Támadást indít az öngondoskodás konzervatív értéke ellen, ráadásul a több, mint tíz év során felhalmozott megtakarítások egy jelentős részét az állam a folyó kiadásainak finanszírozására használja fel, ami ellent mond a felelős költségvetési politika legelemibb elveinek is.
A két piaci szakértő szerint nem helytálló az a kormányzati kommunikáció, hogy a radikális intézkedésre, bevallottan kockázatos lépésre a helyzet rendkívülisége miatt volt szükség. Magyarország strukturális költségvetési egyenlege kifejezetten jó volt, az szja kétes értékű csökkentéséért szükségtelenül nagy árat fizetünk. Most egy számottevően rosszabb strukturális költségvetési egyenleggel kezdünk neki az elkövetkező éveknek úgy, hogy a jelentős adóssággal és rossz költségvetési struktúrákkal rendelkező országok Nyugat-Európában is csődveszéllyel néznek szembe.
Az egész nyugdíjrendszer átalakítás kapcsán persze hangsúlyozni kell az Európai Bizottság szerepét is, hisz a költségvetési hiányok esetében javasolt statisztikai korrekció elutasításával azokat az országokat bűntette feleslegesen, ahol a hosszú távú fenntarthatóság érdekében nyugdíjreformokat kezdek – írta Bebesy és Duronelly.
A kasszák egyoldalú megszüntetése jogilag aggályos, és az így szerzett pénz felének a költségvetési folyókiadásaira fordítása közgazdaságilag tűrhetetlen. Remélem, az EU megint bennünket – közölte röviden Simonovits András a Magyar Tudományos Akadémia nyugdíjügyekben illetékes tudományos tanácsadója.
