160 Mrd Ft-al elszámolták a büdzsét
A Költségvetési Tanács szerint a főbb adóbevételeket alul-, néhány kiadási tételt pedig túltervezett a kormány, így akár 2,4 százalékos is lehetne a GDP-arányos hiány. De mindez csak látszat: a kormány csak a GDP 3,2 százalékát kitevő nyugdíjpénztári pénzek bekebelezésével tudja elfedni, hogy valójában megugrana a hiány. A büdzsé tervezetében több szám nem konzisztens a makropályával, a közszféra működési költségei infláció felett nőnek. Az adócsomag négyszázezer helyett csak tizenötezer munkahelyet hoz létre négy év alatt.
Rosszul számolt a kormány a jövő évi költségvetés összeállításakor, de a szokásoktól eltérően nem túlzottan optimista volt a kabinet, hanem a másik irányba tévedett: a főbb adóbevételeket alultervezte, több kiadási tételt pedig túlbecsült – ez olvasható ki a Költségvetési Tanács (KT) elemzéséből, amelynek a szakértői átnézték a bő egy hete a parlamentnek benyújtott 2011-es büdzsét [1]. (Véleményezte a költségvetés tervezetét az Állami Számvevőszék is, jelentésükről itt olvashat [2] . [3])
A tanács úgy látja, hogy 113 milliárd forinttal több adó-, járulék- és illetékbevételre tesz szert az állam jövőre, mint amennyit a kormány beírt a költségvetési törvényjavaslatba. A kiadási oldalon viszont vastagon fogott a kormány ceruzája, ott 45 milliárd forint megmaradhat ahhoz képest, amit a büdzséterv jelenleg tartalmaz. Vagyis összességében 160 milliárd forinttal kisebb hiányszámnak kellene szerepelnie a dokumentumban a 800 milliárdos célnál. Így pedig nem csak éppen csúsznánk be a 3 százalékos GDP-arányos hiányküszöb alá, hanem 2,4 százalékos lenne a deficit.
Ez alapján úgy tűnhet, hogy óvatosan járt el a kabinet, mégsem lehetünk maradéktalanul boldogok. Egyrészt azért, mert a kormány úgy érné el ezt a 3 (vagy 2,4 százalékos) GDP-arányos hiányt, hogy közben egyszeri bevételként elszámol 530 milliárd forintot, a GDP 1,9 százalékát a magánnyugdíjpénztári tagok egy részének állami pillérbe történő visszalépése miatt, és ezen felül még 360-380 milliárd forintnyi, a GDP 1,3 százalékának megfelelő járulékbevételt is megtart magának azzal a nemrég elfogadott jogszabállyal [4], amely az eddig a nyugdíjpénztárakba folyó tagdíjakat az állami nyugdíjkasszába irányítja. Azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő "felültervezés" mellett összesen 3,2 százaléknak megfelelő egyszeri, rendkívüli bevételt teremtett magának 2011-re a kormány. Ennek kapcsán a független KT kiemeli: „mind az átláthatóságot, mind a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot rontja, ha az állam a költségvetési hiány tényleges emelkedésének láthatóvá tételét átmenetileg azzal kívánja elkerülni, hogy a belföldi háztartások megtakarításainak egy részét saját magához csoportosítja át.”
Másrészt, ha a költségvetési törvényt a reálisnál valamivel nagyobb hiányelőirányzattal fogadják el, akkor nagy a késztetés a mindenkori kormány számára, hogy ezt a mozgásteret ki is használja, tehát inkább költekezzen, mintsem hogy a büdzsében meghatározottnál kisebb deficitet állítson elő.
A beírt számok nem jönnek ki a makropályából
A Költségvetési Tanács nemcsak a hiányszám körüli furcsaságot teszi szóvá. Szerintük a költségvetés makrogazdasági feltételeivel, paramétereivel nincs összhangban a költségvetés több tétele. Például a makropályából és a költségvetési tervezési köriratból az következne, hogy a központi költségvetési körben a bérkiadások csökkennének, a benyújtott törvényjavaslat azonban nem ezt tükrözi. A közszféra működési költségei ráadásul a várható inflációt meghaladó mértékben nőnek, vagyis marad a drága állam [5], az olcsóbb közigazgatás egyelőre üres szólam.
Azoknál a kiadási tételeknél, amelyekre a kormánynak ráhatása van – ide tartozik a közszféra bérköltsége is –, nem látható olyan érdemi kiadáscsökkentés, amely jövőbeni strukturális átalakításra utalna. A MÁV-csoport például pont annyi pénzt kap jövőre reálértéken, mint amennyit az elmúlt tíz év átlagában kapott.
Az adócsomag alig teremt munkahelyeket
A Költségvetési Tanács jelentése arra is ráirányítja a figyelmet, hogy becsapnánk magunkat, ha tíz év alatt egymillió új munkahely vagy a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által nemrég említett [6] négy év alatt négyszázezer új munkahely létrejöttét várnánk a kormány adócsomagjától. A nagy szja-csökkentésre és kisebb mértékben társaságiadó-mérséklésre koncentráló pakk [7], mellette pedig a bevezetett négy extraadó [8] szakértőik szerint négy év alatt összesen úgy tizenötezerrel növelheti a foglalkoztatottak számát.
A tanács a jövő évi gazdasági növekedési ütemet és inflációt nagyjából ugyanúgy látja, mint a kormány. A kabinet 3, a Tanács 2,8 százalékos GDP-növekedést vár, a kormány 3,5 százalékos, a Tanács 3,7 százalékos pénzromlást prognosztizál.
