Évi 38 milliárdot vesznek el a bérekből. Ez havi 1000 forinttal csökkenti azt a 2600 forintos megtakarítást, amit az szja csökkentéséből remélhettek az átlagbéresek. A pénz jól jöhet a nők korhatár előtti nyugdíjazásához, de a hiánycél tartásához is.
A kormány a nyugdíjjárulék emelését tervezi, ezzel közel 40 milliárdos többletterhet vet ki a lakosságra. A hivatalos álláspont az, hogy a többletnek köszönhetően idő előtt mehetnek nyugdíjba a sokat dolgozó nők. Az is elképzelhető, hogy a kormány a megszerzett többletbevétellel teljesítené a konvergenciaprogramot. A nyugdíjkassza járulékemelés nélkül is egyensúlyban lenne.
Fél százalékponttal 10 százalékra emelkedhet [1] a bruttó bért terhelő munkavállalói nyugdíjjárulék 2011. január 13-i hatállyal – jövő december 31-ig –, ha a parlament rábólint a számvevőszéki és költségvetési bizottság törvénymódosító javaslatára [2] (pdf., a javaslat a 23. és 24. oldalon a 43. és 45. pontokban található). Ez azt jelenti, hogy a mostani, nagyjából 200 000 forintos bruttó átlagbért keresők 1000 forintot buknak el az szja-csökkentésnek köszönhetően megnyert 2600 forintból. (A számítás az előző kormány által elfogadott adószabályokra vetítve mutatja a különbséget, a jelenlegi adótervek hatásai miatt összességében több mint 4000 forint veszteség éri a munkavállalókat, amiből a járulékemelés ezer forintot tesz ki.)
A döntés azért meglepő, mert a jövő évi költségvetés keretszámai alapján a nyugdíjkassza egyensúlyához nincs szükség pótlólagos bevételre [3]. A járulékemelés ráadásul nem is biztosít túl nagy többletforrást a költségvetésnek.
A 2011-es költségvetés terve eredetileg 721 milliárdos bevételt várt a 9,5 százalékos munkavállalói járulékokból. Ez alapján a fél százalékponttal megemelt járulékszint 38 milliárd forinttal fejelné meg ezt az összeget. Holott már ez a 721 milliárd 5,3 százalékkal meghaladta a 2010-es költségvetési törvényben lévő 684,9 milliárd forintos előirányzatot (ami két tételből, a levont nyugdíjjárulékból és a magánpénztári tagok miatt kiesett járulékot pótló költségvetési befizetésből állt össze).
A bizottsági módosítóban elrejtett lépés látszólag tökéletesen ellentétes az évek óta hangoztatott járulékcsökkentési iránnyal. Első látásra, viszonylag kicsi súlya miatt, értelmetlennek is tűnik. Azonban a jelentéktelennek látszó többletbevétel csaknem annyival mérsékelné a jövő évi államháztartási hiányt, amennyi lehetővé tenné, hogy tartható legyen a konvergenciaprogramban kitűzött hiánycél (ha a kifizetendő nyugdíjak és a befolyó nyugdíjjárulékok egyenlege negatív, akkor a nyugdíjkasszát a költségvetésből pótolják ki, növelve ezzel a deficitet).
Ahogy megírtuk [4], a büdzséterv alapján érthetetlennek tűnt, hogy a kabinet miért 2,94 százalékos hiányra alapozta a jövő évi költségvetést, hiszen ez a szám alig tért el a konvergenciaprogramban még az előző kormány által rögzített 2,8 százalékos céltól. A két szám közötti eltérés szinte jelentéktelen, a GDP-arányosan 0,14 százalékpont, azaz 40 milliárd forint.
A nyugdíjjárulék emelése pontosan ezt a különbséget tüntethetné el, így akár elkerülhető lenne a nagyobb hiány miatti újabb fölösleges csörte Brüsszellel.
A Fidesz mással magyarázza
"A javaslat szerint a biztosítottak és a nyugdíjas vállalkozók által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra emelkedik." Az adótörvény-csomaghoz benyújtott módosító indítvány [5] indoklásában csupán ennyi olvasható magyarázatként arról, hogy mivel indokolható a lakossági terhek emelése.
