Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Fidesz kormány egyik első intézkedését, amellyel visszamenőleg vetette ki a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseire a sarcot.
A Fidesz válaszul bejelentette: alkotmánymódosítással vonnák el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét, és a 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan formában újra beterjesztik a parlamentnek. A magánnyugdíjpénztárak ügyében sem lehetne az Alkotmánybírósághoz fordulni.
A Fidesz inkább módosítja az alkotmányt
Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője válaszul bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből.
A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött a keddi nap folyamán, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának" - kommentálta az Ab döntését Lázár. Mint mondta, a döntés "számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon".
Lázár szerint azt a választói akaratot, hogy "a tisztességtelen, pofátlan végkielégítések rendszerének egyszer s mindenkorra vessünk véget", azt a nemzeti együttműködés kormányának és a Fidesz parlamenti frakciójának teljesítenie kell. "Ha nem sikerül teljes egészében első körben, akkor ezt az elvünket, ezt a szándékunkat nem fogjuk feladni, és megtesszük azokat a lépéseket a törvényhozásban, amelyek lehetővé teszik a végkielégítések 98 százalékos különadójának fenntartását" - tette hozzá.
A Lázár által említett alkotmány- és törvénymódosítási javaslatok kedden már fel is kerültek az Országgyűlés honlapjára. Az alkotmánymódosítási javaslat itt [2], az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása itt [3], az újra beterjesztett, különadóról szóló módosítások pedig itt [4] találhatók meg.
Nurszultan Nazarbajev is megirigyelné
Az MSZP szerint ha az AB dönt és megsemmisít egy törvényt, akkor az a helyes, ha a jogszabályt "áterőszakoló" párt megfontolja a bíróság érveit és nem jogi kibúvókat keres. A Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől. A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának - jelentette ki Szekeres Imre az MSZP gazdaságpolitikai munkacsoportjának vezetője.
Szekeres Imre véleménye szerint az alkotmány kéthetenkénti megváltoztatása teljesen leértékeli az alaptörvény tekintélyét a közvélemény előtt. Mesterházy Attila frakcióvezető-pártelnök bejelentette: nem vesznek részt a továbbiakban az alkotmány-előkészítési munkában, mert az alkotmányozás folyamata a Fidesz esetében nem a demokrácia kiteljesítését, a szabadság védelmét és a jogállam megerősítést szolgálja.
Az LMP is megfontolja, hogy kivonuljon az alkotmány-előkészítési folyamatból, mert a keddi alkotmánymódosítási javaslataival a Fidesz átlépett egy határt, közölte Schiffer András frakcióvezető. "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban" - fogalmazott Schiffer.
Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns. Volner János azt mondta: a különadó céljával egyetért a Jobbik, de már akkor felhívta a kormánypárt figyelmét arra, hogy ez a törvény valószínűleg el fog bukni az alkotmányosság próbáján. Volner szerint az alkotmány egy olyan egyetemes alapértékeket megjelenítő jogi normát jelent, "amihez nem illik ötpercenként hozzányúlni", nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni.
Első intézkedés, első bukta
A Fidesz-kormány egyik első adóintézkedése volt, hogy a parlament jóváhagyásával büntető jellegű adót állapított meg [5] a közszférából távozók egyes jövedelmeire. A nyáron kihirdetett törvény úgy rendelkezett, hogy a 2010. január 1-je után munkahelyükről távozott közalkalmazottak, köztisztviselők kötelesek végkielégítésük, szabadságmegváltásukért kapott jövedelem után 98 százalékos adót leróni, ha az meghaladja a 2 millió forintot. (A kétmillió forint feletti részből tarhattak meg 2 százalékot.)
Mint lapunk megírta [6], a passzus azon része állt leginkább ingatag lábakon, amely visszamenőleg, a múltban szerzett jövedelmekre is adókötelezettséget állapított meg. Hogy kivédje a támadást, a kormány az alkotmányt is módosíttatta [7]: beleíratta a parlamenttel még a 98 százalékos adó megalkotása előtt, hogy a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott” jövedelmekre a mindenkori kormány belátása szerint tetszőleges közterhet vethet ki. A jelek szerint azonban mindez nem semlegesítette az alkotmányos aggályokat.
Lapunk megkérdezte az adóügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, mit lép az AB határozata tudatában a tárca, illetve hogy lesz-e személyi következménye az ügynek. A minisztérium válaszára továbbra is várunk.
