Újabb extraadók, vége lehet a magánnyugdíjpénztáraknak
Jön a telekom-, energetikai és kereskedelmi adó, a magánnyugdíjpénztári járulékokat megtartja magának az APEH, nekimennek a ppp-s szerződéseknek, előkészítik a visszalépést az állami nyugdíjpillérbe - ezek Orbán Viktor második akciótervének főbb elemei. Éves szinten 520 milliárd forint pluszbevételt szedne be a kormány.
A bankadó után újabb különadókat vezet be a kormány már idén, jön a telekomadó, az energiaszektort és a kereskedelmi láncokat is extraadóval sújtják –jelentette be [1] Orbán Viktor. Ezt azzal indokolta meg, hogy „eddig azoktól kértünk, akiknek nem volt profitjuk, ezért belátható, hogy méltányos, most azoktól kérünk, akiknek van.”
Mindhárom szektor – hasonlóan a bankadóhoz – három évre (azaz pont a következő választások előttig) szóló sarcot kap a nyakába, és már idén is várja tőlük az összességében 161 milliárd forintot az állam. A távközlési adóból évente 61, az energiaadóból 70, a kereskedelmi láncoktól pedig 30 milliárd forintot vár a kormány, de úgy, hogy a kereskedelmi szektor adója sávos lesz, így a kisebbeket nem fogja annyira terhelni.
Megáll a pénz az APEH-nél
A második akciótervnek keresztelt intézkedéscsomag kárvallottja lesz a magánnyugdíjpénztári szektor is. Novembertől 2011 végégig leállítják a magánnyugdíjpénztárakba való utalást – jelentette be a miniszterelnök. Bár nem volt teljesen világos a bejelentés, vélhetően arra kell gondolni, hogy az APEH, amely most beszedi és tovább utalja a magánnyugdíjpénztári járulékot, a következő hónaptól nem továbbítja a pénzt, azt megtartja magának az állam. Ez havonta 30 milliárd forint pluszbevételt jelent, vagyis idén 60 milliárd forinttal hízik a büdzsé pénztárcája, jövőre pedig 360 milliárd forint pluszbevételte lehet az államnak.
Ehhez kapcsolódik, hogy a kormány előkészít egy törvényt arra, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek az állami pillérbe. Ilyen nemrég már volt, a Bajnai-kormány az 52 éveseknek vagy annál idősebbeknek nyitotta meg ezt a lehetőséget.
Vége lesz a ppp-nek
A magán- és közszektor együttműködésével létrejövő, ppp-szerződéseket sem hagyja annyiban a kormány. A már futó ppp-kontraktusokat újratárgyalják, újakat nem kötnek, a meg nem kezdett beruházások szerződéseit felfüggesztik.
Ezeknek az intézkedéseknek a szükségességét azzal magyarázta Orbán Viktor, hogy tartani kell az idei 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetésihiány-célt, és meg kell alapozni a jövő évi 3 százalék alatti deficittervet.
A miniszterelnök megemlítette még, hogy jövőre bevezetik az arányos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert [2], amely családi elemekkel kibővül.
A most bejelentett lépések a gerincét képezik a második akciótervnek, de több elemet csak hétfőn ismertet a kormányfő a parlamentben.
Hatalmas, de indokolt-e a csomag?
Az idei lépések Orbán tájékoztatása szerint 220 milliárd forinttal javítják a költségvetési egyenleget. Ez jóval nagyobb kiigazítás, mint amire az eddigi jelek alapján gondolni lehetett, vagyis nem kizárt, hogy a költségvetés rosszabbul áll a kormány által eddig felvázoltnál.
A jövő évi csomag ennél jóval brutálisabb, 520 milliárd forintos pluszbevételt jelent. Az Orbán által beharangozott, lapunkban már ismertetett adócsomag és a költségvetési köriratból körvonalazódó állami létszámleépítés és takarékoskodás [3], hozzávéve a hiány további lefaragásának szükségességét, megítélésünk szerint első látásra nem indokolnának ekkora kiigazító csomagot.
