Egy ügyészségi dokumentum szerint a Fővárosi Főügyészség már több mint egy évvel a helyhatósági választások előtt indokoltnak tartotta Molnár Gyula volt újbudai polgármester és alpolgármestere, Lakos Imre gyanúsítotti kihallgatását egy Budafoki úti ingatlan ügyében. A Központi Nyomozó Főügyészség azonban csak egy évvel később, a helyhatósági választások előtt pár nappal idézte be őket gyanúsítottként.
Lakos Imre volt újbudai alpolgármesternek meggyőződése, hogy a Molnár Gyula egykori polgármester és ellene indított eljárásnak, s főleg a választás előtti hétre kitűzött és „jó előre nyilvánosságot kapott gyanúsítotti kihallgatásuknak” döntő szerepe volt abban, hogy a szocialisták elbukták a XI. kerületet. Sem ő, sem Molnár, sem a szocialisták nem fogadják el a Központi Nyomozó Főügyészség magyarázatát, jelesül azt, hogy a nyomozás épp akkor jutott abba a stádiumba, amikor már megnevezhették (és meggyanúsíthatták) a feltételezett elkövetőket. Mesterházy Attila pártelnök a kampányt követő egyik sajtótájékoztatóján egyértelműen politikai hátterű eljárásnak minősítette Molnárék meggyanúsítását, amikor úgy fogalmazott: „Nem normális, hogy a Fidesz azt gondolja, az ügyészséget, a bíróságot vagy a rendőrséget fel lehet használni más emberek lejáratására.”
A Népszabadsághoz eljuttatott ügyészségi dokumentum szerint a Fővárosi Főügyészség már 2009 szeptemberében elérkezettnek látta az időt Molnár és Lakos gyanúsítotti kihallgatására. A különböző újbudai ingatlaneladásokkal kapcsolatban tett feljelentések ügyében eljáró BRFK nyomozását felügyelő főügyészség illetékese 2009. szeptember 23-án kelt jelentésében arról tájékoztatta a fővárosi főügyészt, hogy indokoltnak látszik az alapügytől elkülöníteni egy Budafoki úti ingatlan értékesítését, mert az adott ügylettel összefüggésben felvetődik hivatali visszaélés gyanúja a kerület polgármesterével és alpolgármesterével szemben, akik – a nyomozás adatai szerint – hivatali helyzetükkel visszaélve közreműködtek abban, hogy a kérdéses telket pályáztatás nélkül a többségi magántulajdonban álló Öböl XI. Kft. megszerezhesse. A nyomozást felügyelő ügyészek ezért kezdeményezték, hogy a Legfőbb Ügyészség egyetértése esetén adják át az iratokat a Központi Nyomozó Főügyészségnek, mivel képviselőkkel szemben – mentelmi joguk felfüggesztése után – kizárólag ők jogosultak eljárni.
Információink szerint röviddel ezután az iratok át is kerültek a Központi Nyomozó Főügyészségre, ahol azonban csak 2010 szeptemberének végén, vagyis pár nappal az október 3-i önkormányzati választások előtt bocsátottak ki gyanúsítotti idézést Molnár és Lakos részére.
Fazekas Géza, a nyomozó főügyészség szóvivője a Népszabadságnak aztmondta: abból, hogy egy főügyészség úgy látja, egy adott ügyben a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészségnek kell eljárnia, még nem következik automatikusan, hogy valóban át is veszik az ügyet. Nem egy esetben megtörtént, hogy konzultációt követően visszaküldték az aktákat, de arra is volt példa, hogy a Legfőbb Ügyészség döntötte el, hol folytassák a nyomozást.
– De még ha át is veszünk egy adott ügyet, nem ott folytatjuk, ahol a korábbi „ügygazda” abbahagyta –szögezte le Fazekas. – Elvégezzük a szükséges ellenőrzéseket, adatgyűjtéseket, s csak akkor és csak azokat hallgatjuk ki gyanúsítottként, akiknek a kihallgatását magunk is indokoltnak tartjuk, függetlenül attól, hogy mit javasolt az ügyet részünkre átadó ügyészség.
Fazekas újfent leszögezte: nem időzítették Molnár és Lakos idézését az önkormányzati választások előtti hétre, hanem „így jött ki a lépés”, náluk addigra gyűlt össze minden adat és információ, ami a gyanúsítás megalapozásához szükséges volt.
Arra a felvetésre, hogy a gyanúsításban közölt adatok és információk már 2009 őszén is rendelkezésre álltak, Fazekas megismételte: az ügy átvételéig elvégzett nyomozati cselekmények megállapításait a Központi Nyomozó Főügyészség nem tekintheti és nem is tekinti vitathatatlan ténynek, azokat éppúgy ellenőriznie kell, mint a saját nyomozása során keletkezett információkat. "Ez pedig némi időt vesz igénybe".
