Nem örülünk neki, de az OTP tőkemegfelelése elbírja, a bank emiatt nem csökkenti az aktivitását. Kizártnak tartom, hogy át lehessen hárítani az emberekre a bankadó terheti, jelentős részét a bankok viselik" - mondta Csányi Sándor, aki szerint a többi banknak el kell dönteni, hogy pótolja-e a tőkét, amit a bankadó elvon, mert ha nem, akkor ez visszavetheti a hitelezést, ezáltal a magyar gazdaságot. "Elszomorító a bankadó" - fogalmazott a bankvezér.
Több kritika érte a bankadót
A bankadó tervét több kritika is érte az utóbbi napokban. Szerdán a Költségvetési Tanács adott ki közleményt, amiből az derül ki, hogy a szervezet szerint nem reális a kormány azon terve, miszerint a bankadót nem hárítják át a bankok az ügyfeleikre. A tanács szerint az adóból a bankokra eső 130 milliárd forintból mintegy 80 milliárd forintot meglévő ügyfélkörükre hárítanak át majd a bankok és takarékszövetkezetek, a lakossággal szembeni erős banki alkupozíció miatt pedig az áthárított különadó legnagyobb része, mintegy 50 milliárd forint a lakosságot fogja terhelni.
Június végén az Európai Bankszövetség elnöke írt levelet a kormányfőnek, hogy a bankadó-tervezet diszkriminatív, majd pedig Farkas Ádám, a PSZÁF azóta már lemondott elnöke a túlzottan magas, vagy túl hosszú ideig alkalmazott bankadó veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Az Európai Központi Bank monetáris tanácsának tagja, Ewald Novotny is kiritizálta a tervet, nyugati bankok pedig a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vártak segítséget a szerintük aránytalan és a magyar gazdaság stabilitását aláásó elvonás ellen.
Hétfőn a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa bírálta a bankadó tervét, mert szerintük az rontja az ország növekedési potenciálját és veszélyezteti a gazdaság stabilitását.
