A költségvetési átláthatóságot erősítő szabályokat törölne el két kormánypárti képviselő
A módosítás 5-600 milliárd forintos tévedést is megengedne a költségvetésben komoly szankció nélkül, és lehetőséget adna az állami vállalatokkal történő trükközésre. Valójában Bathó Ferenc, a költségvetést legjobban ismerő szakember áll a lazítás mögött. Egy éve is megpróbálta, akkor még elhalt a kezdeményezés.
Nagyon úgy tűnik, többszöri próbálkozásra sikerül a régi, kudarcot vallott költségvetési szabályok egy részéhez visszatérnie a pénzügyi kormányzatnak.
Pár napja érdekes törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, a fideszes Rogán Antal és a KDNP-s Latorczai János egyéni képviselőként terjesztette be az államháztartási törvény több ponton történő módosítását tartalmazó törvényjavaslatot [1] (pdf-formátum). A terv az, hogy a mainál jóval enyhébbre írják át a pótköltségvetés és a költségvetési törvénymódosítás szabályait, az állami vállalatok veszteségét és nyereségét nem könyvelik be a költségvetési kimutatásokba, és választási években kitolják a költségvetési törvényjavaslat parlamentnek történő benyújtási határidejét.
Nagyon sietős a dolog a törvényt jegyző honatyáknak, ugyanis sürgősséggel kívánják tárgyaltatni a Házzal a jogszabályjavaslatot, így holnap már a zárószavazást is megejthetik a képviselők.
Csak nyűg nekik az átláthatóság
A szóban forgó törvényjavaslat visszalépést jelentene a mostani szabályokhoz képest. 2008 őszén, nagyrészt az IMF nyomására fogadta el a parlament a hol közpénzügyi csomagnak, hol plafontörvénynek becézett törvénycsomagot. (A csomagot a Fidesz nem szavazta meg.) A csomag egyebek mellett rendelkezett a Költségvetési Tanács felállításáról és feladatairól, néhány ponton megváltoztatta a költségvetési elszámolási szabályokat, az államadósságra és az államháztartási kiadások növelésére vonatkozó korlátokat vezetett be. Ez a törvény hivatott kikényszeríteni a józan, felelős költségvetési politikát [2], megkötve a mindenkori kormány kezét. A jogszabályt a pénzügyi tárca dolgozta ki.
Ennek a közpénzügyi csomagnak a része volt, hogy az addig meglehetősen nagyvonalú pótköltségvetési szabályt beszigorította. Jól illusztrálja ezt a 2009-es év, amikor még nem lépett hatályba a mostani, szigorú pótköltségvetési szabály: hiába tolták fel tavaly már háromszor a költségvetési hiánycélt, hiába romlott folyamatosan a makroprognózis, hiába lépett életbe év közben egy adócsomag, hiába hozott döntést a kabinet vagy a parlament arról, hogy pár száz milliárd forinttal visszanyesik a kiadásokat, a kormány még a közelében sem volt annak, hogy pótköltségvetéssel kelljen bajlódnia. Az akkori szabály a költségvetési törvényben foglaltnál pár száz milliárd forinttal nagyobb hiányt is megengedett anélkül, hogy az érvényes költségvetési törvényt módosítani kelljen, a pótköltségvetés készítésénél pedig kétszer ennyi tévedés, vagyis 500-600 milliárdos hiányelszállás is simán belefér pótköltségvetés-készítés nélkül.
A közpénzügyi csomag ehelyett behozott pontja sokkal korábbi beavatkozást, sokkal korábbi teljes újratervezést ír elő. Már az is a pótköltségvetés kidolgozására szorítja a kormányt – annak minden nyűgével, a tárcákkal való egyezkedéssel, a politikusok feléledő osztogató hajlamának letörésével együtt –, ha úgy látszik év közben, hogy az államháztartás kamatkiadások nélküli, úgynevezett elsődleges egyenlege 50-60 milliárd forinttal is rosszabbul alakulhat a jóváhagyotthoz képest a kormány hatáskörében belüli ok miatt. (Tehát a romlás nem azért következne be, mert mondjuk hirtelen többen mennek nyugdíjba, vagy több ember kerül utcára, esetleg egyik napról a másikra visszaesik a lakossági fogyasztás, elszaporodnak a veszteséges cégek.)
Ezt a mostani szabályt törölné el a Rogánék által jegyzett törvényjavaslat, visszaállítva a régi rendet.
A közpénzügyi csomag egy másik ponton is növelte az átláthatóságot: arról rendelkezett, hogy a többségi állami vállalatok nyereségét vagy veszteségét be kellett volna számítani a költségvetési egyenlegbe. Ezzel elkerülhető a költségvetési trükközés: az államnak így nem éri meg például lenyomni a piaci alá az áramárat, mert akkor a Magyar Villamos Művek veszteséges lesz, az pedig így rontja az államháztartási szaldót. De nem lehet azzal sem kozmetikázni, hogy egy állami cégnek inkább nem ad költségvetési támogatást az állam, csak azért, hogy ne kelljen feltüntetni az állami támogatást az elszámolásban, rontva az egyenleget, mert így az állami vállalat mérlegében fog az elmaradt támogatás miatt veszteség feltűnni, azt pedig be kell emelni az államháztartási mérlegbe.
Ezt a szabályt az utolsó betűig szintén eltörölné a parlament elé került törvényjavaslat.
Az ötletgazda Bathó Ferenc
Lapunk több helyről származó információi szerint a fellazítás mögött Bathó Ferenc áll. Bathót tartják szakmai körökben a költségvetés valódi urának, több évtizede foglalkozik a büdzsével a pénzügyi tárcánál, minden tételét ismeri az államháztartásnak. Bathó a kormányváltáskor megszűnt Pénzügyminisztériumban főosztályvezető volt, az új kabinetben helyettes államtitkárrá lépett elő, a Matolcsy-féle Nemzetgazdasági Minisztériumban Naszvadi György államtitkár alatt dolgozik, valójában ő látja át a költségvetési ügyeket.
Bathó maga azonban nem adhat be törvényjavaslatot, a kormány pedig mostanság inkább azt az utat választja, hogy egyéni képviselőkkel adat be javaslatokat, így el tudják kerülni az államigazgatási egyeztetést. Úgy tudjuk, Bathó pár hete Domokos László kezébe nyomta a most a parlament honlapján megtalálható dokumentumot, azonban – mint ismert – Domokos azóta előlépett esélyessé az Állami Számvevőszék elnöki [3] posztjára, ezért mást kellett találni. Így jött a képbe Rogán és Latorczai.
Megkérdeztük Bathó Ferencet, aki úgy reagált, hogy nem ő az ötletgazda, "a régi pénzügyminisztériumban régóta érlelődik annak a gondolata", hogy meg kell változtatni a mostani szabályozást. Elmondása szerint ő a kormány nevében egyetért a törvényjavaslattal, a költségvetési és a gazdasági bizottság ülésén is támogatta a javaslatot.
Egy éve már bepróbálkoztak
Az egész ügy külön pikantériája, hogy Bathó Ferenc szűk egy éve már megpróbált a számára terhes rendelkezésektől megszabadulni. Mint az Index beszámolt róla [4] tavaly szeptemberben, a pénzügyi tárcánál készült törvényjavaslat eltörölte volna a pótköltségvetési szabályt. Akkor ez a kezdeményezés nem sokkal a cél előtt megbicsaklott, és végül nem került a parlament elé. Bathó korábban hevesen ellenezte az állami vállalatok eredményét a költségvetési egyenleg készítésekor figyelembe vevő passzusokat is.
A közpénzügyi csomaggal létrehozott és annak betartása felett őrködő Költségvetési Tanács délután sajtótájékoztatón mondja el aggályait a kedden zárószavazásig is eljutó törvényjavaslatról.
