A Fidesz jelölné az alkotmánybírókat is
Hozzányúlna a Fidesz az alkotmányhoz, hogy átírja az alkotmánybírák jelölését, mert hiába van kétharmados parlamenti többsége, a jelenlegi szabályozás nem a pártnak kedvez. A jelölő bizottságba ugyanis jelenleg minden frakció egy tagot küldhet, vagyis kisebbségben van a Fidesz és a KDNP (a jelöltek megválasztáshoz viszont már az ő kétharmados többségük kell). Ezért számukra kedvező módon állítanának fel a jelölő bizottságot, mégpedig az indoklás szerint az AB függetlensége érdekében.
Alkotmánymódosításra irányuló egyéni indítványt terjesztett be hétfőn Lázár János fideszes frakcióvezető és Mátrai Márta képviselő. A két cikkelyből álló törvényjavaslat az alkotmánybírák jelölésének rendjét változtatná meg.
A kormánytöbbség jelölhetne
A hatályos alkotmányos szakasz (32/A. § 4) szerint "az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot." Mivel az alkotmánybírákat a képviselők kétharmada választja meg, eddig a pártok egymásra voltak utalva: csak abból lehetett alkotmánybíró, akiről a bizottságban (a kétharmadhoz szükséges vokssal rendelkező pártok között) konszenzus született.
Mindmáig ez az egyensúly biztosította, hogy a magyar jogrendszerben erős felhatalmazásokkal bíró Alkotmánybíróság testületébe csak konszenzusos jelöltek kerülhessenek – igaz, a gyakorlatban a pártok a kölcsönös gyanakvás miatt a valóban mindkét fél számára elfogadható jelöltek helyett az egyet ide-egyet oda elvét követték.
Az új parlamenti többség egyedül is választhatna alkotmánybírót, csakhogy a bizottságban nem lenne meg a többsége a jelöléshez, hiszen ott a fenti szabály miatt a két kormánypárti tagra három ellenzéki jut. Ezt a helyzetet orvosolná Lázárék indítványa: az Alkotmánybíróság tagjaira "az országgyűlési képviselőkből álló nyolc tagú jelölőbizottság tenne javaslatot".
Sajátos indokolás
Az indokolás szerint "a jelölő bizottság összetétele, igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit". A politikai egyeztetés jól hangzik, viszont mégiscsak a kormánypárti többség dönthetne. (A javasolt módszer egyébként nem példa nélküli: jelenleg is így jelölik az Állami Számvevőszék vezetőit, csakhogy az ÁSZ alkotmányos súlya lényegesen kisebb, és eleve részleges kormányzati kontroll alatt áll.)
A 11 tagú alkotmánybírósági testületben jelenleg kilenc hely betöltött, közülük egy alkotmánybírónak sem jár le a mandátuma a mostani kormányzati ciklus idején. A Fidesz így négy év alatt két alkotmánybírót választhat meg egyedül.
Érdekes a módosító indítvány indoklásának első mondata: eszerint biztosítani kell az Alkotmánybíróság önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességének jogi feltételeit. Vagyis a beterjesztők az Alkotmánybíróság függetlenségére hivatkoznak, miközben már a jelölésnél érvényesítenék a kormánytöbbséget, kizárva abból a konszenzusos kényszert.
Lecserélhető-e kétharmaddal a négyötöd?
Lázárék indítványának második pontja azt a szakaszt venné ki az Alkotmányból (24 . § 5), amelyet a Horn-kormány felállásakor az akkori, kétharmaddal bíró MSZP-SZDSZ többség egyfajta (később megszegett) önkorlátozó gesztussorozat részeként kodifikált. Eszerint az "új Alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges."
Ez a szakasz több okból is problematikus. Az alkotmányjogászok között eleve vita folyik arról, hogy valójában hatályos-e, mivel eredetileg csak az 1994-98-as ciklus idejére szólt. Ha most kiveszik, azzal a jogalkotó egyidejűleg úgy dönt, hogy visszamenőlegesen hatályosnak tekinti, ez pedig a kérdésessége miatt egy köztársasági elnöki vétó és alkotmánybírósági felülvizsgálat alapjául is szolgálhat.
A módosítással elvi probléma is van. Szigorúan a törvény betűjét nézve, ha az alkotmány kétharmados országgyűlési többséggel módosítható, akkor tetszőleges része is. Csakhogy létezik egy másik, a jogalkotó szándékát, a törvény szellemét kiemelő szemlélet is: eszerint ha a törvényhozás az új alkotmány előkészítését négyötödös többséghez kötötte, akkor ezt a szabályt is értelemszerűen csak ugyanekkora többséggel lehet módosítani. És ugyanígy kérdés, hogy ha az alaptörvény a pártokat egyenlő félnek tekintve bízza rájuk a bírák jelölését, akkor két párt többségével ez a szabály megváltoztatható-e.
Padlógáz
Az indítvány útja még az amúgy is rendkívül felgyorsult törvényhozási munka tempójához képest is feltűnően jól kikövezettnek tűnik: hétfőn nyújtották be, de (a módosító javaslatokkal együtt) máris megtárgyalta és általános vitára ajánlotta az alkotmányügyi bizottság, kedd délután pedig a részletes vitára is sor került.
