"Durva félreértés" a semmisségi törvényre úgy tekinteni, hogy nem érvényesek a 2006-os tömegoszlatással kapcsolatos ítéletek - jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Balsai István, akinek a törvénytervezetét tegnap fogadta el a parlament. A rendőrszakszervezetek a jogszabály miatt alkotmánybírósághoz fordulnak és aggódnak a rendőrség presztízséért is.
A fideszes képviselő szerint nem semmisek, hanem felülvizsgálhatók azok a 2006. őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatos ítéletek, amelyek kizárólag rendőri tanúvallomásokon vagy rendőri jelentéseken alapulnak. Mint mondta, a bíróság feladata a törvény végrehajtása, nem pedig annak kommentálása és véleményezése.
A törvényt tegnap elfogadta a parlament, több szervezet pedig már most jelezte, hogy alkotmánybírósághoz fordul. Az Független Rendőr Szakszervezet korábban a köztársasági elnököt is megpróbálta rávenni, hogy a törvényt küldje vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, Pongó Géza, a szervezet főtitkára azonban elmondta, hogy még nem kaptak semmilyen visszajelzést. Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára pedig azt mondta, hogy ők már döntöttek erről a kérdésről és a jövő héten az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Kérelmük pontos tartalmát ezután ismertetik.
Pach Dániel a Rendőr Szakszervezetek Védegyletének elnöke lapunknak elmondta, hogy a rendőrök presztízsvesztesége már érzékelhető az eljárások során tapasztalt ellenállásból is, a semmisségi törvény pedig még jobban beépíti a negatív érzéseket az emberek gondolkodásába. A szakszervezeti vezető azt is kifogásolta, hogy csak a civilekre vonatkozik az ítéletek megsemmisítése. "Van olyan rendőr, aki azért veszítette el az állását, mert szabad idejében részt vett a tüntetéseken, rá miért nem vonatkozik a törvény" - vetette fel Pech Dániel, aki szerint további problémát okozhat, hogy a "kapucnis kődobálók" esetében gyakran csak egy rendőrségi felvétel a bizonyíték.
Balsai István indoklása szerint azért van szükség a semmisségi törvényre, mert így lehet visszaadni "az igazságszolgáltatás jogszerűségébe vetett társadalmi bizalmat" és elégtételt adni azoknak, akiknek csorbultak "emberi, polgári és politikai jogaik, illetve a tisztességes eljáráshoz való joguk."
Hüttl Tivadar a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa azonban úgy véli, így szinte biztosan nem lehet helyreállítani az igazságszolgáltatás presztízsét. Korábban az LMP és a Helsinki Bizottság is azt javasolta, hogy a kormány adjon közkegyelmet a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban elítélteknek. Hüttl Tivadar ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar jogrendben jelenleg is léteznek olyan megoldások, amelyek elkerülhetővé teszik az igazságszolgáltatásba való beavatkozást.
"Balsai állítása szerint a parlamenti vizsgálóbizottság azt állapította meg, hogy a bíróság gyakran nem megfelelő ítéleteket hozott, mert a rendőrök egymást védték. Ebben az esetben értesíteni kell az elítélteket, akik az új bizonyítékokkal kezdeményezhetik a perújítást. Nincs szükség tehát semmisségi törvényre" - fejtegetette Hüttl, aki egyben azt is elmondta, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a Helsinki Bizottsággal közösen.
Álláspontjuk szerint a semmiségi törvény sérti a jogbiztonság elvét, ráadásul a független bíróság követelménye sem teljesül. A törvény belenyúl a bírói döntéshozatali mechanizmusba, s szelektál a bizonyítékok között - érvelt a jogvédő, aki egyben azt is kiemelte, hogy a rendőrség mellett a bíróságra és az ügyészségre is rossz fényt vet a tegnap elfogadott törvény.
Hüttl Tivadar arra is rámutatott, hogy létezne egy gyorsabb megnyugtatóbb megoldás is: ha Schmitt Pál előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól, és addig nem kerülne kihirdetésre a törvény, amíg a testület nem döntött annak alkotmányosságáról. Erre azonban kevés az esély, a köztársasági elnök honlapján ugyanis - elődeitől eltérően - nincs is olyan menüpont, hogy "előzetes normakontrollra visszaküldött törvények".
